NYomtatható betegtájékoztató
A végbéltályog és sipoly (1Mb)
Mi az anális tályog?
A végbéltályog egy gennyel teli üreg, amely a hátsó átjáró (“végbélnyílás”) közelében található. Ez egy gyakori állapot, évente több mint 10 000 felvételt jelent. Ha fájdalmat, érzékenységet, bőrpírt és/vagy csomót tapasztal a végbélnyílás környékén, akkor tályogtól szenvedhet. Lázzal járó rosszullét is előfordulhat.
Ha a tályogot kezelték, az általában begyógyul és nem okoz több gondot. Néha nem gyógyul be teljesen, ami arra utal, hogy esetleg anális sipoly alakult ki.
Mi az anális sipoly?
A anális sipoly szinte mindig egy korábbi tályog következménye. Ez egy alagút, amely a hátsó folyosó bélését a végbélnyílás melletti bőrrel köti össze.
A végbélnyílás melletti nyílásból történő tartós gennyszivárgás arra utal, hogy sipoly alakult ki.
Ha ez a nyílás részben átgyógyul, az alagútban genny gyűlhet fel. Ez tályog kialakulásához vezet, amely a nyomás fokozódásával kiürül. A sipoly tehát ahhoz vezethet, hogy ugyanazon a helyen ismételten tályogok keletkeznek.
Mi okoz tályogot?
A tályogot az okozza, hogy a fertőzés bejut a végbélnyílás kenésére szolgáló nyálkát termelő mirigyek egyikébe.
Mi okoz sipolyt?
Amikor a tályog magától kiürült vagy felszúrták (“leeresztették”), a bőr általában begyógyul. Néha azonban egy kis lyuk marad kívül. Ez általában azt jelenti, hogy egy alagút (“sipoly”) alakult ki a végbélnyílás és a külső nyílás között.
A tályoggal küzdő embereknek csak egy kisebb részénél alakul ki sipoly.
Hogyan kezelik a tályogot?
Ha a fertőzést nagyon korán elkapják, az antibiotikumok segíthetnek. A tályogok többségét azonban le kell üríteni. Ehhez általában általános érzéstelenítésre (altatásra) és rövid kórházi tartózkodásra van szükség.
A lecsapolt tályogüreg (lyuk) általában néhány hétig tart, amíg hegszövettel feltöltődik. Néha (de gyakran nem) az üregnek a körzeti nővér által végzett “tömésre” lesz szüksége, hogy segítse a gyógyulási folyamatot.
Hogyan kezelik a sipolyt?
A sipoly szinte mindig műtétet igényel a gyógyításához.
A sipolyok többsége viszonylag könnyen kezelhető, de lehetőleg vastagbél- (bél-) sebész szakorvosnak kell elvégeznie.
A műtét általában az anális záróizom egy kis részének levágásával jár. Ily módon az alagutat megnyitják (“deroofálják”), hogy egy árkot vagy barázdát képezzen, amely az árok aljától kifelé gyógyul.
A tályogüreg gyógyulásához hasonlóan általában néhány hétbe telik, amíg az eltávolított sipoly hegszövettel feltöltődik. A műtéthez általában ismét általános érzéstelenítés szükséges, és egynapos beavatkozásként is elvégezhető.
A műtét után egy-két hétig esetleg gézbetétet kell viselni az alsóneműben, hogy a lefolyás ne szennyezze be a ruhát.
A bélmozgások nem befolyásolják a gyógyulást.
Néha a sipoly nem az a típus, amelyet egyszerűen fel lehet fektetni, mivel túl sok anális záróizom érintett ahhoz, hogy át lehessen vágni (ami inkontinenciával járhat), vagy több pálya van. Ebben az esetben egy zsinórt lehet átvezetni a pályán (“seton”), és a sebész visszahozza Önt, és megbeszéli a kezelés további lehetőségeit.
Mi van, ha a probléma visszatér?
A sipolyok különösen kellemetlen állapotok lehetnek, és visszatérhetnek. Ebben az esetben – és a bonyolultabb sipolyok esetében – szükség lehet a háti járat MRI (mágneses rezonancia vizsgálat) vizsgálatára, hogy ellenőrizzük, nem maradtak-e el más sipolyok vagy “nyomok”.
Ha a sipoly bonyolult, számos alternatív műtéti megközelítés áll rendelkezésre. A sebész megbeszéli Önnel ezeket, ha szükség van rájuk.
Mennyi ideig tart az ilyen típusú műtétből való felépülés?
A sipolyműtét utáni kellemetlenségek az első héten mérsékeltek, és egyszerű fájdalomcsillapítókkal kontrollálhatók. A munkából való kiesés általában minimális, de függ attól, hogy milyen munkát végez.
A napi két-háromszori fürdés vagy zuhanyzás segít tisztán tartani és kényelmesen tartani a területet. A vizeletürítéssel járó kellemetlenségek minimalizálása érdekében javasolt a hashajtók használata
.