A hírszobák zsonganak a tevékenységtől. A teremben kézzelfogható az őrjöngés levegője. Vajon ez a tényellenőrzés stresszéből és abból a nyomásból fakad, hogy ne tegyenek közzé semmi olyat, ami túlságosan elfogult, vagy a határidő betartása miatti stresszből? Az Egyesült Államokat túl sok hírcsatorna sújtja szilárdan politikai nézetekkel a politikai spektrum mindkét oldalán. Példa erre, hogy a Fox News a konzervatív álláspontot védi, míg a Huffington Post érezhetően liberális. Amikor az újságok vagy az újságírók elfogultak a tudósításaikban, nem biztosítják a megfelelő képviseletet az ellenkező álláspontnak, amellyel nem értenek egyet.
Az újságírás azóta is létfontosságú az Egyesült Államok kultúrájában, hogy az észak-amerikai 13 gyarmat függetlenné vált Nagy-Britanniától, és kikiáltották magukat Amerikai Egyesült Államoknak. A korai újságok nem gyakran gyakoroltak objektivitást, de az 1900-as évek elejére az újságok és az újságírók elkezdték gyakorolni az objektív hírgyűjtést és a muckrakingot, azaz a botrányos viselkedés leleplezését. Emiatt az emberek naponta több újságot kezdtek el olvasni, ami azt mutatja, hogy az emberek nagyobb érdeklődést mutattak a hírek olvasása iránt, amikor több újságban lehetett megbízni az igazság közlésében.
Az 1890-es években jelent meg a sárga újságírás, mint a tudósítások olyan típusa, amely dramatizálta és eltúlozta az eseményeket és problémákat. Ez a fajta újságírás, amelyet Joseph Pulitzer és William Hearst folytatott, befolyásolta az Egyesült Államokat – az események koholt beszámolói révén – a spanyol-amerikai háború kirobbantásában. A médiának nagy befolyása van a közvéleményre, és ha nem teljesülnek a több nézőpont integrálására és az objektív írásra vonatkozó etikus újságírói normák, akkor ez olyan nagy problémákat okozhat, mint a más országok elleni háborúk.
Katharine Graham a Személyes történelem című könyvében idézi férjét, a Washington Post egykori kiadóját, aki azt mondta: ” az újságnak sikeres kereskedelmi vállalkozásnak kell lennie ahhoz, hogy túléljen. A kiadónak azonban fel kell ismernie, hogy olyan kötelezettségei vannak, amelyek túlmutatnak minden kereskedelmi érdeken”(184). A Graham által tárgyalt kötelezettség az elfogulatlan hírek eljuttatása a nyilvánossághoz. Számos tényező gátolhatja az objektív hírközlést, például az összeférhetetlenség és a kereskedelmi ösztönzés, de az újságírók felelőssége, hogy megvilágítsák a tényeket a nyilvánosság számára, hogy a polgárok megalapozott döntéseket hozhassanak.
A híradós riporterrel és korábbi politikussal, Mike Huckabee-vel szemben ülve az Egyesült Államok jelenlegi elnöke, Donald Trump elnöksége első hónapjaiban a “hamis” szót használta azokra a hírekre, amelyekkel nem értett egyet. Később azt mondta a CNN riporterének, hogy nem fog válaszolni a kérdéseire, mert a CNN “álhír” – ezt a kifejezést jogtalanul állítja, hogy ő találta ki. A kifejezés ilyen fokozódó használata miatt elengedhetetlen, hogy a hírszervezetek objektív tudósításokat gyakoroljanak, hogy ne vesszen el minden hír hitelessége.”
Jennifer Jett, a New York Times szerkesztője a Franklin Postnak elmondta, hogy fontos, hogy az emberek “a híreiket sokféle megbízható forrásból vegyék, amelyek különböző nézőpontoknak teszik ki őket”. Bár szinte lehetetlen, hogy egy újságíró teljesen objektív legyen a tudósításaiban, fontos, hogy megpróbálja. “Az objektivitás összetett fogalom, de az etikus újságírás szempontjából alapvető fontosságú” – teszi hozzá Jett. Minden újságíró felelőssége, hogy objektivitásra törekedjen. Az objektív hírközlés kulcsfontosságú az Egyesült Államokban, mert a polgárok arra támaszkodnak, hogy a hírcsatornák az összes tényt közöljék velük az eseményekről. Ezért, ha a történetnek csak az egyik oldalát kapják meg, azt fogadják el a helyzet teljes igazságának, ami károsítja az Egyesült Államok demokráciáját. A médiában megjelenő információhiány és a nézőpontok sokfélesége csak gátolja a nyilvánosságot abban, hogy megalapozott döntéseket hozzon.