A zársebességgel és az ISO-értékkel együtt a rekesz beállítása a fényképezőgépen az expozíció három alapvető elemének egyike. Nem csak ez, de a rekesz fontos szerepet játszik a képeid megjelenésében és hangulatában, ezért fontos, hogy tisztában legyél vele.
Az esztétikával rövidesen foglalkozunk, de előbb vizsgáljuk meg, hogyan befolyásolja a rekesz az expozíciót.
A szemed pupillájához hasonlóan, amely a retinádra érkező fény mennyiségének szabályozására nyílik és záródik, a fényképezőgép rekeszének szerepe az, hogy szabályozza, mennyi fény jut az érzékelőre.
A fény szabályozása
Minden objektív rendelkezik rekesszel, és a rekesz méretét te állíthatod be, szabályozva, hogy mennyi vagy milyen kevés fény jusson át a nyíláson.
Miért akarod szabályozni az érzékelőre érkező fény mennyiségét? Ahhoz, hogy ezt megértsük, egy gyors pillantást kell vetnünk a második elemre, amely szerepet játszik a felvétel helyes expozíciójában: a zársebességre.
A zársebesség arra vonatkozik, hogy a fényképezőgép érzékelője mennyi ideig van kitéve a rekesznyíláson áthaladó fénynek, és mivel ez a rövid 1/8000 másodperctől akár több mint 30 másodpercig is terjedhet, azt is megszabja, hogyan rögzül a mozgás.
Azaz, ha a fény mennyisége változatlan marad, és növeled a zársebességet, akkor lerövidíted az expozíciós időt. Ahhoz, hogy elkerülje a felvétel alulexponálását, hogy kompenzálja az expozíciós idő csökkenését, növelnie kell a rekesznyílást, hogy több fényt engedjen be a megfelelő expozícióhoz.
Az expozíció kiegyensúlyozása
Hasonlóképpen, ha meg akarja hosszabbítani a zársebességet – például a téma kreatív elmosása érdekében -, korlátoznia kell az érzékelőhöz érkező fényt, hogy elkerülje a felvétel túlexponálását. Ehhez kisebbre kell vennie a rekesznyílást.
Ez a két elem kiegyensúlyozása a megfelelő expozíció eléréséhez. Ezt azonban bizonyos fényviszonyok mellett nem mindig lehet elérni, és itt jön a képbe az ISO. Az ISO azt határozza meg, hogy a fényképezőgép érzékelője mennyire érzékeny a fényre, és az érzékenység növelése azt jelenti, hogy gyorsabb záridőt használhat anélkül, hogy kockáztatná a felvétel alulexponálását.
Tág és kis rekeszek
A rekeszbeállítás f-stop értékekben mérhető, az olyan rekeszeket, mint az f/1,4 és f/2,8 gyakran nevezik “széles” rekeszeknek, mivel ezek rendelkeznek a legszélesebb nyílással és engedik be a legtöbb fényt, míg a nagyobb f-stop számmal rendelkező rekeszeket (f/11, f/16 és így tovább) (talán kissé zavaróan) kis vagy szűk rekeszeknek nevezik, mivel ezek kínálják a legkisebb nyílást. Valószínűleg azt is hallja majd a fotósoktól, hogy a kis rekeszérték kiválasztásakor az objektívet “lehalkítják”.
Hogy egy kicsit összezavarjam a dolgokat, az objektívek nem egyforma rekeszértékekkel rendelkeznek: egyes objektívek nagyobb rekeszértékeket kínálnak, mint mások, míg mások kisebb f-stop számmal rendelkeznek.
Míg az elérhető legkisebb rekeszérték nem annyira fontos a fotósok számára, a legnagyobb rekeszérték igen. Ennek oka, hogy minél több fényt tud beengedni egy objektív, annál nagyobb rugalmassággal rendelkezik fotósként, lehetővé téve a gyorsabb záridők használatát, amikor a fényszint alacsony, valamint az ezzel járó kreatív előnyök kihasználását – amelyről rövidesen bővebben.
A maximális rekeszértéket az objektívnél jegyzik fel – például a Nikon AF-S 85mm f/1.8G objektív maximális rekeszértéke f/1.8, míg a Canon EF 16-35mm f/4L IS USM objektív maximális rekeszértéke f/4.
Miért nem rendelkezik akkor minden objektív f/1.8 vagy f/1.4 maximális rekeszértékkel? Ez a fizikára és a költségekre vezethető vissza. Például az AF-S 85mm f/1.8G mellett a Nikon gyárt egy AF-S 85mm f/1.4G-t is, és bár a két optika között egyéb különbségek is vannak, az f/1.4-es változathoz szükséges nagyobb lencsetagok miatt az ára majdnem háromszorosa az f/1.8-as változaténak.
Változó rekeszérték
Egyes zoomobjektívek úgynevezett változó maximális rekeszértékkel rendelkeznek – a zoomtartomány egyik végén más maximális rekeszértékkel rendelkeznek, mint a másik végén.
A Canon EF-S 18-55mm f/4-5.6 IS STM például 18 mm-nél f/4, 55 mm-nél pedig f/5,6 maximális rekeszértékkel rendelkezik. A változó maximális rekesznyílású zoomobjektívek általában egyfajta kompromisszumot jelentenek; általában kisebb maximális rekesznyílással rendelkeznek, mint az állandó maximális rekesznyílású zoomobjektívek, de ennek az a hozadéka, hogy ezek az objektívek gyakran jóval könnyebbek és olcsóbbak.
Gyors és lassú objektívek
A fotósoktól gyakran hallani, hogy az objektívek “lassúak” vagy “gyorsak”. Ez nem a fókuszálási sebességre, hanem az elérhető maximális rekeszértékre vonatkozik – az olyan objektíveket, amelyek maximális rekeszértéke f/2,8-nál nagyobb, “gyorsnak”, míg másokat “lassúnak” neveznek. Ez azért van, mert ezek nem engednek be annyi fényt, így az expozícióhoz lassabb zársebességre van szükség.
A rekesz és a mélységélesség
A rekesz mérete lehetővé teszi a kép mélységélességének szabályozását is, és ez az egyik legfontosabb kreatív trükk a fotósok tarsolyában.
A mélységélességről egyszerűen úgy gondolkodhatunk, hogy az a fókuszpont előtt és mögött húzódó terület, amelyen az elemek még elfogadhatóan élesnek tűnnek.
Az élességzóna szabályozásával kiválaszthatja, hogy a kép mely területei legyenek élesek, és melyek legyenek elmosódottak vagy defókuszáltak. A legtöbb tájképfelvételnél például ezt az élességzónát egészen a kép elejétől a hátuljáig szeretné kiterjeszteni, míg egy portré esetében előnyös a drámaian csökkentett mélységélesség, amely lehetővé teszi a téma elkülönítését a háttértől, és olyan elemek elrejtését, amelyek egyébként zavarónak bizonyulhatnának.
A fókusztávolság és az objektív gyújtótávolsága is szerepet játszhat a mélységélességben, de a választott rekesznyílás talán a legnagyobb szempont, amikor az élességtartományt kell szabályozni.
Lényegében minél nagyobb rekesznyílást használ, annál kisebb mélységélességet rögzít, míg minél kisebb rekesznyílással jobban lehalkítja az objektívet, annál nagyobb mélységélességet rögzít.
Más szóval, ha el akarja homályosítani a hátteret, akkor olyan gyors rekeszt kell használnia, mint az f/1,8 vagy f/2,8, míg az elölről hátrafelé élesnek tűnő képekhez kis rekeszt, például f/11-et vagy f/16-ot.
- Hogyan sajátítsuk el a mélységélességet a tájfotózásnál
- 9 dolog, amit a primer objektívekről tudni kell