Ankle-Brachial-Index (ABI)
Az ABI a legújabb és legmegbízhatóbb módszer a legmagasabb artériás záró- és nyitónyomás meghatározására mind a négy végtagon. Ez a szabadalmaztatott rendszer a nyomásmérés és a pletizmográfia kombinációját használja. Ez a módszer a boka-brachialis index (ABI) legpontosabb és legprofesszionálisabb kifejezését eredményezi.
Az ABI a PAOD szűrésének és diagnózisának arany standardja. Az alábbiakban a leolvasott értékek tartománya és értelmezése található:
-Normális: 1 és 1,29 között.
-határeset: 0,91 és 0,99 között
– Enyhe PAOD: 0,71 és 0,90 között
-közepesen súlyos PAOD: 0,41 és 0,7 között
-súlyos PAOD:
A cukorbetegek kivételt képeznek e tipikus értékek alól. Mivel az artériás összenyomhatóság a mediasclerosis következménye, az artériás nyomás a cukorbetegeknél nagyon magas. Ezért egy 1,3-as vagy annál nagyobb ABI-érték mediasclerosis diagnózisára adhat okot. Ugyanez igaz lehet a krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegekre is, mivel ők is mediasclerosisban szenvednek.
Áttekintés
A boka-brachialis index (ABI) összegyűjti a vérnyomást a bokából és a karból, majd összehasonlítja a két értéket, hogy meghatározza, milyen jól áramlik a vér a szervezetben. Ez az érték felhasználható a perifériás artériás betegség (P.A.D.) diagnosztizálására. Az ABI-érték betekintést nyújt abba, hogy a P.A.D. hogyan befolyásolja végtagjait, azonban nem jelzi, hogy hol fordulnak elő elzáródások, vagy hogy milyen mértékű az elzáródás.
A plakk felhalmozódása az artériák szűkülését és megkeményedését okozza. Ezt az állapotot érelmeszesedésnek nevezik. Amikor a beteg lábaiban lévő artériák elzáródnak, ezt az állapotot perifériás artériás betegségnek (P.A.D.) nevezik. A lábak vérellátása az eltömődött és megkeményedett artériák miatt károsodik. Bár a P.A.D. leggyakrabban a lábakban jelentkezik, érintheti a karokhoz, a gyomorhoz, az agyhoz, a vesékhez és az aortához vezető artériákat is. Ha a szívben lévő artériákban fordul elő megkeményedés, az állapotot koszorúér-betegségnek vagy szív- és érrendszeri betegségnek nevezik.
Az ABI vizsgálata úgy történik, hogy a beteg nyugalmi állapotban a bokájánál és a karjánál vérnyomást mérnek. Ezután a beteget arra utasítják, hogy 5 percig sétáljon a futópadon. Ezt a gyakorlatot követően a bokából és a karból ismét méréseket vesznek fel.
Az ABI-t úgy számítják ki, hogy a bokán mért legmagasabb vérnyomásértéket elosztják a karon mért legmagasabb értékkel. Az így kapott adatok felhasználhatók a PAD mértékének meghatározására. Például az ABI-érték csökkenése testmozgás után a PAD jelentős szintjét jelzi.
Miért végezzük el a vizsgálatot:
Az ABI segít a lábakban jelen lévő perifériás artériás betegségek szűrésében.
Eredmények:
Az ABI-érték segít a perifériás artériás betegségek (PAD) diagnosztizálásában. Az ABI csökkenése terhelés után azt jelzi, hogy jelentős mértékű PAD lehet jelen.
Normális
1 vagy 1,1 a normális nyugalmi boka-brachialis index. Ez az érték azt jelzi, hogy nincs jelentős elzáródás vagy csökkent véráramlás.
Kóros
Az 1-nél kisebb érték kóros nyugalmi boka-brachialis indexet jelez. A konkrét értékek a következőket jelzik:
Kisebb, mint 0,95: Egy vagy több ér jelentős szűkülete a lábakban.
Kisebb, mint 0,8: Fájdalom jelentkezhet a lábfejben, a lábszárban vagy a fenékben testmozgás közben (azaz időszakos sántítás).
Kisebb, mint 0,4: Nyugalmi fájdalom jelentkezhet.
Kisebb, mint 0,25: Valószínűleg súlyos, végtagot veszélyeztető PAD van jelen.
Fontos megfontolások
A lábfájdalom tényező lehet a futópados vizsgálat során, ha perifériás artériás betegség (PAD) van jelen. A nem diagnosztizált artériás betegség pontatlanságot okozhat a vizsgálati eredményekben.
Téves eredmények akkor is előfordulhatnak, ha a mért ér jelentősen elmeszesedett. Ez akkor fordulhat elő, ha a beteg cukorbeteg vagy vesebetegségben (azaz veseelégtelenségben) szenved. Az erősen abnormális ABI-eredmények további vizsgálatokat javasolnak a PAD helyének és súlyosságának megállapítása érdekében.
Toe Brachial Index (TBI)
Cél
A leolvasás az alsó végtagon jelen lévő perifériás artériás betegség súlyosságának meghatározására szolgál.
A vizsgálatot egy kis vérnyomásmérő mandzsetta segítségével végzik, amelyet egy lábujj köré helyeznek egy fotopletizmográf (PPG) infravörös fényérzékelővel együtt. Az eredményül kapott toe brachial index (TBI) a kar és a lábujj szisztolés vérnyomásméréseinek felhasználásával jön létre.
Hogyan történik a vizsgálat?
A páciens karjára és nagylábujjára vérnyomást mérő mandzsettát helyeznek, és megkérik, hogy fekvő helyzetben helyezkedjen el. Miután hátradőlt, a páciens mandzsettáit a normál szisztolés vérnyomás fölé fújják, majd leeresztik. A karról és a lábujjról is méréseket végeznek a Doppler-műszerrel (PPG). A lábujjak szisztolés nyomását ezután elosztjuk a legmagasabb karnyomással, hogy mindkét lábra vonatkozóan TBI-értéket kapjunk.
0,75 TBI normálisnak tekinthető.
Mi a perifériás artériás betegség (PVD)
Az artériák idővel mind életmódbeli, mind genetikai okok miatt megkeményedhetnek. Ezt az artériás megkeményedést ateroszklerózisnak nevezzük. Az állapot rossz keringést eredményez, és idővel romlik, de előfordulhat, hogy az érintettek számára csak életük későbbi szakaszában válik nyilvánvalóvá. A nyilvánvaló tünetek nem feltétlenül észlelhetők addig, amíg az artéria nem szűkült 60%-kal vagy annál nagyobb mértékben. Az ok, amiért a betegeknél hamarabb jelentkezhetnek a tünetek, a szervezetnek az artériaszűkülethez való alkalmazkodásával függ össze. Az artériák elzáródására válaszul kisebb perifériás artériák alakulnak ki, hogy lehetővé tegyék a vér áramlását az elzáródások körül. Ezt a folyamatot kollaterális keringésnek nevezik. Amennyiben egy vérrög vagy egy koleszterin- vagy kalciumdarab leszakad és az artériába kerül, elzáródás lép fel, és a véráramlás teljesen megszakadhat. A PAD által leggyakrabban károsított terület a láb.
Mi történik, ha a betegség súlyosbodik?
A PAD mértéke a diagnózis felállításának időpontjától és egyéb életmódbeli kockázati tényezőktől, például a dohányzástól, a magas koleszterinszinttől, a szívbetegségtől és a cukorbetegségtől függ. Ha hagyjuk, hogy súlyosbodjon, a PAD olyan keringési problémákat okozhat, amelyek még nyugalomban is fájdalmat okoznak a lábakban és a lábfejekben. Ezt az állapotot nyugalmi fájdalomnak nevezik, és jellemzően éjszaka válik súlyosabbá. A lábak leeresztése, hogy a gravitáció lefelé húzza a vért, általában segít enyhíteni a fájdalmat.
Kritikus végtagi iszkémiát
Amint a PAD előrehalad és a keringés romlik, a PAD kritikus végtagi iszkémiához (CLI) vezethet. Ebben a szakaszban az elzáródások olyan súlyossá válnak, hogy a lábak és a lábfejek már nem kapják meg a növekedéshez és a javuláshoz létfontosságú véráramlást. Az előrehaladott állapot következtében tartós sebek, üszkösödés és akár amputáció is bekövetkezhet.
Melyek a perifériás artériás betegség első jelei?
A PAD kezdeti tünetei közé tartozik az időszakos sántítás vagy a lábakban járás közben jelentkező fájdalmas görcsök. A pihenés hatására a fájdalom megszűnik. A fájdalom olyan erős lehet, hogy a normális járást befolyásolja. Egyes esetekben a betegek a fájdalom helyett zsibbadt, gyenge vagy nehéz érzést tapasztalnak az izmokban.
Milyen egyéb tünetek?
A PAD előrehaladottabb tüneteiben szenvedő betegek pihenés közben, különösen éjszaka, ágyban fekve égő vagy fájó érzést tapasztalnak a lábfejben vagy a lábujjakban. Ezenkívül az egyéb tünetek közé tartoznak a következők:
-Hűvös érzés a lábfejekben vagy lábszárakban
-Bőrszínváltozás és szőrhullás
-Megmaradó sebek a lábfejeken és lábujjakon, amelyek nem gyógyulnak
Silent PAD
Mert a PAD viszonylag észrevétlenül is előrehaladhat, sok érintett nem tud róla, és nem keres kezelést. A nem diagnosztizált egyéneknél nagyobb a korai szívroham vagy stroke kockázata. Valójában a PAD-ban szenvedő egyének hatszor nagyobb valószínűséggel halnak meg szívbetegségben, mint azok, akiknek nincs ilyen betegségük. Ebből következik, hogy a PAD szűrése létfontosságú a szív- és érrendszeri egészség szempontjából.
Rizikófaktorok
A PAD kialakulásának kockázatának kitett egyéneknél a következő kockázati tényezők közül egy vagy több van jelen:
Dohányzás
A dohányzás
A dohányzás a PAD elsődleges kockázati tényezője. A dohányzás nemcsak az artériás betegség kialakulását segíti elő, hanem a folyamatos dohányzás akadályozza a kezelést.
Diabétesz
A cukorbetegek hajlamosak a meszesedés miatt beszűkült artériákra, így ez veszélyezteti őket a PAD kialakulására.
Kor
Az 50 éves vagy idősebb egyéneknél nagyobb a PAD kialakulásának kockázata. Bár férfiakat és nőket egyaránt érint, a PAD a férfiaknál valamivel gyakrabban fordul elő.
Szívbetegség kórtörténete
A szív- és érrendszeri betegséggel a családban előfordult betegeknél nagyobb valószínűséggel alakul ki PAD.
Hypertónia (magas vérnyomás)
A tartósan magas vérnyomás károsítja az artériák falát, ezáltal a betegeknél nagyobb a PAD kialakulásának kockázata.
Magas homociszteinszint
Egyes vizsgálatok összefüggést mutatnak a vérben található ezen aminosav és a PAD kialakulásának magas kockázata között.
Kizáró nyilatkozat: Ez a tankönyv szakképzett egészségügyi szakemberek általi használatra készült. A benne található információk kizárólag általános oktatási céllal kerülnek bemutatásra, és függetlenek maguktól a termékektől.
Míg minden ésszerű erőfeszítést megteszünk annak érdekében, hogy a közölt információk pontosak legyenek, az információk aktualitására és pontosságára nem vállalunk garanciát.
Ez az információkra (vagy harmadik féltől származó információkra, termékekre és szolgáltatásokra) vonatkozó tankönyvi anyag “úgy, ahogy van”.
Minden VitalScan eredményt és elemzést a személy kórtörténetével, tüneteivel, diagnózisával, jelenlegi gyógyszereivel, kezelési terveivel és terápiáival összefüggésben kell figyelembe venni.
A végső diagnózis felállítása kizárólag az engedéllyel rendelkező orvos felelőssége, a személyek vizsgálata, laboratóriumi vizsgálatok és/vagy szükség szerint egyéb klinikai leletek után.