Bélmirigy

Vastagbélkripta (bélmirigyek) négy szövetszelvényen belül. Az A panelben a sáv 100 µm-t mutat, és lehetővé teszi a kripták gyakoriságának becslését a vastagbélhámban. A B panel három kriptát tartalmaz keresztmetszetben, mindegyikben egy CCOI-expressziós hiányos szegmenssel és legalább egy kriptával, a jobb oldalon, amely két kriptává hasad. A C panel a bal oldalon egy kriptát mutat, amely két kriptára hasad. A D panel két és három CCOI-hiányos kriptából álló tipikus kis klasztereket mutat (a sáv 50 µm). A képek eredeti fotomikroszkópiákról készültek, de az A, B és D panelek egy cikkben is szerepelnek

A vastagbélben lévő bélmirigyeket gyakran vastagbélkripta néven említik. A vastagbél belső hámfelületét invaginációk, a vastagbél kripták szaggatják. A vastagbél kripták olyan alakúak, mint a mikroszkopikus vastagfalú kémcsövek, amelyeknek a cső hosszában egy központi lyuk (a kriptalumen) található. Négy szövetmetszet látható itt, kettő (A és B) a kripták hosszú tengelyén keresztben, kettő (C és D) pedig a hosszú tengellyel párhuzamosan vágva.

A képeken a sejtek barnás-narancs színűre vannak festve, ha a sejtek a citokróm c oxidáz I. alegység (CCOI vagy COX-1) nevű mitokondriális fehérjét termelik. A sejtek sejtmagjai (amelyek a kripták falát bélelő sejtek külső szélein helyezkednek el) kékesszürkére vannak festve hematoxilinnal. Amint a C és D panelen látható, a kripták körülbelül 75-110 sejt hosszúak. A kripták átlagos kerülete 23 sejt. A képekből kiderül, hogy átlagosan körülbelül 1725-2530 sejt van vastagbélkriptánként. Egy másik mérés során 1500 és 4900 sejt közötti tartományt kaptunk vastagbélkriptánként. A sejtek a kripta alján termelődnek, és a kripta tengelye mentén felfelé vándorolnak, mielőtt napokkal később a vastagbél lumenébe ürülnek. A kripták bázisán 5-6 őssejt található.

Az A panelben lévő kép alapján becsülve, a vastagbélhám négyzetmilliméterenként körülbelül 100 vastagbélkripta található. Az emberi vastagbél hossza átlagosan 160,5 cm (a cecum aljától a colorectalis átmenetig mérve), 80 cm és 313 cm közötti tartományban. A vastagbél átlagos belső kerülete 6,2 cm. Így az emberi vastagbél belső felszíni hámterülete átlagosan körülbelül 995 cm2 , amely 9 950 000 (közel 10 millió) kriptát foglal magában.

A bemutatott négy szöveti metszetben a bélmirigyek közül sok olyan sejt van, amelyek a CCOI gén mitokondriális DNS-mutációjával rendelkeznek, és többnyire fehérnek tűnnek, fő színük a sejtmagok kékesszürke festődése. Amint a B panelen látható, három kriptában az őssejtek egy része CCOI mutációval rendelkezik, így az ezekből az őssejtekből származó sejtek 40-50%-a fehér szegmenst alkot a keresztmetszet területén.

A kripták CCOI-hiányos aránya 40 éves kor előtt kevesebb, mint 1%, majd az életkor előrehaladtával lineárisan növekszik. A vastagbél kriptáinak CCOI-hiányos aránya 80-84 éves korban átlagosan 18% a nőknél és 23% a férfiaknál.

A vastagbél kriptái szaporodhatnak hasadással, amint az a C panelon látható, ahol egy kripta két kriptává osztódik, és a B panelon, ahol legalább egy kripta hasadni látszik. A legtöbb CCOI-hiányos kriptát kripták csoportjai (kripták klónjai) alkotják, amelyekben két vagy több CCOI-hiányos kriptát találunk egymás mellett (lásd D panel).

.