A kezelések a beteg légzési képességére összpontosítanak. Az azbesztózis az azbesztszálak belégzése által okozott tüdőbetegség, amely idővel nehézkes és fájdalmas légzést okoz. A beágyazódott rostok miatt hegesedett tüdőszövetek akadályozzák a természetes légzési folyamatot.
Az orvosok gyakran írnak fel inhalátorokat és gyógyszereket, például hörgőtágítókat, aszpirint és antibiotikumokat, hogy segítsenek az azbesztózissal diagnosztizált betegeknek. Egyes betegeknél olyan kezeléseket is javasolhatnak, mint a párásító, az oxigénterápia, a mellkasi ütögetés vagy a testtartási drenázs, hogy enyhítsék a mellkasi torlódás, a szorítás és a nehézlégzés tüneteit. Ha a beteg tünetei olyan súlyosak, hogy a gyógyszerek nem használnak, az orvos műtétet javasolhat a hegszövet eltávolítására.
Medicinák
Az orvosok számos gyógyszert javasolhatnak a légzés és az azbesztózissal járó kellemetlenségek enyhítésére. A gyakori gyógyszerek közé tartoznak a vény nélkül kapható köhögéscsillapítók és köhögés elleni szirupok. Ezek szükség esetén kiválthatók vényköteles készítményekkel.
Az azbesztózis kezelésére szolgáló gyakori gyógyszerek közé tartoznak:
Az inhalátorok, amelyeket általában asztmás betegeknek írnak fel, segítenek ellazítani a légúti izmokat, és enyhülést biztosíthatnak. A leggyakrabban felírt márkák közé tartozik a Maxair, Ventolin, Serevent, Proventil, Primatene, Accu-Hale és Xopenex.
Számos olyan gyógyszer létezik, amelyek képesek a váladék hígítására és a légutak megnyitására. Az egyik a Gauifenesin, amely megkönnyíti a köhögést. Ennek eléréséhez még mindig a vízivással való megfelelő folyadékpótlás a leghatékonyabb beavatkozás.
A légzés segítése és a több levegő tüdőbe juttatása érdekében oxigént lehet felírni. Az oxigént egy tartályból egy műanyag csövön keresztül juttatják be, amelynek két tüskéje az orrlyukakba illeszkedik.
Ha azbesztózis miatt műtétet végeznek, antibiotikumokat írhatnak fel a fertőzés kockázatának kezelésére vagy csökkentésére.
Az Aspirin és a Tylenol hatékony lehet az azbesztózis okozta fájdalom és gyulladás csökkentésében. Az orvos erősebb fájdalomcsillapítót írhat fel, ha ezek nem enyhítik a mellkasi fájdalmat és más tüneteket.
A kortikoszteroidok (gyulladáscsökkentő gyógyszerek) és az immunszuppresszánsok, amelyeket általában tüdőbetegségek kezelésénél írnak fel, nagyrészt hatástalanok az azbesztózis tüneteinek kezelésében. Az azbesztózis olyan betegség, amely inkább a hegesedésről szól, mintsem az általa okozott gyulladásról. A kortikoszteroidok és az immunszuppresszánsok csökkentik a gyulladást.
Műtét
Bizonyos körülmények között azbesztózis esetén műtét javasolt lehet. Ritka esetekben az orvos tüdőátültetést javasolhat.
Az azbesztózis műtétek célja a tünetek enyhítése és a fájdalomcsillapítás. Az egyik valószínű műtéti eljárás a thoracentézis, amely a tüdőből a felesleges folyadékot lecsapolja, ezzel csökkentve a tüdőben lévő nyomást és megkönnyítve a légzést. (A mellhártyagyulladás, amely a tüdőben lévő felesleges folyadékra utal, az azbesztózis gyakori tünete.)
Diagnosztikai műtét
Az orvosok általában röntgenfelvételekkel és CT-vizsgálatokkal diagnosztizálják az azbesztózist, de előfordul, hogy az orvos biopsziát rendel el a mezotelióma vagy más tüdődaganat kizárása érdekében. Erre valószínűleg akkor kerül sor, ha a beteg röntgenfelvétele olyan elváltozást vagy csomót mutat, amely rákos lehet. Ha az orvos pusztán a felvételek alapján nem tudja megállapítani, hogy az elváltozás rákos-e, dönthet úgy, hogy biopsziát végez, hogy mintát vegyen a daganatból vizsgálat céljából.
A patológusok többféle módon vesznek szövetmintát, többek között:
Az orvos egy üreges tűt vezet a mellkasba és a daganatba, hogy eltávolítsa a szövet egy részét.
Az orvos egy üreges tűt vezet be a mellkasfalon keresztül a tüdő és a mellkas közötti térbe, hogy mintát vegyen a folyadékból.
Az orvos a nyakon lévő bemetszésen keresztül szövetmintát vesz a légcső mentén.
Az orvosok biopsziát is végezhetnek olyan azbesztózisos betegeknél, akiknél nagyobb a kockázata annak, hogy tüdőrák vagy mesothelioma is kialakul.
Toracentézis mint palliatív kezelés
Míg a toracentézis segíthet az orvosnak diagnosztizálni a tüdőrák vagy mesothelioma jelenlétét, az eljárásnak palliatív haszna is lehet az azbesztózis kezelésében. Néha az azbesztózis pleuralis folyadékgyülemet (a mellkasfal és a tüdő közötti folyadékgyülem) okozhat vagy kísérheti. Ez a felesleges folyadék összenyomja a tüdőt, és megnehezíti és fájdalmassá teszi a légzést. A folyadék eltávolítása enyhítheti a mellkasi fájdalmat, és lehetővé teheti a tüdő hatékonyabb működését.
A toracentézis általában ambuláns kezelés, és a leggyakoribb és legkevésbé invazív módja e folyadékgyülem eltávolításának.
Tüdőátültetés
A legsúlyosabb esetekben az orvos úgy dönthet, hogy tüdőátültetés indokolt. A tüdőátültetés az egyik vagy mindkét tüdő eltávolítása, amelyet aztán egy elhunyt donortól származó tüdővel helyettesítenek.
A tüdőátültetést leggyakrabban akkor mérlegelik, ha az azbesztózist súlyosabb tüdőbetegségek, például tüdőtágulás vagy tüdőrák kíséri. A transzplantációs folyamat hosszú és bonyolult, ami sok azbesztózisos beteg számára alkalmatlanná teheti. Ahhoz, hogy a beteg tüdőátültetésben részesüljön, kiterjedt vizsgálatokon és szűrővizsgálatokon kell átesnie, hogy meghatározzák a sikeres átültetés relatív esélyeit. Ez egy utolsó mentsvárnak számító kezelés.
Alternatív kezelések
Egyes betegek olyan alternatív gyógyászati kezelésekkel is enyhülést találnak, mint az akupunktúra, a masszázsterápia és a homeopátiás gyógymódok. Bár e kezelések egyike sem kínál gyógymódot az azbesztózisra, sok közülük enyhíti a fájdalmat, csökkenti a gyulladást és növeli a tüdőfunkciót.
Az azbesztózis leggyakoribb alternatív kezelései közé tartoznak:
- Akupunktúra
- Meditáció
- Masszázsterápia
- Táplálkozás
- Növénygyógyászat
- Homeopátiás gyógyászat