Az áramlási állapot: Hogyan lépj be agyad legtermékenyebb állapotába

Éltél már át olyan időszakot, amikor úgy érezted, hogy “a zónában vagy”? Amikor annyira belefeledkeztél abba, amit éppen csináltál, hogy minden más elolvadt körülötted, és megállt az idő?

A pszichológusok ezt az élményt “flow”-nak nevezik, és ez elengedhetetlen ahhoz, hogy értelmes, mély munkát végezz. Ez egy olyan erőteljes koncepció, hogy az összes termelékenységi blog és üzleti weboldal átvette a koncepciót, és elszaladt vele, tippeket kínálva a flow eléréséhez, hogy produktívabbak legyünk.

De sok ilyen blogger nem vette észre az eredeti könyv lényegét, amely az egészet elindította: Flow: Az optimális élmény pszichológiája, írta Mihaly Csikszentmihalyi. Ahogy a könyv alcíme is sugallja, a flow sokkal többről szól, mint arról, hogy produktívabbak legyünk. A megnövekedett termelékenység a flow egyik mellékhatása, de a flow elérése végső soron arról szól, hogy élvezetesebb, boldogabb életet éljünk.

A mai bejegyzésben a flow igazságát fogom felfedezni, egyenesen a forrásból. Elmagyarázom, mi ez, miért fontos, és hogyan művelheted a flow-t azokban a helyzetekben, amelyekkel diákként találkozol.
Kezdjük el!

Mi a flow?

“Kidolgoztam az optimális élmény elméletét, amely a flow fogalmán alapul – azon az állapoton, amikor az emberek annyira belefeledkeznek egy tevékenységbe, hogy úgy tűnik, semmi más nem számít; maga az élmény annyira élvezetes, hogy az emberek még nagy költségek árán is hajlandóak csinálni, pusztán a csinálás kedvéért.”

– Mihaly Csikszentmihalyi, Flow (4)

A besorolás kedvéért ezt a bejegyzést a “Termelékenység” kategóriába tettem, de ugyanilyen könnyen tehettem volna az “Élet”, “Egészség”, “Tanulás”, “Pszichológia” vagy “Tanulás” alá is.

A Flow az emberi tapasztalat olyan sok aspektusát érinti, hogy nehéz kategorizálni. Szinte bármi lehet flow-élmény:

• A mosogatás
• A számtan házi feladat
• A frisbee
• Impromptu kollégiumi matracverseny
• Séta

Csikszentmihalyi és kutatócsoportja a flow elméletét emberek (az élet minden területéről származó) interjúk segítségével dolgozta ki, a világ minden tájáról) arról, hogy életük során mikor érezték magukat a legelégedettebbnek, a legjobban irányíthatónak és a legjobban a pillanatban.

Azt találták, hogy a konkrét tevékenység kevésbé számít, mint gondolnánk. Logikus lenne, hogy a kreatív, izgalmas munka könnyen flow-állapotokat idézne elő.

De azt találták, hogy gyári munkások, földművesek és mélyszegénységben élők is beszámoltak flow-élményekről. Mint kiderült, maga a tényleges élmény kevésbé számít, mint az, hogy hogyan közelítjük meg (ezt később részletesebben is megvizsgáljuk).

Csikszentmihalyi kutatásai néhány ellenkező értelmű dolgot is feltártak az optimális élményről. Azt találta, hogy sok olyan tevékenység, amelyet az emberek a szabadidejükben végeznek (különösen a tévénézés), a legkevésbé élvezetes tevékenységek közé tartozik. A legélvezetesebb pillanatok inkább a kihívásokkal, sőt fájdalommal teli pillanatok voltak:

“Ellentétben azzal, amit általában hiszünk, az ilyen pillanatok, életünk legjobb pillanatai nem a passzív, befogadó, pihentető idők…..A legjobb pillanatok általában akkor következnek be, amikor az ember teste vagy elméje a végsőkig feszül egy önkéntes erőfeszítésben, hogy valami nehéz és értékes dolgot valósítson meg.” (3. o.)

De míg bizonyos tevékenységek könnyebben idézhetnek elő flow-állapotokat, mint mások, a flow valódi eléréséhez tudatos szándék és erőfeszítés szükséges. A flow elérésének megtanulásával ugyanis megtanulod irányítani a tudatodat. Ehhez az kell, hogy “a figyelmet az adott feladatra összpontosítsuk, és pillanatnyilag minden mást elfelejtsünk”, azzal a végső céllal, hogy értelmesebb életet éljünk (6).

Ez a flow “mi”. De mi a helyzet a “miérttel”? Miért olyan fontos a flow nemcsak a jobb munkavégzéshez, hanem általában véve a jobb élethez?

Miért fontos a flow

“A flow egyrészt azért fontos, mert élvezetesebbé teszi a jelen pillanatot, másrészt mert olyan önbizalmat épít, amely lehetővé teszi számunkra, hogy készségeket fejlesszünk és jelentős mértékben hozzájáruljunk az emberiséghez” (42).

Vessünk egy pillantást a fenti magyarázatra. Nem fogod látni a “termelékenység” szó említését. Valójában az összes kiemelésemet átnézve a könyvből, csak egyszer találtam a “termelékenység” szót, és nem abban a kontextusban, amit akkor használunk, amikor a tanulásról vagy a munkáról beszélünk. A flow sokkal többről szól, mint a termelékenységünk fokozásáról, és ez az, amit oly sok termelékenységi blogger elront.

Kétségtelen, hogy a flowra való törekvés során lehet, hogy produktívabbak leszünk, de Csikszentmihalyi arra hív minket, hogy ezen túlmutassunk. A flow a kontroll miatt számít, amit ad. Ahelyett, hogy a külső eseményekre és ingerekre reagálnál, aktív szerepet vállalsz az életedben, a leghétköznapibb pillanatoktól a legkritikusabbakig.

Amikor eléred a flow-t, valóban megvalósítod a termelékenység szent grálját: az intenzív, lézerfókuszú egyfeladatos munkát. De ez még csak a kezdet. Ahová innen továbblépsz, az egy értelmesebb létezés megteremtése, egy olyan hatás elérése, amely túlmutat rajtad, az irányítási helyed kibővül, ahogy birtokba veszed a saját életedet.”

Hogyan érheted el a flow-t

Ha az előző rész kissé magasztosra sikeredett, ne aggódj. Nem fogok megállni a flow elméleti leírásánál. Ebben a részben megmutatom, hogyan ültetheted át a gyakorlatba. Nehéz a flow-ról filozofálás nélkül beszélni, de nyugodt lehetsz, hogy ez egy gyakorlati filozófia Marcus Aurelius hagyományai szerint, amely arról szól, hogyan éljünk, hogyan legyünk.

Nincs pontos képlet a flow elérésére, de íme néhány lépés, amit megtehetsz, hogy megkönnyítsd, saját tapasztalataim és Csikszentmihalyi kutatásainak eredményei alapján.

Vigyázz, hogy ne légy éhes

Vicces tény: amikor ezt a cikket írtam, nagyon nehezen tudtam koncentrálni. Először nem tudtam hova tenni, de miután gyorsan átvizsgáltam a testemet, rájöttem, hogy az éhség volt a zavarodottságom forrása.

Az éhség megöli a flow-t, ezért fontos, hogy elkerüld, amikor a flow-állapotok elérésén dolgozol. Nos, ez nem azt jelenti, hogy állandóan nassolnod kell, és semmiképpen sem igazolás arra, hogy szart egyél. A magas cukortartalmú gyorskaják és energiaitalok rövidtávú energialöketet adnak, persze, de aztán keményen összeomlasz, ami kirángat a flow-állapotból.

Ahogy Chris Bailey az A Life of Productivity című könyvből az ételek termelékenységre gyakorolt hatását vizsgálva fogalmaz:

“Amikor bármi feldolgozottat eszel, a gyomrodban lévő olajfinomító egy halom glükózzá alakítja át, ami egyszerre megrohamozza az agyadat, ami az energiaszinted hullámvasútját okozza.”

Ehelyett jó minőségű üzemanyagra van szükséged, ami lassan bocsátja ki a glükózt a véráramba. Hogy mit eszel, az a táplálkozási preferenciáidtól és az általános ízlésedtől függ, de általánosságban a diófélékkel, gyümölcsökkel, zöldségekkel, magvakkal és sovány húsokkal nem lehet hibázni. Kerüld a feldolgozott, sok hozzáadott cukrot/édesítőszert tartalmazó rágcsálnivalókat.

Hagyd ki a zavaró tényezőket

Nem fogod elérni a flow-t, ha elterelik a figyelmedet. Az agyad egyszerűen nem tudja kezelni. Természetesen vannak olyan körülmények, amikor a figyelemelterelés elkerülhetetlen. De az idő nagy részében dolgozhatsz azon, hogy minimalizáld vagy kiküszöböld a zavaró tényezőket. Íme a mi kedvenc taktikáink ehhez:

• Hordjon fejhallgatót
• Tegye a telefonját repülőgépes üzemmódba (vagy még jobb, ha, a szekrénybe/fiókba/egy másik szobába)
• Készítsen egy tanulási helyet
• Zárja be az ajtót (ha van)
• Tervezze be a naptárába a megszakítás nélküli időblokkokat
• Használjon a Pomodoro technikát (lásd a következő részt)

A Pomodoro technika használata

Mi itt a College Info Geeknél nagy rajongói vagyunk a Pomodoro technikának. Amikor egyszerűen nem tudsz koncentrálni, vagy halogatsz egy nagy projektet, ez óriási különbséget jelent. A Pomodoro technika azt jelenti, hogy beállítasz egy időzítőt 25 percre (vagy bármilyen ésszerű időtartamra), és ez idő alatt csak egy feladaton dolgozol. Nem ellenőrzi a telefonját, nem böngészi a Twittert, és nem megy végig mentálisan a DDR lépéseken. Amint letelt az időzítő, szabadon tarthatsz egy rövid szünetet (általában 5 percet).

Hogyan kapcsolódik ez a flow-hoz? Nem léphetsz csak úgy tetszés szerint flow-állapotba. Ez olyasmi, amibe könnyedén bele kell engedned az agyadat. A Pomodoro technika ezt úgy teszi lehetővé, hogy segít átugrani a legnagyobb mentális akadályt: az elindulást. Mert ha egyszer elmerülsz egy feladatban, előfordulhat, hogy jóval az időzítő kialvása után is dolgozol.

A Pomodoro technikával való kezdés ingyenes és egyszerű módjához ajánljuk a TomatoTimert.

Ne csinálj több feladatot

A multitasking elméletben remek ötletnek hangzik. Több dolgot egyszerre csinálni sokkal hatékonyabb, nem?

Nos, az lenne, kivéve, hogy az agyunk nem így működik. Nem tudunk egyszerre több tudatos feladatot elvégezni az úgynevezett kognitív váltási büntetés nélkül. Lényegében minden alkalommal, amikor az egyik feladatról egy másikra váltasz, az agyadnak időbe telik, hogy visszatérjen az előző feladathoz, amit éppen csináltál.

Mivel a flow annyira függ attól, hogy egyetlen feladatot lézerfókuszáltan kövessünk, a multitasking az ellensége és az ellentéte.

Tarts elég jó minőségű alvást

Az alvás az egészséged és az általános jóléted szempontjából döntő fontosságú. De a flow-állapotok eléréséhez is kulcsfontosságú. Ha fáradt vagy, csökken a koncentrációs képességed, és a kisebb zavaró tényezők könnyebben kirántanak a flow-ból. Gondolj csak arra, hogy mennyire ébernek és a világ meghódítására késznek érzed magad, ha alaposan kialudtad magad.

Az is fontos, hogy ne csak elegendő mennyiségű alvást kapj, hanem azt is, hogy az alvásod jó minőségű legyen. Nem jó, ha kilenc órát töltesz az ágyban, ha ennek nagy részét forgolódással töltöd. Olvasd el, hogyan tudsz jobban aludni.

5 helyzet, amikor diákként ápolhatod a flow-t

Most, hogy már ismertettem néhány általános alapelvet, amelyekkel a flow-t az életedbe hozhatod, szeretném megmutatni, hogyan ápolhatod a flow-t olyan hétköznapi helyzetekben, amelyekkel diákként találkozol. Néhány illik a tipikus flow-szituációkhoz, amelyekről hallasz (különösen a tanulás), míg mások kevésbé hagyományosak (ahogyan a szabadidődet töltöd).

Osztály

Legyünk őszinték, néhány óra unalmas. Lehet, hogy a professzor nem a leginspirálóbb előadó (Bueller, Bueller, valaki?), vagy a tananyag egyszerűen csak unalmas. Így aztán nagy a kísértés, hogy egyszerűen csak kikapcsoljuk vagy végigszenvedjük. Ezek az egyetlen lehetőségeid, igaz?

Nos, nem feltétlenül. A Flow című könyvében Csikszentmihalyi leírja a “mikroáramlási tevékenységeket”, amelyekkel lekötheted magad az unalmas előadások vagy más unalmas helyzetek alatt (52). Íme néhány ötlet:

• Firkálj (vagy készíts vázlatos jegyzeteket)
• Számold meg, hányszor használ a professzor egy adott szót (az egyik professzorom gyakorlatilag minden második mondatban a “fogalom” szót használta)
• Készíts jegyzeteket egy másik nyelven (ezt használtam a spanyol nyelv gyakorlására egy unalmas óra unalmas pillanataiban a végzős éveimben)
• Gyakorold a toll trükköket (csak ne csinálj olyat, ami zajt csap, és kérlek, ne kattints a tolladdal!)

Ezek mind olyan tevékenységek, amelyek az unalmas előadásokat inkább flow-tevékenységgé teszik, miközben lehetővé teszik, hogy akkor is figyelj, amikor a professzor fontos anyagot említ. Hogy egyértelmű legyen, nem arra bátorítalak, hogy hagyd figyelmen kívül az előadásokat; inkább azt javaslom, hogyan tudod fenntartani a figyelmedet, amikor a dolgok unalmassá válnak.

Tanulás és házi feladat

A tanulás egy flow-lehetőségekben gazdag tevékenység, de ez nem fog magától megtörténni. Könnyű szórakozottan, elvonatkoztatva tanulni. A klasszikus “tanulási” módszer, amikor például egy vizsgára készülve átolvassuk az előadás fóliáit, nem hatékony tanulási módszer, és közel sem hasonlít a flow-tevékenységhez. A tanulókártyák készítése és tanulása viszont intenzív flow-állapotot idézhet elő.

Ugyanez igaz a gyakori házi feladatokra is. Ahelyett, hogy rohanva igyekezne minél gyorsabban befejezni egy házi feladatot, lassítson le, és engedje meg magának, hogy elmerüljön a feladat világában. Ez minden tantárgy esetében működhet, a matematikai feladatsoroktól kezdve a történelemhez rendelt olvasmányokig. A kulcs az, hogy aktív szerepet vállalj a folyamatban.”

Csikszentmihalyi egy kulcsfontosságú tippet is említ az unalmas feladatok élvezetesebbé tételére: a játékosítás. Oké, nem használja ezt a szót, de leírja, hogyan lehet egy unalmas tevékenységből játékot csinálni, ami megkönnyíti a teljesítését (222).

Megpróbálhatod például, hogy hány feladatot tudsz megoldani adott idő alatt. Vagy amikor egy dolgozaton dolgozol, nézd meg, hány szót tudsz megírni egy időhatáron belül.”

Naná, hogy lesznek olyan időszakok, amikor egyszerűen le kell ülnöd és el kell végezned az unalmas munkát, még akkor is, ha nincs hozzá kedved. De a játékosítással (és azzal, hogy megtanulod élvezni a folyamatot) leküzdheted a feladatok elkezdésének akadályát.

Tesztek és vizsgák

A tesztek és vizsgák a flow trükkös felhasználási esete. Egyrészt nem akarunk annyira belemerülni a munkába, hogy elveszítsük az időérzékünket. Elvégre a megfelelő időgazdálkodás a kulcsa annak, hogy a teszteket és vizsgákat időben befejezze.

Másrészt néha hasznos lehet, ha elmerül a tesztben… néhány pillanatra. Úgy tapasztaltam, hogy amikor olyan vizsgákon veszek részt, amelyek rövid szabad válaszokat vagy hosszabb esszéket igényelnek, ugyanolyan áramlásba kerülök, mint amikor egy hosszabb esszét írok, ez a kulcs ahhoz, hogy eléggé koncentráljak ahhoz, hogy a rendelkezésemre álló korlátozott idő alatt valami szilárdat írjak.

Munka

A Flow-nak a munkát tárgyaló részében Csikszentmihalyi leírja, amit “autotelikus személyiségnek” nevez, ami “azt a képességet jelenti, hogy még a legkopárabb környezetben is képesek vagyunk flow-élményeket létrehozni” (149). Azt állítja, hogy bárki kialakíthatja ezt a hozzáállást, még akkor is, ha a munka, amit végez, a felszínen “unalmas”.

Én például másodéves koromban és az első év felében minden nap egy órát dolgoztam az egyetemi postán. Én voltam felelős az egyetemi posta szortírozásáért és kézbesítéséért. Ahogy az egyetemi munkákhoz illik, ez szórakoztató volt (golfkocsit vezethettem, és történeteket hallgathattam a főnökömtől, aki majdnem 40 éve dolgozott a főiskolán).

Mégis, sok olyan nap volt, ami monotonná tudott válni. A levelek szortírozása agyzsibbasztó tevékenység, mégis ébernek kell maradnod, hogy elkerüld a hibákat.

Azzal tartottam magam benne, hogy folyamattá alakítottam a tevékenységet. Néha játékot csináltam belőle: hány levelet tudtam szétválogatni egy perc alatt? Máskor azzal szórakoztattam magam, hogy történeteket találtam ki a levelek címzettjeiről, vagy megszámoltam, hány különböző várossal találkoztam. Ezek az apró játékok tartották bennem a koncentrációt, és segítettek elkerülni a rendezési hibákat.

Szabadidő

Az ellentmondásosnak tűnik, de a szabadidőt nehezebb élvezni, mint a munkát. Őrültségnek hangzik, igaz? Elvégre keményen dolgoztál, és most megérdemled, hogy Netflixszel vagy a Facebook böngészésével fújd ki a gőzt.”

De ahogy azt már korábban feltártuk, amikor az alacsony és magas sűrűségű szórakozás közötti különbséget tárgyaltuk, nem minden szabadidős tevékenység egyenlő. Ahogy Csikszentmihalyi fogalmaz:

“Ironikus módon a munkát valójában könnyebb élvezni, mint a szabadidőt, mert a flow-tevékenységekhez hasonlóan ezek is rendelkeznek beépített célokkal, visszajelzésekkel, szabályokkal és kihívásokkal, amelyek mind arra ösztönzik az embert, hogy belefeledkezzen a munkájába, koncentráljon és elveszítse benne önmagát. A szabadidő ezzel szemben strukturálatlan, és sokkal nagyobb erőfeszítést igényel, hogy olyanná formáljuk, amit élvezni lehet.” (162.)

A válasz tehát az, hogy találjunk módot arra, hogy a szabadidőnknek több struktúrát szabjunk. Ez nem azt jelenti, hogy részletes ütemtervet kell készítened arról, hogy mit csinálsz, amikor nem dolgozol (bár ezt a megközelítést is kipróbálhatod). Azt javasoljuk, hogy a szabadidejét használja fel valamilyen kreatív vagy építő jellegű tevékenységre. Én személy szerint a szabadidőmet kerékpározással, az engem érdeklő témákról szóló könyvek olvasásával és nyelvtanulással töltöm.

Ez nem jelenti azt, hogy mindig konstruktívan használom a szabadidőmet. Néha még mindig nézem a Netflixet, bár igyekszem a barátaimmal együtt csinálni, hogy egyfajta kötődést/bajtársiasságot adjak hozzá.

Ugyanez a helyzet a videojátékokkal: akkor a legszórakoztatóbbak és leghálásabbak, ha az ember a barátaival játszik.

Következtetés

Remélem, most már jobban megértetted, mi az a flow, és hogyan használhatod arra, hogy ne csak produktívabb legyél, hanem hogy jobb életet élj. Ha ezt kombinálod a többi termelékenységi stratégiával, amit itt a College Info Geek-en tárgyalunk, akkor pillanatok alatt egyenesen zúzhatod az egyetemet (és általában az életet).

Image Credits: kosz a kezeden, vízesés, pho, fejhallgató, fizikaóra, tanulás a kávézóban, postaládák, két videojáték-vezérlő, kiegyensúlyozott sziklák