Agytályog

A Drugs.com által orvosilag felülvizsgált. Utolsó frissítés: 2020. május 4.

• Egészségügyi útmutató

Mi az agytályog?

Az agytályog az agyszövetbe zárt gennygyülem, amelyet bakteriális vagy gombás fertőzés okoz. Az agytályog kialakulhat fertőzés, trauma vagy műtét szövődményeként. Ritkán fordul elő, bár a legyengült immunrendszerű emberek (például HIV-fertőzöttek vagy szervátültetésen átesettek) nagyobb valószínűséggel kapnak agytályogot.

Ez a fajta fertőzés általában a következő módok valamelyikével kezdődik:

• Egy közeli helyről terjed, mint például középfülgyulladás, arcüreggyulladás vagy fogászati tályog.
• A vér szállítja a fertőzést a test távolabbi részeiből az agyba.
• A fertőző organizmusok áthatoló sérüléssel, például lőtt sebbel, vagy idegsebészeti beavatkozással, illetve arcsérüléssel jutnak az agyba.

Tünetek

A tünetek a tályog méretétől és helyétől függően változnak. Az agytályogban szenvedők több mint 75%-ának tompa, fájdalmas fejfájása van. Sokaknál ez az egyetlen tünet. A fájdalom általában az agynak arra az oldalára korlátozódik, ahol a tályog van, és a fájdalom általában rosszabbodik, amíg a tályogot nem kezelik. Az aszpirin és más fájdalomcsillapítók nem enyhítik a fájdalmat.

Agytályoggal küzdő emberek mintegy felének alacsony fokú láza van. Egyéb tünetek lehetnek hányinger és hányás, nyakmerevség, görcsök, személyiségváltozás és izomgyengeség a test egyik oldalán.

Diagnózis

Az agytályog diagnosztizálása nem könnyű, mert a korai tünetek annyira általánosak. Például sok minden okozhat fejfájást. Emiatt az agytályog diagnózisa általában az első tünetek kialakulása után körülbelül két hétig késik. Egyes esetekben az agytályogban szenvedő embereknél rohamok vagy neurológiai elváltozások, például izomgyengeség jelentkeznek a test egyik oldalán, mielőtt a diagnózis felállítására sor kerülne.

Ha kezelőorvosa aggódik, hogy agytályogja van, meg fogja kérdezni az orvosi és utazási kórtörténetéről, hogy megállapítsa, mekkora a kockázata bizonyos fertőzéseknek. Az orvos azt is meg fogja kérdezni, hogy az agytályog bármelyik tünete fennáll-e Önnél. Ha igen, meg fogja kérdezni, hogy mikor kezdődtek, hogyan haladtak előre, és hogy volt-e olyan fertőzése vagy trauma a közelmúltban, amely hajlamosíthatta Önt agytályog kialakulására.

Az agytályog diagnosztizálásához diagnosztikai vizsgálatokra, például komputertomográfiás (CT) vagy mágneses rezonanciás (MRI) vizsgálatokra lesz szükség. Ezek képeket nyújtanak az agy belsejéről. A tályog egy vagy több folt formájában jelenik meg. Vér és más testnedvek vizsgálatára is sor kerülhet, hogy megtalálják a fertőzés eredeti forrását. Ha a diagnózis továbbra is bizonytalan, az idegsebész finom tűvel eltávolíthatja az agytályog egy darabját.

Várható időtartam

Az agytályog nagyon gyorsan növekedhet, általában körülbelül két héten belül teljesen kialakul. Orvosa a diagnózis felállítása után azonnal megkezdi a kezelést. Az azonnali orvosi ellátás a kulcsa annak, hogy tünetei gyorsabban enyhüljenek, és hogy hosszú távú egészségkárosodása minimálisra csökkenjen. Gyakran a tályog sebészi eltávolítása is szükséges.

Megelőzés

Agytályogok egy része rossz foghigiéniával vagy összetett arcüreggyulladással függ össze. Naponta használjon fogselymet, mosson rendesen fogat, és rendszeresen keresse fel fogorvosát. Kezelje az arcüreggyulladást dekongesztánsokkal. Ha az arcüreg- vagy fogászati fertőzés tünetei továbbra is fennállnak, antibiotikumra lehet szüksége.

A kezeletlen HIV-fertőzésben szenvedőknél fokozott az agytályog kialakulásának kockázata. Biztonságos szex gyakorlásával előzze meg a HIV-fertőzést. Ha HIV-fertőzött, a vírusellenes gyógyszerek rendszeres szedésével jelentősen csökkentheti az agytályog kialakulásának esélyét.

Kezelés

Agytályog kezelése általában kétirányú megközelítést igényel:

• A fertőzés antibiotikumokkal történő kezelése – Ha a baktérium konkrét típusa ismert, célzott antibiotikumot alkalmaznak; ellenkező esetben széles spektrumú antibiotikumokat adnak, hogy a lehetséges fertőző kórokozók nagy számát elpusztítsák. Az antibiotikumokat általában hat hétig vagy tovább folytatják, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a fertőzés megszűnt.
• A tályog lecsapolása vagy eltávolítása – Ha a tályog könnyen elérhető, és az agy károsodásának veszélye kicsi, a tályog sebészi úton eltávolítható. Más esetekben a tályogot elvezetik, akár vágással, akár tű bevezetésével.

A kezelés sikerességének megerősítése érdekében mágneses rezonanciás (MRI) vagy komputertomográfiás (CT) vizsgálatokkal ellenőrzik Önt, hogy az agyat és a tályogot megnézzék. Ha a görcsrohamok problémát jelentenek, görcsoldó gyógyszerekre lehet szüksége, amelyek a tályog sikeres kezelése után is folytatódhatnak.

Mikor forduljon szakemberhez

Menjen orvoshoz, ha szinte állandó fejfájást tapasztal, amely több napon vagy héten keresztül rosszabbodik. Ha hányinger, hányás, görcsrohamok, személyiségváltozás vagy izomgyengeség is jelentkezik, forduljon sürgősségi ellátáshoz.

Prognózis

Kezelés nélkül az agytályog végzetes lehet. A legtöbb agytályogban szenvedő embert sikeresen kezelik. Sajnos a tályog eltávolítása és a fertőzés kezelése után is gyakoriak a hosszú távú neurológiai problémák. Például az agy hegesedése vagy egyéb károsodása miatt elhúzódó problémák jelentkezhetnek a testfunkciókkal, személyiségváltozással vagy görcsrohamokkal.