Amint arról a Sacramento Bee és más lapok is beszámoltak, május 31-én Jerry Brown kormányzó “csütörtökön aláírta azt a két törvényjavaslatot, amelyek a beltéri és kültéri vízfogyasztásra vonatkozó állandó általános célértékeket határoznak meg”.”
A Kaliforniai Vízügyi Ügynökségek Szövetsége és mások nyomására a törvényjavaslatok végleges formája, a Laura Friedman (D-Glendale) képviselőnő által benyújtott 1668. számú közgyűlési törvényjavaslat és Bob Hertzberg (Los Angeles) szenátor 606. számú szenátusi törvényjavaslata nagyobb rugalmasságot biztosít a vízügyi körzeteknek az új korlátozások érvényesítésében. De az AB 1668-as javaslat középpontjában a beltéri vízhasználat napi 50 gallonra korlátozása lakosonként és naponta túl messzire megy. Túl messzire.
A víztakarékossággal nincs semmi baj. De a városi vízfogyasztás Kaliforniában már így is alacsony, és még többet kipréselni a kaliforniaiakból költséges és zavaró lesz, anélkül, hogy nagyban változtatna az összképen. Íme egy táblázat, amely Kalifornia teljes vízfogyasztását mutatja a felhasználók szerint:
Kalifornia teljes vízellátása és vízfelhasználása
Amint látható, egy olyan államban, ahol a teljes emberi vízkivétel összesen mintegy 65 millió hektár láb (MAF) évente , 2010-ben a lakossági fogyasztók csak 3,7 MAF-ot fogyasztottak. A Sacramento Bee által a kaliforniai állami vízgazdálkodási felügyelőbizottságtól kapott újabb adatok szerint 2017-ben egy átlagos kaliforniai lakos napi 90 gallont fogyasztott, ami körülbelül évi 4,0 MAF-nak felel meg. Ennek valamivel több mint a fele a beltéri víz, ami azt jelenti, hogy a kaliforniaiak átlagosan már most is kevesebb, mint 50 gallont fogyasztanak naponta lakosonként!
Hát akkor miért az új törvény? Azonnal ki kell zárnunk, hogy jelentős mennyiségű vizet akarunk megtakarítani. A kaliforniaiak átlagosan már most is betartják a beltéri vízfogyasztásra vonatkozó új korlátozásokat, ami azt jelenti, hogy csak a háztartások kisebbsége, az új felső határértéket meghaladó háztartások lesznek kénytelenek csökkenteni a fogyasztást. És bár az AB 1668 egyéni “vízköltségvetést” ír elő a kültéri vízfogyasztásra vonatkozóan is, még ha további 20%-kal csökkentenék is az összes kültéri vízfelhasználást, ez csak 400 000 hektár láb megtakarítást jelentene. De milyen áron?
A BELTERÜLETI VÍZFOGYASZTÁS további csökkentésének költségei
Itt egy meglehetősen friss elemzés arról, hogy mennyibe kerül az átfogó beltéri vízmegtakarítás megvalósítása :
Az otthonok vízfogyasztás csökkentését célzó átalakításának költségei
Ez rengeteg pénz. De miért? Hány háztartás “használja még mindig túl” a vizet, ha az átlagos fogyasztás csak napi 50 gallon körül van?
Azért, amennyibe ez kerülne a kaliforniaiaknak, akik nem viszik a ruháikat a mosodába, akik inkább a mosogatóban mosogatnak, akik nem hajlandók olyan zuhanyfejek alatt állni, amelyek nem tudják kiöblíteni a szappant a hosszú hajból, akik nem akarnak oldaltöltős mosogatógépeket vásárolni, mert fáj a hátuk a be- és kirakodással, valójában mennyi vizet takarítanak meg? És hogyan lehet “túlhasználni” a beltéri vizet? Nem folyik le a szennyvíztisztító telepre, ahol ezek az üzemek az összes vizet visszaengedik a patakokba és a víztartó rétegekbe, vagy egyes esetekben még vissza is szivattyúzzák a vizet a hegyre, hogy a lakók újra felhasználhassák?
A KÜLDI VÍZFELHASZNÁLÁS TOVÁBBI FOGALMAZÁSÁNAK KÖLTSÉGE
A kültéri vízhasználat esetében a megoldások még drákóiabbak, és természetesen aránytalanul nagy mértékben azok ellen irányulnak, akik történetesen udvarral rendelkező házakban laknak. Azokat az embereket, akiknek pázsitjuk van, ahol a gyerekeik játszanak, akiknek fái árnyékot adnak, akiknek esztétikus sövényeik vannak, amelyek magánéletet biztosítanak, akik szeretnek virágot és zöldséget termeszteni – akik szeretik az élő dolgokat. Rövid távon ezeket az embereket meglátogatják majd a vízügyi hivatal bürokratái, akik “vízköltségvetést” fognak kijelölni. Mennyibe fog ez kerülni, ami arra kényszeríti a helyi vízügynökségeket, hogy egyénileg keressenek meg 12,5 millió lakóingatlan-tulajdonost?
Hosszú távon a kültéri vízhasználat kezelésének költségei sokkal magasabbak lesznek. Minden házban két mérőórára lesz szükség, egy a beltéri vízhasználat mérésére, egy pedig a kültéri vízhasználat mérésére. Ezek a mérőórák egyre inkább “intelligensek” lesznek, és képesek lesznek a napszakonkénti felhasználás nyomon követésére, előre látva a változó árképzést attól függően, hogy mikor locsolunk. (Ne öntözze a növényeit reggel 9 óra után!) És végül, először az új építkezéseknél, később pedig az utólagos átalakításoknál minden háznak két vízellátási forrása lesz – egy cső a beltéri ivóvízellátáshoz, és egy külön cső a kültéri ivóvízellátáshoz szükséges, alig kevésbé iható, visszanyert vízellátáshoz.
Ez óriási ostobaság. Ezek a takarékossági intézkedések a leírtak szerint több tízmilliárd dollárba fognak kerülni a fogyasztóknak. Ha teljes mértékben megvalósul, a teljes éves megtakarítás körülbelül 500.000 hektár láb lehet. Ez kevesebb, mint egy százaléka Kalifornia teljes emberi vízkivételének a mezőgazdaság, a környezetvédelem, a kereskedelmi, ipari és lakossági felhasználás számára.
És ebből a pénzből egy centet sem fordítanának ahelyett, hogy a vízkezelési, víztárolási vagy sótalanítási projekteket finanszíroznák, amelyek több millió hektár lábnyi vízzel növelhetnék Kalifornia éves vízkészletét.
A MALTHUSI MENTALITÁS ALTERNATÍVÁJA
Thomas Mathus a 19. század elején élt angol lelkész és tudós volt, aki kidolgozta azt az elméletet, hogy a világ népessége exponenciálisan nő, míg a globális termelés aritmetikusan növekszik. Elmélete, és a civilizáció ebből következő esetleges összeomlása tartós és folyamatos befolyást élvezett. Kaliforniában legkorábban Jerry Brown kormányzó 1976-os beszédében jutott kifejezésre, aki bejelentette, hogy “a korlátok korszakába” léptünk. Brown kormányzó és a hozzá hasonlóan gondolkodó környezetvédők, valamint az általuk befolyásolt politikusok immár több mint negyven éve a malthusi víziót vallják. De van alternatíva.
A malthusi mentalitással szemben az egyik legátgondoltabb és legpártatlanabb víziót az úgynevezett EcoModernisták kínálják, akik 2015 áprilisában kiadták az “EcoModernista kiáltványt”. Az általuk a malthusiánusokkal való szembeszegüléshez felajánlott erőteljes premissza a következő: “Az emberi jólét és egy ökológiailag élettel teli bolygó nemcsak lehetséges, hanem elválaszthatatlanok is. Azzal, hogy elkötelezzük magunkat a már folyamatban lévő valós folyamatok mellett, amelyek megkezdték az emberi jólét és a környezetpusztítás szétválasztását, úgy gondoljuk, hogy egy ilyen jövő megvalósítható. Ezért optimistán tekintünk az emberi képességekre és a jövőre.”
Az ördög persze a részletekben rejlik. Milyen “valós folyamatokra” utalnak? Az egyik szerző, Michael Shellenberger – aki épp most indult demokrata kormányzójelöltként az e heti előválasztáson – konkrét példákat hoz fel. Shellenberger, aki a “Environmental Progress” nonprofit szervezetet vezeti Berkeleyben, progresszív demokrata. Mégis határozottan támogatja az atomenergiát, a sótalanító erőműveket és a kertvárosi lakótelepek építésének engedélyezését Kalifornia hatalmas szarvasmarha-ültetvényein.
Elképzelhető, hogy a növekedést támogató progresszív demokraták összefognak a független szavazókkal és a republikánusokkal, hogy a malthusianizmus helyett az ökomodernizmust fogadják el. Gyakorlatilag ez azt jelentené, hogy elutasítanánk a víz, az energia, a föld és a közlekedés rationálását, és ehelyett a 21. század infrastruktúrájába fektetnénk be. Ideológiai szempontból ez a pesszimizmusban gyökerező környezetvédő szélsőségesség elutasítását jelentené az optimizmusban gyökerező gazdasági növekedés javára.
KALIFORNIA MALTHUSIANSÁNAK TITKOS AGENDÁJA
A kaliforniai választók nem kérdőjelezték meg a malthusiánus politikát, részben azért, mert túl sokan túlértékelték számukra a környezetvédő programot, részben pedig azért, mert túl sokukat meggyőzték arról, hogy semmi sem számít többet, mint a bőrszínük vagy a nemük következményei. Ennek eredményeként a baloldali oligarchák szabadon megszilárdíthatták érdekeiket. A vízadagolás csak egy megnyilvánulása a politika által vezérelt mesterséges szűkösségnek. Ez a malthusi politika az energiafejlesztés, a területfejlesztés és az út- és autópálya-fejlesztésekbe történő ésszerű beruházások elnyomását is szolgálja. A közpénzeket olyan abszurd projektekre irányítják át, mint a nagysebességű vasút, míg a magánberuházásokat az energiába és a lakhatásba betiltják, hogy a leggazdagabb szereplőkön kívül mindenkit kizárjanak. És ezek a politikai kapcsolatokkal rendelkező milliárdosok aztán felháborító profitra tesznek szert, amikor a termékeiket – energia, közművek, lakhatás – állandó költséggel állítják elő, de a szűkösség miatt égbe szökő áron adják el.
Az ok, amiért a malthusi ideológia a hagyományos politikai bölcsesség Kaliforniában, kevés köze van a környezethez. Hanem a hatalomhoz és a profithoz. Ezek a látványosan gazdag, különleges érdekeltségű milliárdosok kooptálták a politikusokat, főként a demokratákat, hogy a környezetvédelem és az identitáspolitika retorikáját harsogják, mert ez gazdagabbá teszi őket, miközben mindenki mást szegényebbé tett. Mindenki tudja, hogy Kaliforniában a legmagasabbak a megélhetési költségek az Egyesült Államokban. De azt már kevesebben tudják, hogy hová megy ez a sok pénz. A baloldali milliárdosok zsebébe vándorol. A kormányzati bűnrészesség biztosítása érdekében a kormányzati szakszervezetek megkapják a részüket, a piaci bérek és juttatások elképesztően magas arányaival.
A POLITIKÁKnak a bőséget kellene ápolniuk, nem pedig az adagolást érvényesíteniük
Az állandó vízadagolás borzalmas precedenst teremt. Ez a vízhiány megoldásának rossz módja. Hagyjuk, hogy a gazdák eladják a vizet a városoknak anélkül, hogy elveszítenék a már meglévő vízjogukat. Ami azt illeti, reformálják meg a vízjogokat, amelyek lehetővé teszik a gazdák számára, hogy szinte ingyen vásároljanak vizet. Fektessenek be több felszíni és felszín alatti tárolóba a csapadékvíz összegyűjtése érdekében. Építsenek sótalanító üzemeket Los Angeles megye partjainál – olyan NAGYOKAT, mint amilyeneket a Közel-Keleten használnak, amelyek évente több millió hektár lábnyi vizet termelnek – kevesebb energiával, mint a tehachapi szivattyúk.
A víz az élet. Az emberek annyi vizet használhatnak, amennyit hajlandóak fizetni, és ha a túlhasználatért enyhe felárat kell fizetniük, az finanszírozhatja a több vízinfrastruktúrába való beruházást. De a törvény, ahogyan meg van írva, büntető bírságokat szab ki a túlhasználatért. A kaliforniaiak kevesebb pénzért, mint amennyibe a vízadagolás bevezetése kerülne, vízbőséget tapasztalhatnának. Az illatos pázsittól kezdve a megfiatalított Salton-tengeren át egészen odáig, hogy nem kell választani a zuhanyzás és a mosás között, a kaliforniaiak jobb életminőséget élvezhetnek.
Nekünk nem kell a malthusi küzdelem által meghatározott társadalomban élnünk. Megteremthetjük a víz- és energiabőséget olyan módon, amely nagymértékben, ha nem is teljesen függetleníthető a környezeti ártalmaktól. A megőrzésnek megvan a helye, de ha ez az egyetlen megoldás, és nem jár együtt a kínálat növelésével, akkor leleplezi a rejtett szándékát: A természetvédelem eszközeit gyártó cégek pénzéhsége, a természetvédelmet kikényszerítő politikusok hataloméhsége, és az átlagemberek törekvéseinek megvetése a környezetvédők részéről, akik hagyták, hogy elveik ámokfutóvá váljanak.
Senkinek nem kellene alávetnie magát annak ellenőrzésének, hogy hogyan használja a vizet, és büntető bírságoknak kellene alávetnie magát, ha többet használ az adagjánál. Nevetséges az az elképzelés, hogy mindenkinek alá kell vetnie magát a vízhasználat drákói korlátozásának. Ez egy malthusi mentalitásból fakad, amely mérsékelten csodálatra méltó, de szélsőségesen zsarnoki.
Permanent Water Rationing is Coming to California, January 17, 2018
Increasing Water Supply Must Balance Conservation Measures, February 21, 2017
California’s Misguided Water Conservation Priorities, August 27, 2016
FOOTNOTES
(1) Total Precipitation in California during wet, average, and dry years:
California Water Supply and Demand: Technical Report
Stockholm Environment Institute
Table 2: Baseline Annual Values by Water Year Type and Climate-Scenario (MAF)
http://sei-us.org/Publications_PDF/SEI-WesternWater-CWSD-0211.pdf
(2) California water use by sector:
California Water Today
Public Policy Institute of California
Table 2. táblázat.2, Átlagos éves vízfelhasználás ágazatonként, 1998-2005
http://www.ppic.org/content/pubs/report/R_211EHChapter2R.pdf
(3) California urban water use by sector:
California Dept. of Water Resources
2010 Urban Water Management Plan Data – Tables
Download spreadsheet “DOST Tables 3, 4, 5, 6, 7a, 7b, & 7c: Water Deliveries – Actual and Projected, 2005-2035”
http://www.water.ca.gov/urbanwatermanagement/2010_Urban_Water_Management_Plan_Data.cfm
(4) Vízhatékony készülékek költségei:
Water Saving Potential of water-efficient appliances (Source: USGS)
https://water.usgs.gov/edu/activity-percapita.php
California Water Plan Update 2013 Chapter 3 – Urban Water Use Efficiency
http://www.water.ca.gov/calendar/materials/vol3_urbanwue_apr_release_16033.pdf
Cost to purchase and install various water-saving appliances:
Tartály nélküli vízmelegítő költsége (beleértve a beszerelést is)
https://www.bankrate.com/personal-finance/cost-of-tankless-water-heater/
Vízhatékony mosogatógép költsége (beleértve a beszerelést is)
https://www.consumerreports.org/cro/news/2015/04/dishwashers-that-save-water-energy-and-money/index.htm
Vízhatékony ruhamosógép költsége (beleértve a beszerelést is)
ps://www.homeadvisor.com/cost/kitchens/install-an-appliance/
Költség (beszereléssel együtt) egy alacsony vízhozamú WC-ért
https://www.remodelingexpense.com/costs/cost-of-low-flow-toilets