A testmozgás hatása a koszorúér-betegség kockázati tényezőire
A 20. század egyik fontos orvosi vívmánya a koszorúér-betegség kockázati tényező elméletének kidolgozása volt. A tudósok felfedezték, hogy azok a személyek, akik túlsúlyosak, cigarettáznak, magas a vérnyomásuk, vagy bizonyos típusú zsír- és koleszterinhordozó molekulák emelkedett vérszintjét mutatják, sokkal nagyobb valószínűséggel halnak meg koszorúér-betegségben. Ráadásul e kockázati tényezők kombinációi a halálozás kockázatának exponenciális növekedését eredményezik. A kockázati tényezők felfedezése és leírása vezetett az ateroszklerotikus folyamat megértéséhez, valamint a megelőzés és kezelés módjának megismeréséhez. Bizonyított, hogy a rendszeres testmozgás csökkentheti az egyén több kockázati tényezőnek való kitettségét.
A zsírokat és a koleszterint a vér a lipoproteineknek nevezett összetett molekulákban szállítja. A kutatók a lipoproteinek több osztályát azonosították, és tisztázták az ateroszklerotikus progresszióban betöltött szerepüket. Lehetőség van tehát kóros vagy magas kockázatú lipoproteinprofilok leírására. Az étrend és az öröklődés kulcsfontosságú tényezők, amelyek meghatározzák az egyén lipoproteinprofilját, és a testmozgás is fontos szerepet játszik. A rendszeres aerob testmozgás a legtöbb egyénnél javítja a lipoproteinprofilt. Bár több munkára van szükség ennek az összefüggésnek a teljes megértéséhez, úgy tűnik, hogy a lipoproteinprofil kedvező változásához szükséges edzés dózisa körülbelül heti 8-10 mérföld futás (vagy ennek megfelelő más tevékenység).
A megemelkedett vérnyomás (hipertónia) a koszorúér-betegség másik erőteljes kockázati tényezője. A mozgásszegény életmód és az alacsony fizikai fittségi szint növeli a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát. Úgy tűnik, hogy a testmozgás is csökkenti a vérnyomást legalább néhány magas vérnyomásban szenvedő egyénnél. A legnagyobb előny valószínűleg a fiatalabbaknál (40-45 évnél fiatalabbaknál) tapasztalható, akiknél a magas vérnyomás viszonylag új keletű.
A túlsúlyt a legtöbb szakértő a koszorúér-betegség független kockázati tényezőjének tekinti, bár az elhízás a vérnyomásra és a lipoproteinprofilra gyakorolt káros hatása révén közvetve szintén növeli a kockázatot. A testmozgási szokások erősen összefüggnek a testtömeggel. Gyakorlatilag minden nagy populáción végzett vizsgálatban az aktívabb egyének kevesebbet nyomnak. A testmozgással kapcsolatos vizsgálatok egyik legkövetkezetesebb eredménye a testsúly és a zsírvesztés. Azok a testsúlycsökkentő programok, amelyek a testmozgást és a diétát is magukban foglalják, sikeresebbek, mint azok, amelyek csak a diétára támaszkodnak.