Minden élő sejtben a DNS-ből származó genetikai információ fehérjékké történő lefordításának folyamatát, amelyek a sejtben a legtöbb munkát végzik, RNS és fehérje kombinációjából álló molekuláris gépek végzik. Meglepő módon nem a fehérje, hanem az RNS végzi a kritikus munkát ebben a riboszómának nevezett fehérjekészítő gépezetben. A riboszóma alapvető alakját és funkcionális magját az RNS alkotja. Az RNS több mint egymilliárd éves evolúció során maradt fenn: a baktériumok és az emberek riboszómális RNS-e figyelemre méltóan hasonló. Egy második fajta RNS, az úgynevezett hírvivő RNS vagy mRNS továbbítja a genetikai információt a DNS-ből a riboszómába. A hírvivő RNS látja el a riboszómát a fehérjék felépítéséhez szükséges tervrajzokkal. Az aminosavak a fehérjék építőkövei. A fehérje minden egyes aminosavát egy másik RNS-típus, a transzfer RNS (tRNS) juttatja el a riboszómához. A riboszóma a hírvivő RNS-ben lévő információt használja fel arra, hogy a transzfer RNS-hez kötött aminosavakat a megfelelő sorrendben összekapcsolja a sejtben lévő minden egyes különböző típusú fehérje előállításához: az emberi sejtek közel 100 000 különböző típusú fehérjét állítanak elő, mindegyiknek saját egyedi hírvivő RNS-szekvenciája van.
Az RNS központi szerepét a fehérjeszintézisben jól mutatja, hogy számos, a fertőzések elleni küzdelemben használt antibiotikum kötődik a baktériumok riboszomális RNS-éhez, és blokkolja a sejtfehérje termelését. Ez megakadályozza a baktériumok növekedését. A fehérjeszintézis gépezet RNS komponenseinek termelésében vagy szekvenciájában bekövetkező hibák emberekben is okozhatnak betegségeket, többek között a riboszóma termelésének hibája által okozott Diamond Blackfan anémiát, a riboszóma RNS szerkezetének hibája által okozott Dyskeratosis congenita-t, valamint a transzfer RNS mutációi által okozott cukorbetegség egyes formáit, myopathiákat és encephalopathiákat.