A térd a test legnagyobb és egyik legösszetettebb ízülete. A térdízületet izmok és szalagok veszik körül, amelyek a stabilitásért felelősek.
A térdszalagsérülések nagyon gyakori sportsérülések. Azok a sportolók, akik közvetlen kontakt sportokat űznek, mint a futball vagy a labdarúgás, nagyobb valószínűséggel sérülnek meg a térdszalagok
Normál térd anatómia
A térdízületet 3 csont alkotja: a combcsont, a sípcsont és a térdkalács. Ezeket a csontokat több szalag köti össze, amelyek összetartják őket, és stabilitást adnak az ízületnek. A térdben négy fő szalag található.
Keresztszalagok
Ezek a szalagok a térdízület közepén helyezkednek el. Egymást keresztezve “X”-et alkotnak egymás között. Ezek a szalagok az elülső keresztszalag (ACL) és a hátsó keresztszalag (PCL). Ezek a szalagok szabályozzák a térd előre és hátra irányuló mozgását.
Mellékszalagok
Ezek a térd oldalán találhatók. A medialis vagy “belső” oldalszalag (MCL) köti össze a combcsontot a sípcsonttal. Az oldalsó vagy “külső” oldalszalag (LCL) a combcsontot a láb legkisebb csontjához, a szárkapocscsonthoz köti. Az oldalszalagok szabályozzák a térd oldalirányú mozgását, és támaszt nyújtanak a szokatlan mozgások ellen
Mivel a térdízületet csak ezek a szalagok és a környező izmok stabilizálják, könnyen megsérülhetnek ezek a struktúrák
A sérülések osztályozása
A szalagsérüléseket “ficamoknak” nevezzük, és súlyossági skálán osztályozzák:
- Ficam 1. fokozat. A szalag mikroszkopikus sérülést szenvedett. Kissé megnyúlt, de még mindig képes segíteni a térdízület stabilitásának fenntartásában.
- 2. fokozatú rándulás. A szalag megnyúlása olyan mértékű volt, hogy a szalag részleges szakadásához vezetett. Enyhe instabilitás áll fenn.
- 3. fokozatú ficam. Ezt a fajta ficamot általában teljes szalagszakadásként ismerik. A szalag két részre szakadt, és a térdízület teljesen instabil.
Az MCL gyakrabban sérül, mint az LCL. A térd külső részének összetettebb anatómiája miatt az LCL sérülése esetén általában más struktúrák is megsérülnek.
Okok
Az oldalszalag sérülését általában a térdet oldalra nyomó erő okozza. Ezek gyakran érintkezési sérülések, de nem mindig.
A középső oldalszalag sérülései a térd külső oldalát érő közvetlen ütés következtében keletkeznek. Hasonlóképpen, a térd belső oldalát érő ütések megsérülhet az oldalsó oldalszalag.
Klinikai kép és diagnózis
A térd oldalszalagjainak sérülésének tünetei:
- A térd oldalán jelentkező fájdalom. MCL-sérülés esetén a fájdalom a térd belső oldalán jelentkezik. A térdszalag-sérülés fájdalmat okozhat a térd külső oldalán.
- Duzzanat a sérülés helyén.
- Instabilitás: az az érzés, hogy a térd nem stabil.
A fizikális vizsgálat során orvosa felméri a sérült térd összes szerkezetét, és összehasonlítja azokat a nem sérült térdével. A legtöbb szalagsérülés a térd alapos fizikális vizsgálatával diagnosztizálható.
Egyéb vizsgálatok, amelyek segíthetnek orvosának a diagnózis megerősítésében:
Röntgenfelvételek. Bár az oldalszalagok ezeken nem láthatók, a röntgenfelvételek bizonyíthatják vagy kizárhatják, hogy a tünetek csonttörésből erednek-e.
MRI Ez a vizsgálat a lágyrészek, például az oldalszalagok és a térd egyéb szalagjainak vizsgálatára szolgál.
Kezelés
Az MCL-sérülések ritkán igényelnek műtétet. Ha csak az LCL sérült meg, a kezelés hasonló a MCL ficamhoz. Ha azonban az MCL-sérülése a térd más struktúráit is érinti, akkor további kezelésre lesz szükség ezen struktúrák esetében
Nem sebészi kezelés
- Jég A jég alkalmazása a sérülésre fontos a gyógyulási folyamatban. Általában 15-20 percig alkalmazzák egyszerre, és a jegelések között legalább 1 óra telik el.
- Térdmerevítő Lehet, hogy meg kell változtatnia a napi tevékenységeit, hogy elkerülje a kockázatos mozgásokat. Orvosa javasolhat merevítőt, például térdmerevítőt a sérült szalag védelmére. Javasolhatja a mankók ideiglenes használatát is.
- Fizikoterápia Orvosa javasolhat erősítő gyakorlatokat. Ezek a speciális gyakorlatok segítenek helyreállítani a térd működését.
Sebészeti kezelés
A legtöbb izolált oldalszalag-sérülés műtét nélkül is sikeresen kezelhető. Ha az oldalszalag úgy szakadt el, hogy konzervatív kezeléssel nem gyógyul, vagy más sérülésekkel társul, műtéti helyreállításra lehet szükség.
Visszatérés a sporttevékenységhez
Amint a mozgástartományok visszatérnek a normális szintre, és Ön sántítás nélkül tud járni, orvosa engedélyezheti a funkcionális fejlődést. Ez egy fokozatos, fokozatos visszatérés a sporttevékenységekhez.
Ha például focizik, kezdheti könnyű kocogással. Ezután lépjünk át a sprintelésre, végül pedig a teljes futásra és a labdába rúgásra
.