Az afrikai országok a koronavírus megfékezésével küzdenek, és igyekeznek megakadályozni, hogy a járvány ne súlyosbítsa más gyilkos betegségek hatását.
A kontinens országai rendszeresen szembesülnek a párás időjárásban virágzó és a gyenge egészségügyi rendszereket kihasználó betegségek hullámaival.
A malária évente százezreket sújt, a tífusz, a kanyaró és a kolera számos területen endémiás, a tuberkulózis és a HIV különösen elterjedt Afrika déli részén, az “agyhártyagyulladásos öv” pedig Szenegáltól Etiópiáig húzódik.
Egyes országok, mint Nigéria vagy a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) különösen fogékonyak, és már a koronavírus megjelenése előtt is számos fronton állandó küzdelemmel kellett szembenézniük.
Ezekben a változékony nemzetekben az elhanyagolt egészségügyi létesítményektől kezdve a gyors népességnövekedésig, a városokba áramló egyre nagyobb tömegekig és az éghajlatváltozás együttesen súlyosbították a helyzetet.
Nigériában a Lassa-láz, a főként patkányok által terjesztett vérzéses betegség január óta mintegy 5000 fertőzésből 200 ember halálát okozta – ez a szám évről évre nő.
A KDK-ban a Lassa-láz sokkal halálosabb rokona, az Ebola a 2018 augusztusában kezdődött járvány óta 3000 halálos áldozatot követelt, és az újabb fertőzések megakadályozták a tisztviselőket abban, hogy a válság végének nyilvánítsák.
2019 januárja óta a 85 milliós országban több mint 6000 gyermek halt meg kanyaróban, és csak idén 50 ezren betegedtek meg benne – állítja az Orvosok Határok Nélkül (MSF).
Vészjósló figyelmeztetések
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és más segélyszervezetek ismételten riadót fújtak, hogy a koronavírusválság milyen hatással lehet a többi betegség elleni küzdelemre.
A malária halálozás megduplázódhat, ha elhanyagolják az olyan intézkedéseket, mint a szúnyoghálók, a gyermekbénulás visszaszökhet, ha leállítják az oltási programokat, az AIDS és a tuberkulózis halálos áldozatai elérhetik az egymilliót, ha megszakad az antiretrovirális terápia.
A többéves oltási kampányok segítettek a leghalálosabb betegségek némelyikét ellenőrzés alá vonni – de félő, hogy a koronavírus okozta további terhek és a társadalmi távolságtartás kihívásai megszakíthatják ezeket az erőfeszítéseket.
Nigéria kaotikus megavárosában, Lagosban, ahol mintegy 20 millió ember él összezsúfolódva, az immunizálási arány elérte a 90 százalékot, köszönhetően a széles körű figyelemfelkeltő kampányoknak.
De ezek a jelentős sikerek elveszhetnek.
“Sok egészségügyi intézmény bezárt, az emberek félnek a kórházakba menni, és a rendszeres oltási tevékenységek egy része megzavarodott” – mondta az AFP-nek Dr. Anisur Rahman Siddique, aki az Unicef nigériai immunizációs programjait vezeti.
“Folyamatosan ellenőriznünk kell” – mondta, különösen a kanyaró lehetséges terjedésére utalva.
Polio fenyegetés
Számos ország tisztviselői figyelmeztettek arra, hogy a koronavírus elleni küzdelemre való összpontosítás elvonhatja a figyelmet más sürgető veszélyektől.
Egy angolai törvényhozó felszólította a kormányt, hogy a malária elleni küzdelem fenntartása érdekében fokozza a higiéniát és a fertőtlenítést a szegénynegyedekben.
Nigéria egészségügyi minisztere, Illiassou Mainassara ígéretet tett arra, hogy idén nyolcmillió szúnyoghálót oszt ki és több mint négymillió gyermeknek nyújt megelőző kezelést.
Nigériát, amely Afganisztán és Pakisztán mellett az egyik utolsó olyan ország a világon, amely vad poliovírus-fertőzést jelentett, júniusban hivatalosan is mentesnek nyilvánították volna a járványtól, miután három évig nem volt egyetlen eset sem.
A WHO szerint 2500 munkatársa és a partnerszervezetek munkatársai továbbra is folytatják a polio esetleges kitörésének megfigyelését Afrika legnépesebb országában.
A “nehéz döntés” azonban az volt, hogy leállították a házról házra járó oltási kampányokat, amelyeket az ország északi részén már sújtott a bizonytalanság.
“Business as usual”
De ami gyengeségnek tűnhet, az valójában erősségnek bizonyulhat – és az ilyen visszatérő járványokkal való megbirkózás tapasztalata lendületet adhat az országoknak a koronavírus kezelésében.
Azzal a nigériai WHO-hálózattal, amelyet a gyermekbénulás és más betegségek leküzdésére használtak, most a távoli területeken a koronavírus esetleges kitörésének nyomon követését és vizsgálatát segítik.
Kongó keleti részén, az ország ebolajárványának epicentrumában május közepéig mintegy 20 koronavírusos esetet regisztráltak, és úgy tűnik, hogy a terjedés lelassult.
“Úgy tűnik, hogy az ország keleti részén a COVID-19 elleni válaszlépések meghozták gyümölcsüket” – áll egy kormányzati jelentésben.
Christian Happi, a nigériai Redeemer’s University fertőző betegségek intézetének professzora az AFP-nek azt mondta, hogy Afrika számára a koronavírus elleni küzdelem csak “a szokásos üzlet”.