A zenehallgatás javíthatja az edzést?

Az edzés közbeni zenehallgatás nem csak az unalmat enyhíti – azáltal, hogy növeli az állóképességet és jobb hangulatba hozza az edzés minőségét, javíthatja az edzés minőségét.

Különösen a motiváló vagy az edzéssel szinkronizált zenének van bizonyítottan fizikai és pszichológiai hatása. Ha például egy dalnak erős, egyenletes ritmusa van, akkor a zene ütemére pedálozhat vagy futhat, ami általában kielégítő érzéssel jár, és több edzésre ösztönözhet. A motiváló zene szövege vagy fülbemászó ritmusa arra ösztönöz, hogy hosszabb ideig gyakoroljon vagy keményebben dolgozzon az edzés során.

Fizikai teljesítmény fokozása

A tanulmányok azt mutatják, hogy a gyorsabb tempójú zene általában javítja a sportteljesítményt, amikor valaki alacsony és közepes szintű testmozgást végez, akár a megtett távolság, akár a tempó, akár az elvégzett ismétlések növelése révén. Például egy 2006-os tanulmány, amely a zene hatását vizsgálta a futópad sebességének megválasztására, azt találta, hogy gyors tempójú zene hallgatása közben a résztvevők növelték a tempót és a megtett távolságot anélkül, hogy fáradtabbak lettek volna. Más tanulmányok hasonló következtetéseket vontak le, azt sugallva, hogy a percenként több ütemet tartalmazó zene hallgatása fokozhatja a fizikai teljesítményt alacsony és közepes szintű testmozgás során.

Más tanulmányok is kimutatták, hogy a percenkénti ütemekben mért pontos tempó hogyan befolyásolja az egyén edzettségi szintjét. Ezek a vizsgálatok megállapították, hogy a maximális teljesítményhez szükséges ideális tempó a testmozgás típusától függ. Egy 2011-es tanulmány kimutatta, hogy a legjobb teljesítmény elérése érdekében a kerékpározás esetében (amelyet az edzés intenzitásának a pulzusszámon keresztül történő mérésével számoltak ki) az előnyös tempó 125 és 140 ütés/perc (bpm) között van. Egy 2014-ben közzétett tanulmány kimutatta, hogy a futópadon a legjobb zenei tempó a fokozott teljesítményhez 123 és 131 bpm között van. Az egyik valószínűsíthető oka annak, hogy a különböző edzéstípusok miért rendelkeznek különböző ideális tempókkal, azzal függ össze, hogy az egyén képes-e a zene ütemével lépést tartani, a lépéseket vagy a pedálozást a zene ütemére szinkronizálni. Mivel a futópadon más a tempó, mint az edzőkerékpáron vagy az elliptikus tréningen, különböző tempójú zenére van szükség a különböző edzések ideális teljesítményének eléréséhez.

A kutatók az utóbbi időben részletesebb magyarázatokat keresnek arra, hogy miért javítja a zene az edzés teljesítményét. Egy 2010-es, C. I. Karageorghis sportpszichológus által vezetett tanulmány szerint a zene kétféleképpen javíthatja a sportteljesítményt: vagy késlelteti a fáradtságot, vagy növeli a munkaképességet. E tanulmány szerint a zene hatása “a vártnál magasabb szintű állóképességhez, teljesítményhez, termelékenységhez vagy erőhöz vezet.”

North és Hargreaves szerint a zene a konkurens érzékszervi ingerek révén eltereli a figyelmet az edzés közben elszenvedett fájdalomról, mivel könnyebb megfeledkezni a fájdalomról vagy a fáradtságról, ha egy kellemes dal elvonja a figyelmet.

Pszichológiai hatás

A zene öröm vagy rosszkedv érzését válthatja ki, megváltoztathatja a gondolkodási folyamatokat, és változásokat okozhat a viselkedésben. Ez a pszichológiai hatás a hormonszint fizikai változásaiban is megmutatkozik. Egy 2012-es tanulmány például kimutatta, hogy azoknál a résztvevőknél, akik olyan zenét hallgattak, amelyet “kellemesnek” tartottak, magasabb volt a “jó közérzet” hormonként ismert szerotonin szintje. Bár nehéz bizonyítani a hatásokat, ez a tanulmány azt sugallja, hogy a zenehallgatás kellemes élménye a szerotoninszint emelkedését eredményezheti, ami jobb hangulatba hozhatja az edzéshez.

Általános következtetések

Az olyan zene kiválasztása, amelyet élvez, és amely illik az edzési rutinjához, segíthet abban, hogy többet hozzon ki az edzés élményéből. Mivel mindenkinek más az ideális edzéstempója és intenzitása, annak meghatározása, hogy pontosan milyen tempó működik az Ön számára, egy próba és tévedés folyamat lehet.

Muzsikával vagy anélkül, a testmozgás nagyon fontos az általános egészség szempontjából. Itt olvashat többet arról, hogyan maximalizálhatja egészségét.

A weboldalunkon található összes cikket Dr. Diana Zuckerman és más vezető munkatársak hagyták jóvá.

1. Karageorghis, C.I., Priest, D.L., Williams, L.S., Hirani, R.M., Lannon, K.M., & Bates, B.J. (2010). A szinkronzene ergogén és pszichológiai hatásai áramkör típusú edzés közben. Psychology of Sport and Exercise, 11(6), 551-559.
2. Karageorghis, C.I., & Priest, D.L. (2012). Zene a testedzés területén: A Review and Synthesis (II. rész). International Review of Sport and Exercise Psychology, 5(1), 67-84.
3. Judy Edworthy & Hannah Waring (2006) The effects of music tempo and loudness level on treadmill exercise, Ergonomics, 49:15, 1597-1610, DOI:10.1080/00140130600899104
4. Hodges, D.A. (2009) Bodily Responses to Music. In S. Hallam, I. Cross and M. Thaut (Eds.) The Oxford Handbook of Music Psychology, (pp. 121-130). New York: Oxford University Press. Tenenbaum G. Az észlelt megerőltetés és a megerőltetés-tűrés társadalmi-kognitív perspektívája. In: Singer R.N., szerkesztő; Hausenblas H.A., Janelle C., szerkesztők: Handbook of sport psychology. New York: Wiley; 2001. pp. 810-822.
5. Karageorghis, C. I., Jones, L., Priest, D. L., Akers, R. I., Clarke, A., Perry, J. M., et al.(2011). Az edzési pulzusszám és a zenei tempó preferencia kapcsolatának felülvizsgálata. Research Quarterly for Exercise and Sport, 82, 274-284.
6. Karageorghis, C. & Jones, L. (2014). Az edzés pulzusszám-zene-tempó preferencia kapcsolat stabilitásáról és relevanciájáról. Psychology of Sport and Exercise, 15(3), 299-310.
7. Karageorghis, C.I., Priest, D.L., Williams, L.S., Hirani, R.M., Lannon, K.M., & Bates, B.J. (2010). A szinkronzene ergogén és pszichológiai hatásai áramkör típusú edzés közben. Psychology of Sport and Exercise, 11(6), 551-559.
8. North, A. & Hargreaves, D. (2008). Music and Physical Health, In The Social and Applied Psychology of Music, pp. 301-311. Oxford: Oxford University Press.
9. Altenmüller, E., & Schlaug, G. (2012). Zene, agy és egészség: A zene egészségre gyakorolt hatásainak biológiai alapjainak feltárása. In R. A. R. MacDonald, G. Kreutz, & L. Mitchell (szerk.), Zene, egészség és jólét, 12-24. New York: Oxford University Press.