A súlyosbodó bőrbetegséget, az ekcémát leggyakrabban az immunrendszer elnyomásával kezelik, de nem minden beteg kap enyhülést. Most egy olyan gyógyszeres stratégia, amelynek célja az immunrendszer felpörgetése és az immunsejtek egy típusának, a természetes ölősejteknek a fokozása, úgy tűnik, legalábbis egereknél hatékonyan kezeli az ekcémát.
A Washington University School of Medicine kutatóinak innovatív megközelítése a St. Louis-i egyetemének kutatói, a bőrbetegség, valamint az azzal összefüggő egyéb egészségügyi problémák, köztük az asztma lehetséges kezelésének irányába mutathat.
Az eredményeket a Science Translational Medicine című folyóirat február 26-i számában tették közzé.
A természetes gyilkos sejteket (NK) – az immunsejtek egy típusát – rákterápiaként is értékelik. Ezek a sejtek különleges szerepet játszanak az immunrendszer által idegenként felismert sejtek, köztük egyes tumorsejtek megtámadásában. Az új tanulmányban a kutatókat meglepte, hogy a természetes ölősejtek egerek ekcémáját is hatékonyan kezelik.
“Ha megnézzük az általunk vizsgált egerek bőrét, az ekcémájuk olyan módon szűnik meg, amit más terápiákkal még nem láttunk” – mondta a vizsgálat vezetője, Dr. Brian S. Kim bőrgyógyász, az orvostudomány docense. “És eddig az ekcéma egérmodellünk pontosan megjósolta, hogy mit fogunk látni a betegeknél.”
Az USA lakosságának legalább 10%-a szenved ekcémában, egy viszkető, foltos kiütésben, amely sok beteget elkeserít a sok hatékony kezelés hiánya miatt. Az ekcéma terápiái közé tartoznak a helyi szteroidok, a kalcineurin-gátlóknak nevezett gyógyszerek és a monoklonális antitest gyógyszer, a dupilumab (Dupixent), amelyek mindegyike a szervezet immunválaszának egy részének blokkolásával kezeli a kiütést.
“Az ekcéma krónikus betegség, és a szteroidok használata nap mint nap nem tanácsos, mert hozzájárulhat a bőr elvékonyodásához, ami más mellékhatásokhoz is hozzájárulhat” – mondta Kim. “A hosszú távú használat könnyű véraláfutásokhoz és akár striákhoz is vezethet a bőrön. Megbízhatóbb kezelésekre van szükségünk, amelyek enyhülést hoznak, és úgy gondoljuk, hogy a természetes ölősejtek fokozása lehet az egyik módja ennek.”
Kim, aki egyben a Washington University’s Center for the Study of Itch & Sensory Disorders társigazgatója, azt mondta, hogy idővel észrevette, hogy a betegei vérében általában nagyon alacsony az NK-sejtek szintje.
“Értetlenül álltunk, hogy ez miért lehet, de a számok elég alacsonyak voltak, elég következetesen, hogy végül szinte diagnosztikai eszközként kezdtük használni őket” – magyarázta. “Ha kétségünk volt afelől, hogy egy személynek ekcémája van-e, vérmintát vettünk, és megnéztük az NK-sejtek szintjét.”
A tanulmány első szerzőjével, Madison Mackkel, PhD-vel, aki a tanulmány idején az immunológia végzős hallgatója volt, Kim ezt a klinikai megfigyelést a laboratóriumba és a bőrbetegség egérmodelljébe vitte. Miután eltávolította az állatok NK-sejtek előállítására való képességét, Mack észrevette, hogy az állatokban a gyulladás markerei romlottak. Később, amikor egy vizsgált gyógyszer prototípusával növelték az állatokban az NK-sejtek számát, a gyulladás csökkent, és az egerek jobban lettek.
Kim elmondta, hogy úgy véli, hogy az ekcémával járó bőrkiütések javításán túl az NK-sejtek számának növelése segíthet az ekcémás betegek vírusokkal szembeni immunitásának helyreállításában. Azokról az emberekről, akiknek nagyon alacsony az NK-sejtek száma, kiderül, hogy fogékonyabbak többek között a herpeszvírusra, a himlővírusokra és a HPV-vírusokra.
A dupilumab nevű gyógyszer viszont ahelyett, hogy az immunrendszer egy részét felpörgetné, a szervezet immunválaszának egy részét blokkolja. A gyógyszert 2017-ben engedélyezték klinikai alkalmazásra, és biztonságos, nagyon hatékony, és sok ekcémás betegnek segített javulni, mondta Kim. A betegek általában havonta kétszer kapnak injekciót a gyógyszerből. A klinikai vizsgálatokban a gyógyszerrel kezeltek mintegy 60%-a azonban nem reagált olyan jól, ahogy azt az orvosok szerették volna. Emellett egyes betegeknél a test nagy részén javulást tapasztaltak, de az arcon fellángolásokat tapasztaltak. Néhány betegnél mellékhatások is jelentkeztek, például kötőhártya-gyulladás.
Kim nagyon szeretné látni, hogy az immunrendszer egy részét felpörgető stratégia segíthet-e az ekcémás betegeken. A Barnes-Jewish Kórház Siteman Rákközpontjában és a Washington University School of Medicine-ben folyó klinikai vizsgálatokban az NK-sejtpopulációkat növelő kísérleti gyógyszereket a rák egyes típusainak kezelésére tesztelik. Kim elmondta, hogy ezek a vizsgálatok azt sugallják, hogy a gyógyszerek szelektíven fokozzák az NK-sejteket, ezért most a Siteman kutatóival együtt dolgozik azon, hogy tesztelje őket egy ekcémát célzó klinikai kísérletben.
“Szabadalom van folyamatban erre a stratégiára, és tervezzük, hogy a kísérletek felé haladunk” – mondta. “És nem fogjuk a vizsgálatainkat az ekcémára korlátozni. Ez a stratégia segíthet az asztmás vagy ételallergiás betegeken, olyan állapotokon, amelyek gyakran az ekcémával együtt jelentkeznek.”