Az Alzheimer-kór (Alzheimer-kór) családi anamnézisével rendelkezők számára ezek az időskori memóriapanaszok jelentős aggodalmat okoznak: a betegek attól tartanak, hogy a normális öregedési tüneteik a rokonaiknál megfigyelt progresszív kognitív károsodás kezdeti jelei.
Különleges diagnózis és értékelés
Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb oka. Fokozatosan kezdődik és fokozatosan progrediál, és kóros fehérje lerakódásokhoz – amiloid plakkokhoz és tau-tangulákhoz – vezet, amelyek felhalmozódnak a gondolkodást és a memóriát irányító agyi régiókban. Azonban számos más állapot is okozhat demenciát, például depresszió, gyógyszerek mellékhatásai, pajzsmirigy egyensúlyzavarok és más orvosi betegségek. Ezeknek az alapbetegségeknek a kezelése gyógyíthatja a reverzibilis demenciát, vagy a tünetek részleges javulásához vezethet.
A demenciát okozó egyéb irreverzibilis neurodegeneratív betegségek közé tartozik a Lewy-testes betegség, a vaszkuláris demencia és a frontotemporális degeneráció. Még ha nincs is gyógymód a demencia kiváltó okára, rendelkezésre állnak olyan kezelések, amelyek stabilizálják a tüneteket, és segítenek abban, hogy az emberek hosszabb ideig egészségesek maradjanak.
A kognitív problémák klinikai felmérése magában foglalja a kockázati tényezők keresését, mint például a dohányzás, az alváshiány, a korábbi fejsérülés, vagy a kezeletlen magas vérnyomás vagy magas koleszterinszint. A beteg gyógyszereinek részletes leltározása elengedhetetlen. Számos vényköteles és vény nélkül kapható, allergiára (difenhidramin) vagy alvásra (pl. Sominex, amely szintén tartalmaz difenhidramint) felírt gyógyszer károsíthatja a kogníciót. A nyugtató gyógyszerek, a narkotikumok, a gyomor-bélrendszeri problémákra szolgáló hisztamin H2-receptor antagonisták (pl. famotidin, cimetidin), a szívgyógyszerek, mint a digoxin és a béta-blokkolók, a kortikoszteroidok, a NSAID-ok (pl. naproxen, ibuprofen) és az antibiotikumok mind szerepelnek azon gyógyszerek listáján, amelyek hozzájárulhatnak a tünetekhez.
A mentális állapotfelmérés segít meghatározni a beteg kognitív károsodásának mértékét, valamint a depresszió vagy szorongás jelenlétét, amelyek ronthatják a memóriát. A kognitív képességek rövid értékelése meghatározza a kognitív károsodás mértékét, és neuropszichológiai kognitív vizsgálatot lehet elrendelni e hiányosságok neuropszichológiai teszteléssel történő részletezésére.
A zavartság orvosi okainak feltárására fizikai és neurológiai vizsgálat, valamint pajzsmirigy-, anyagcsere- és egyéb lehetséges rendellenességek szűrővérvizsgálata ajánlott. Annak biztosítására, hogy nem áll-e fenn daganat, stroke vagy más agyi rendellenesség, komputertomográfiás (CT) vagy mágneses rezonanciás (MRI) vizsgálatot végeznek.
Az Alzheimer-demencia kezelése>
Az Alzheimer-demencia kezelése
Az Alzheimer-demencia diagnózisával rendelkező betegek esetében a tüneti gyógyszerek átmenetileg stabilizálják a tüneteket, de nem gyógyítják a betegséget. Ezek a gyógyszerek segítenek abban, hogy a betegek hosszabb ideig magasabb funkcionális szinten maradjanak, mintha nem szednék a gyógyszert, és a demencia más formáiban, például a Lewy-testes betegségben és az érrendszeri demenciában szenvedő betegek számára is előnyös lehet.
A betegeket gyakran kolinerg gyógyszerrel, például donepezillel vagy rivastigmin tapasszal kezdik kezelni (ha a betegeknél az előbbinek mellékhatásai jelentkeznek). A kolinerg gyógyszerek feltehetően az acetilkolin elérhetőségének növelésével fejtik ki hatásukat, ami fontos a normális kognitív működéshez.
Mihelyt a beteg stabilizálódik az egyik ilyen kolinerg gyógyszerrel, a klinikus gyakran egy második tüneti gyógyszert, az N-metil-D-aszpartát (NMDA) receptor antagonista memantint ad hozzá. Tudjuk, hogy a kolinerg gyógyszer és a memantin kombinációja jobb eredményt hoz, mint bármelyik gyógyszertípus önmagában történő alkalmazása. Amellett, hogy segítenek a demencia kognitív tüneteinek kezelésében, ezek a tüneti gyógyszerek bizonyítottan késleltetik az agitáció és a demenciához társuló egyéb viselkedési tünetek kialakulását.
A klinikusok számára fontos, hogy kezeljék a betegek és a családtagok elvárásait a gyógyszerek előnyeivel kapcsolatban. Az egyik stratégia az, hogy elmagyarázzák, hogy ha a beteg tolerálja a gyógyszert, akkor az a beteg egy év múlva lényegesen jobban fog teljesíteni, mint a gyógyszer nélkül, de néhány betegnél átmeneti javulás tapasztalható. Ha azonban határozott javulást várnak, és az nem következik be, a betegek és a családtagok elkedvetlenedhetnek, és idő előtt abbahagyhatják a gyógyszer szedését.
A betegeket és a családtagokat arról is hasznos tájékoztatni, hogy a tünetek idővel előrehaladnak. Azonban a gyógyszer szedésének folytatása, amikor ez bekövetkezik, a kognitív hanyatlás lassabb üteméhez vezet, mint a gyógyszer abbahagyása.
A demencia egyéb beavatkozásai
A legújabb kutatások kimutatták, hogy az egészséges életmód védheti az agy egészségét az öregedés során. Az egészséges agyi életmódhoz tartozik a rendszeres testmozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a stressz kezelése és a szellemi stimuláció.
A leghatékonyabbnak tűnő egészséges életmódprogramok három elemet tartalmaznak: a betegek felvilágosítása a napi szokások és az agy egészsége közötti összefüggésről; ésszerű, nem túl ijesztő célok kitűzése; és a kezdeti sikerekről való visszajelzés a résztvevők motiválása érdekében.
Sok család kifejezi érdeklődését az új demenciás beavatkozásokat tartalmazó kutatási protokollokban való önkéntes részvétel iránt. Általában a betegek a kutatásban való részvétel mellett is folytathatják tüneti kezelésüket.
A jelenleg különféle beavatkozásokat tesztelnek, többek között új gyógyszereket, vakcinákat, étrend-kiegészítőket, antitest-vérinfúziókat, orrspray inzulint (a cukorbetegség növeli a demencia kockázatát), valamint az agy hippokampusz memóriaközpontját célzó fókuszált ultrahanghullámokat, amelyekkel megpróbálják aktiválni ezeket az idegi áramköröket. A legtöbb klinikai vizsgálatban betegségmódosító kezeléseket tesztelnek, amelyek a betegség mögöttes patofiziológiai mechanizmusaiba való beavatkozással tartós változást eredményeznének az Alzheimer-kór klinikai lefolyásában.
Dr. Small az UCLA David Geffen School of Medicine Parlow-Solomon öregedési professzora, a pszichiátria és a biológiai-viselkedéstudományok professzora, az UCLA Longevity Center igazgatója, valamint a Los Angeles-i Semel Institute for Neuroscience and Human Behavior geriátriai pszichiátriai osztályának igazgatója. Dr. Small a 2019-es pszichológiai kongresszuson San Diegóban, Kalifornia államban tartott előadást “Az időskori kognitív hanyatlás: az új kutatások klinikai alkalmazásai” címmel.”
Ez a cikk eredetileg 19.10.7-én jelent meg, azóta frissítették.
Feljelentések:
A szerző jelenti, hogy tanácsadó/tanácsadó: Acadia, Actavis/Allergan, Avanir, Forum, Genentech, GlaxoSmithKline, Herbalife, Handok, Otsuka, RB Health, Roche, Theravalues Speakers Bureau: Acadia, Actavis/Allergan, Avanir, Forum, Herbalife, Handok, Otsuka, RB Health, Theravalues, igazgatósági tag: CereMark; és részvényes: CereMark.