Számos, különböző családokba tartozó vírus képes központi idegrendszeri (CNS) fertőzéseket okozni, és világszerte jelentősen hozzájárul az emberek betegségterhéhez. A legtöbb vírusos CNS-fertőzés jóindulatú és önkorlátozó, és a legtöbbjük diagnosztizálatlan marad. Egyes vírusok azonban súlyos gyulladást okozhatnak, ami morbiditáshoz és mortalitáshoz vezet, és súlyos hosszú távú maradványkárosodást és neurológiai diszfunkciót eredményez a betegeknél. A vírusok lehetősége, hogy CNS-gyulladást okozzanak, nagymértékben változik a gazdaszervezet tényezőitől, például az életkortól, a nemtől és a genetikai háttértől, valamint a vírustényezőktől függően. A vírusinvázió és -szaporodás elleni védelem szükségessége ellenére a CNS-ben az immunválasz mértékét gondosan szabályozzák, hogy megelőzzék a túlzott gyulladást és a neuronok helyrehozhatatlan elvesztéséhez vezető szövetpusztulást. A közvetlen citopatológia sok vírusfertőzés esetében a neurológiai tünetek fő oka; azonban a vírusellenes immunválasz bizonyos esetekben jelentősen hozzájárulhat a patológiához. Ez a fejezet a klinikailag fontos neurotrop vírusok közül emel ki néhányat, amelyek megfertőzik a CNS-t és neurológiai betegségeket, például meningitist, encephalitist és myelitist okoznak az emberben, a neuropatológiai leletekre összpontosítva.