A csuklósorozat poszteroanterior, ferde és laterális vetületből áll. A sorozat a kéztőcsontokat vizsgálja (nevezetesen a scaphoid, a lunate, a triquetrum, a pisiform, a trapezium, a trapezoid, a capitate és a hamate). A radiokarpális ízületet is vizsgálja a disztális orsócsont és singcsont mellett.
Laterális csuklóröntgenfelvétel
A valódi laterális csuklóröntgenfelvétel purista definíciója szerint a scaphopisocapitate viszonya a következő: “…a pisiform palmáris kérgének a distalis scaphoid pólus és a capitate fej palmáris kérge közötti intervallum középső harmadát kell fednie…”. 1.
A laterális csukló anekdotikus definíciója az, hogy a distalis radius és ulna, valamint az összes carpalis csont egymás fölött helyezkedik el.
A laterális csukló röntgenfelvételének elhelyezéséhez akadémiai barangolás kapcsolódik, amelynek központi témája egyszerűen az, hogy a csukló pronation-supination mozgása a PA nézetből a laterálisba nem eredményezi a distalis radioulnaris ízület ortogonális nézetét.
A pronáció-szupináció hatása
Amikor a distalis radioulnaris ízület a csukló szintjén pronáció-szupináción megy keresztül, az orsócsont akár 180°-os forgáson is áteshet, ugyanakkor a singcsont a körívben korlátozott vagy semmilyen mozgást nem végez. Ezt lefordítva a mindennapok nyelvére, az izolált rotáció a csuklónál a PA helyzetből azt jelenti, hogy az orsócsont mozog egy álló distalis ulna körül, ami a distalis orsócsont laterális nézetét eredményezi, de az ulna nem.
A radiográfusoknak és a klinikusoknak egyaránt figyelembe kell venniük ezt, amikor értékelik, illetve kérik a csuklósorozatot: ha az ulnaris styloid nem változtatott profilt a PA nézetből az laterális nézetbe, akkor technikailag nem egy ortogonális nézet a PA csuklóról. Ahogy a Radiology of Emergency Medicine idézi: “…one view is no view” 2.
.