US Pharm. 2015;40(2):17-18.
Vérrögképződést megelőző gyógyszerek
Az antikoaguláns gyógyszereket arra használják, hogy megakadályozzák a vérrögök kialakulását az artériákban vagy a vénákban, vagy megakadályozzák a meglévő vérrögök megnövekedését. Bár az antikoagulánsokat néha vérhígítóknak nevezik, valójában nem hígítják a vért. A véralvadásgátlók feladata, hogy elősegítsék a vér zavartalan áramlását és megakadályozzák a vérrögképződést az erekben. Ezeket a gyógyszereket a szívinfarktus, a stroke és a lábvénákban (mélyvénás trombózis) vagy a tüdőben (tüdőembólia) kialakuló vérrögök megelőzésére használják olyan embereknél, akiknél nagy az ilyen elzáródások kialakulásának kockázata. A vérrögök elzárhatják a vér áramlását a szívizomba (ami szívrohamot okozhat) vagy az agyba (ami agyvérzést eredményezhet).
A vérrögök kialakulásának magas kockázatának kitett betegeknek felírt gyógyszerek
A véralvadásgátlóknak több fajtája létezik. A fő típusok a warfarin, a heparinok, az Xa faktor gátlók és a trombin gátlók. Ezek a szerek különböző módon hatnak a véralvadás megakadályozására. Nem bontják fel a már kialakult vérrögöket, de megakadályozzák az új vérrögök kialakulását vagy növekedését.
A betegek, akiknek véralvadásgátlót írnak fel, közé tartoznak azok, akiknek szívbetegségük, véralvadási problémáik, korábbi stroke-juk, friss műtétjük, vagy más terápiákkal nem kezelhető érelzáródásuk vagy gyulladásuk van.
A véralvadásgátlók alkalmazása
A véralvadásgátlókat szájon át vagy injekció formájában adják. A legtöbb injekciós formát a kórházban adják be. Az előírt véralvadásgátló típusa a megelőzni kívánt állapottól függ. A szájon át szedhető véralvadásgátlókat szívbillentyű-cserében, pitvarfibrillációban vagy más szívbetegségben szenvedő betegeknél, valamint vénagyulladásban (vénagyulladásban) szenvedő betegeknél alkalmazzák a vérrögképződés megakadályozására. Az injektálható véralvadásgátlókat gyakran használják a vérrögképződés megelőzésére nagyobb műtétek előtt vagy után, például térd- vagy csípőprotéziseknél.
A véralvadásgátlók erős gyógyszerek, és az adagolást szorosan ellenőrizni kell. Ha a dózis túl magas, vérzés következhet be, de ha a dózis túl alacsony, vérrögök keletkezhetnek. A hosszú távon véralvadásgátlót szedő betegeknek rendszeres protrombinidő (PT) vérvizsgálatot kell végezniük. A PT-vizsgálat a véralvadási idő értékét méri, amely jelzi, hogy módosítani kell-e a véralvadásgátló adagját. Néhány újabb típusú véralvadásgátló esetében azonban nincs szükség gyakori vérvizsgálatra.
Mellékhatások
A véralvadásgátlók gyakori mellékhatásai közé tartozik a gyomorpanaszok, étvágytalanság, puffadás és hasmenés. Túl magas adagolás esetén vér jelenhet meg a vizeletben, a székletben vagy az íny körül, illetve gyakori orrvérzés jelentkezhet. Ezeket a mellékhatásokat, valamint a könnyű véraláfutást, sötét székletet, viszketést vagy csalánkiütést, vérhányást vagy hátfájást azonnal jelenteni kell az egészségügyi szakembernek.
Sok élelmiszer és gyógyszer fokozhatja vagy csökkentheti a véralvadásgátlók, különösen a warfarin hatását. A betegeknek tisztában kell lenniük azokkal az élelmiszerekkel, amelyek befolyásolhatják a véralvadásgátlók hatását, és kerülniük kell ezek gyakori vagy nagy mennyiségű fogyasztását. Az újabb szerek esetében azonban kevesebb étrendi korlátozás van. A betegeknek tájékoztatniuk kell gyógyszerészüket és orvosukat arról, hogy véralvadásgátlót szednek. Az antikoagulánsokat szedő betegeknél bizonyos orvosi és fogászati beavatkozások előtt óvintézkedéseket kell tenni. Számos általánosan használt vényköteles és vény nélkül kapható gyógyszer, például antibiotikumok és fájdalomcsillapítók befolyásolhatják az antikoagulánsok hatását. A K-vitamin, az E-vitamin, a halolaj, a gyógynövénykészítmények, a dohányzás és az alkohol szintén befolyásolhatja az antikoagulánsok hatását.
Szokásos alkalmazás
Az antikoagulánsok hatásos gyógyszerek, és pontosan az utasításnak megfelelően kell szedni őket. A gyógyszerésznek minden egyes alkalommal, amikor a véralvadásgátlót felírják, ellenőriznie kell, hogy a tabletták adagolása helyes-e. A véralvadásgátlókat minden nap ugyanabban az időpontban kell bevenni, és a betegeknek meg kell érteniük, hogy mit kell tenniük, ha kihagynak egy adagot. Az orális véralvadásgátlók márkanévvel ellátott és generikus formái nem mindig azonosak hatásukban, különösen az egyes országok között. Ezért rendkívül fontos, hogy ha külföldre utazik, vigyen magával egy adag véralvadásgátló gyógyszert.