Ez a cikk a Wired magazin 2011. áprilisi számából származik. Olvassa el elsőként a Wired cikkeit nyomtatásban, mielőtt azok online megjelennének, és online előfizetéssel rengeteg további tartalomhoz juthat hozzá.
A burundanga egy ijesztő drog. Az ecuadori hírek szerint az utolsó dolog, amire egy autós emlékezett, miután autója és holmija nélkül ébredt, az volt, hogy két nő közeledett felé; Venezuelában egy lány arra tért magához a kórházban, hogy elrabolták és szexuálisan bántalmazták; Kolumbiában egy utcai árus vásárlóit kirabolták, miután megették a fűszerezett ételét. Mindegyiküket burundangával doppingolták, a brugmansia növény kivonatával, amely nagy mennyiségű pszichoaktív vegyi anyagot, szkopolamint tartalmaz.
A probléma mértéke Latin-Amerikában nem ismert, de a kolumbiai Bogotában a sürgősségi kórházi felvételek nemrégiben végzett felmérése szerint a burundangával elkábított betegek mintegy 70 százalékát ki is rabolták, és körülbelül három százalékukat szexuálisan zaklatták. “A leggyakoribb tünetek a zavartság és az amnézia” – mondja Juliana Gomez kolumbiai pszichiáter, aki burundanga-mérgezés áldozatait kezeli. “Az áldozatokat dezorientálttá és nyugodttá teszi, így könnyen kirabolhatóvá válnak”. Orvosi bizonyítékok igazolják ezt, de a híradások egy másik, sokkal baljósabb hatásra is utalnak: a drog megszünteti a szabad akaratot, és az áldozatokat ténylegesen befolyásolható emberi bábokká változtatja. Bár az idegtudomány nem érti teljesen, a szabad akaratot rendkívül összetett neurológiai képességnek és az egyik legbecsesebb emberi tulajdonságnak tekintik. Nyilvánvaló, hogy ha egy drog képes ezt megszüntetni, az rávilágít fajunk lényegi gyengeségére.
Az orvostudománynak még nem sikerült megállapítania, hogy a drog befolyásolja-e az autonómiánkat, de az ismert, hogy a szkopolamin befolyásolja a memóriát és passzívabbá teszi az embereket. Renate Thienel idegkutató, az ausztráliai Newcastle-i Egyetem munkatársa agyszkennelés során vizsgálta a problémamegoldó és memóriafeladatokra gyakorolt hatását. Megjegyzi, hogy “a szkopolamin szelektív hatással van a memóriára, bár más mentális funkciókat, például a tervezést és az információkezeléseket nem befolyásolja”. Ez arra utal, hogy az áldozatok kognitívan fürgék maradnak, de képtelenek az információk megtartására.
A kulcs a jelek szerint az, hogy a szkopolamin blokkolja az acetilkolin, a memóriához nélkülözhetetlen neurotranszmittert. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a gyógyszer az amygdala, az agressziót és a szorongást irányító agyi területre is hatással van. Ez megmagyarázná a szkopolamin nyugtató hatását. A bizonyítékok arra is utalnak, hogy az áldozatok inkább zavartak és passzívak, minthogy képtelenek lennének ellenállni a parancsoknak. Mégis, amíg a szkopolamin szerepét a szabad akarat kémiájában teljesen fel nem tárják, csak találgathatunk, hogy a bűnözői alvilág akaratlanul is belebotlott a 21. századi idegtudomány egyik legnagyobb felfedezésébe.