Az orvosok az MRI-vizsgálatok új módszerével könnyebben meg tudják állapítani, hogy egy beteg Alzheimer-kórban vagy másfajta demenciában szenved-e – magyarázták a Pennsylvaniai Egyetem Perelman School of Medicine és Frontotemporális Degenerációs Központjának kutatói a Neurology című folyóiratban.
A tudósok szerint az Alzheimer-kór és a frontotemporális lebeny degeneráció meglehetősen pontosan azonosítható anélkül, hogy invazív vizsgálatokat kellene végezniük, például lumbálpunkciót, amelynek során egy tűt szúrnak a gerincbe. Jelenleg a demencia diagnosztizálása nehézséget jelent az orvosok számára, ami gyakran késedelmes kezelést eredményez. Az invazív vizsgálatok segíthetnek, de a betegek kellemetlennek találják őket.
Bár az alapjául szolgáló betegségfolyamatok meglehetősen eltérőek, az FTLD (frontotemporális lebeny degeneráció) és az Alzheimer-kór gyakran ugyanazokat a tüneteket mutathatja, ami megnehezíti a szakértők számára a pontos diagnózis felállítását.
Az Alzheimer-kórban vagy FTLD-ben szenvedő betegek egyaránt zavartságot és feledékenységet tapasztalnak – betegségük/állapotuk befolyásolhatja érzelmeiket, viselkedésüket és személyiségüket.
A Duke Egyetem kutatói nemrég megállapították, hogy három teszt eredményeinek kombinálásával az orvosok pontosabban tudják diagnosztizálni az Alzheimer-kórt. A vizsgálatok közé tartozott az MRI, a fluor-18 fluor-dezoxiglükóz pozitronemissziós tomográfia (FDG-PET) és az agy-gerincvelői folyadék vizsgálata (lumbálpunkció).
Finn kutatók kifejlesztettek egy szoftveres eszközt, amely 20 hónapról 10 hónapra csökkentheti az Alzheimer-kór diagnózisának felállításához szükséges átlagos időt.
A tanulmány szerzője, Corey McMillan, PhD, elmondta:
“A diagnózis felállítása kihívást jelenthet. Ha a klinikai tünetek és a rutinszerű agyi MR azonosak, szükség lehet egy drága pozitronemissziós tomográfiás (PET) vizsgálatra. Vagy lumbálpunkcióra lenne szükség a diagnózis felállításához, amelynek során tűt szúrnak a gerincbe.”
Az agy-gerincvelői folyadék elemzése megbízható diagnosztikai információt ad, de ezt a betegek nem várják szívesen, és ráadásul drága is. Ennek az új MRI-módszernek a használata kevésbé költséges és határozottan kevésbé invazív.”
McMillan és csapata 185 résztvevő bevonásával végzett vizsgálatot. Mindannyian olyan neurodegeneratív betegséggel voltak diagnosztizálva, amely vagy FTLD-re, vagy Alzheimer-kórra utalt. Nagy felbontású MRI-vizsgálaton, valamint lumbálpunkción estek át. A résztvevők közül 32-nél a diagnózist vagy boncolással, vagy annak megállapításával erősítették meg, hogy az FTLD-hez vagy az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó genetikai mutációval rendelkeztek.
A kutatócsoport azt akarta megállapítani, hogy el lehet-e tekinteni a lumbálpunkciótól, és előre jelezni az agyi fehérjeszinteket pusztán az MRI-agyvizsgálat segítségével.
Az MRI-vizsgálatokat arra használták, hogy megjósolják az FTLD vagy az Alzheimer-kór két biomarkerének – a tau és a béta-amiloid fehérjéknek – az arányát a lumbálpunkciókban (agy-gerincvelői folyadékban).