Az anarchizmus egy antiautoriter politikai filozófia, amely a kormányzat felváltását szorgalmazza önigazgató, önkormányzott társadalmakkal. Az anarchia az irányító testület vagy hatóságok nélküli társadalom állapota és az ebből eredő zűrzavar és káosz, amely a tekintély vagy az uralkodás hiányából fakad. Az anarchista országokat gyakran nevezik állam nélküli társadalmaknak.
Az anarchizmus évszázadok óta létezik. Egyes antropológusok az őskori társadalmakat anarchistáknak tekintik, tekintettel arra, hogy formális hierarchiák nélkül léteztek. A formális anarchizmus első nyomai az ókori Görögországban és Kínában találhatók, ahol a filozófusok megkérdőjelezték az állam szükségességét, és úgy vélték, hogy az egyéneknek elnyomástól és kényszertől mentesen kell élniük.
Az anarchia tipikusan az utcai harcok, a lázadás, a fosztogatás és a káosz képét kelti. Az anarchizmus azonban a történelem során meghatározó szerepet játszott a mozgalmakban és forradalmakban, beleértve a spanyol polgárháborút és a 19. század végi munkásmozgalmat. Az anarchizmus az iparosodás, a modernizmus, a népvándorlás és a kapitalizmussal szembeni reakció segítségével kezdett terjedni. Az anarchizmus a második világháború és a második vörös pánik után az Egyesült Államokban háttérbe szorult, majd az 1960-as években újra megjelent.
A francia úttörő szocialista Pierre-Joseph Proudhon tanulmányt publikált a társadalom gazdasági alapjairól, és azt állította, hogy a társadalom törvényeinek semmi köze a hatalomhoz, hanem magából a társadalom természetéből fakadnak. Proudhon úgy vélte, hogy a hatalom végül fel fog bomlani, és létre fog jönni egy természetes társadalmi rend.
Pillanatnyilag nincsenek igazi anarchista országok. Szomália volt a legutóbbi anarchista ország, ahol 1991-től 2006-ig, az átmeneti nemzeti kormány megalakulásáig nem volt kormány. Ez idő alatt Szomália területeit felosztották és egymással versengő frakcióvezetők irányították, és az ország nagy területeit autonóm régiókként igazgatták. Ma Szomália föderális parlamentáris köztársaság, elnökkel és miniszterelnökkel.
Míg nincsenek anarchista országok, számos aktív anarchista társaság létezik világszerte. Az alábbiakban ezeket az anarchista társaságokat soroljuk fel a megalakulásuk sorrendjében:
- Sarvodaya Shramadana Movement (1958)
- Federation of Neighborhood Councils- El Alto (1979)
- Marinaleda (1979)
- Oaxaca őslakosok népi tanácsa (1980-as évek)
- Puerto Real (1987)
- Spezzano Albanese (1992)
- Lázadó zapatista autonóm önkormányzatok (1994)
- (https://en.wikipedia.org/wiki/Barcelona#Squatter’ s_Movement) (2000)
- Barbacha (2001)
- Aabahlali baseMjonodolo (2005)
- Zaachila (2006)
- Exarchia (2008)
- Zóna a védelemért (2009)
- Cherán (2011)
- Rojava (2014)
A Sarvodaya Shramadana mozgalom a legrégebbi anarchista mozgalom, 1958-ban indult, amely ma is jelen van Sri Lanka 15 000 falujában. Ennek az önkormányzati mozgalomnak van egy olyan programja, amely egy falu meghívásával kezdődik, hogy megvitassák a szükségleteket és cselekvési tervet készítsenek. A program szakaszosan folytatódik a falusi tanács létrehozásával, iskolák és klinikák építésével, gazdasági lehetőségek megteremtésével, bank indításával és nyilvános meditációk szponzorálásával, ahol hinduk, buddhisták, keresztények és muszlimok ezrei meditálnak együtt.
Az anarchizmust általában kaotikus, lázadó filozófiának tekintik, amelyet azok támogatnak, akik minden szempontból kormányellenesek. Napjainkban azonban számos modern anarchista társadalom használta az anarchizmust arra, hogy megdöntse és megakadályozza, hogy a visszaélő kormányok tovább irányítsák és kihasználják polgáraikat.