1914. június 28-án Szarajevó a világpolitika epicentrumában találta magát. Gavrilo Princip, egy 18 éves iskolás fiú meggyilkolta Ferenc Ferdinánd főherceget, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét.
Ez a tett világméretű események láncolatát indította el. Európa birodalmai évtizedek óta ütközőpályán voltak, most már elkerülhetetlen volt az összecsapás. Egy hónappal később a világ háborúban állt.
A végzetes júniusi napon Princip nem egyedül cselekedett. Egy csoport tagja volt, amely mindhárom boszniai nemzetiségű fiatalemberekből állt. Nem kevesebb, mint öt merénylő várta a főherceget azon a reggelen Szarajevóban. Az első három sikertelenül próbálkozott. Princip csak véletlenül járt sikerrel.
Az első két merénylő végignézte, ahogy a főherceg autókonvoja elhaladt, és bombákkal és pisztolyokkal a kezükben nem cselekedtek. Végül egy harmadik merénylő dobta el a bombáját, de a bomba a kocsi tetejéről az utcára pattant, ahol felrobbant és megsebesítette a tömeget. Ez a merénylő megpróbált lenyelni egy ciántablettát, és a folyóba ugrott, de azonnal kihányta a tablettát, és mivel a folyó csak 15 centi mély volt, könnyen elfogták, nagyon is élve.
Princip, aki viszonylag jelentéktelen szereplője volt a tervnek, amikor meghallotta, hogy a merénylet kudarcot vallott, elment szendvicsért. Csak amikor véletlenül meglátta a mellette elhaladó autókonvojt, sietve előrántotta pisztolyát, és agyonlőtte mind a főherceget, mind Sophie hercegnőt. Ferenc Ferdinánd utolsó szavai így hangzottak: “Sophie, Sophie! Ne halj meg! Élj a gyermekeinkért!”, majd ismételten azt mondta: “Semmiség. Semmiség. Semmiség.” Mindketten az autóban ülve haltak meg, mielőtt orvosi ellátást kaphattak volna.
Gavrilo Princip egy osztrák börtönben halt meg, a tárgyalása befejezésére várva.
A világ nagy része számára Gavrilo Princip a nacionalizmus által megtévesztett őrült fiatalember volt; naiv anarchizmusától fűtve terroristává vált. A Jugoszláv Királyságban, majd később a Szocialista Köztársaságban azonban hősként tekintettek rá.
A Latin hídra néző utcasarkon álló épületet, amely mellett Princip állt, amikor leadta a végzetes lövéseket, múzeumot alakítottak ki a tiszteletére. A pontos helyet, ahol állt, domborműves lábnyomokkal jelölték meg, és egy emléktáblát helyeztek el az utcasarkon.
Az emléktáblát 1941-ben, a második világháború idején a megszálló náci hadsereg először eltávolította.
A 90-es évek háborúja alatt megváltozott a Ferenc Ferdinánd elleni merényletről alkotott köz- és hivatalos vélemény. A boszniai muszlim lakosság számára az eseményeket a szarajevóiakra kényszerített szerb összeesküvésnek kezdték tekinteni. Principet szerb terroristának tekintették, ezért a múzeumot bezárták, a lábnyomokat eltávolították, és az emléktáblát összetörték.
A boszniai háborút követő években a történelem helyi megítélése még egyszer megfordult. A múzeumot újra felállították, ezúttal a szarajevói osztrák-magyar uralom múzeumaként, és új emléktáblát helyeztek el az utcasarkon.