Viva-Voce
- Mik azok az enzimek? Adja meg az enzimek két legfontosabb jellemzőjét.
Ans. Az enzimek biokatalizátorok, amelyek az élő rendszerben különböző anyagcsere-reakciókban vesznek részt. Minden enzim kémiailag fehérje, és a reakció végén változatlanul megmarad.
- Miben hasonlítanak az enzimek a katalizátorokhoz?
Ans. Az enzimek a következőkben hasonlítanak a katalizátorokhoz:
(i) Mindkettő változatlanul megmarad a reakció végén, és újra felhasználható egy másik reakció katalizálására.
- Mindkettőre kisebb mennyiségben van szükség a szubsztrát mennyiségéhez képest.
- Mindkettő nem változtatja meg a reverzibilis reakció egyensúlyát.
- Mindkettő növeli a reakció sebességét az aktiválási energia csökkentésével.
- A szubsztráttal komplex képződik, amely hamarosan termékké bomlik. Ez azt jelenti, hogy a képződött enzim-szubsztrát komplex rövid életű.
- Nevezze meg azokat a mirigyeket, amelyekből a nyál termelődik?
A nyálat három nyálmirigypár termeli: a fültőmirigyek, a szemérem alatti mirigyek és a nyelv alatti mirigyek.
- Mi a nyálamiláz enzim régi neve?
Ans. Ptyalin.
- Mi az achromic point?
Ans. Az az idő, amely a nyálamiláznak a keményítő teljes megemésztéséhez szükséges.
- Miért denaturálódnak az enzimek magas hőmérsékleten vagy inaktiválódnak alacsony hőmérsékleten és alkohol vagy formaldehid jelenlétében?
Ans. Mert a természetben fehérjék.
- Miben különböznek az enzimek a hormonoktól?
Ans. (i) A természetben kivételesen minden enzim fehérje, míg a hormonok lehetnek fehérjék, biogén aminok vagy lipidek.
(ii) A hormonoknak mindig van egy célszervük, ahol hatnak, míg az enzimeknek nincs.
- Nevezzen meg öt olyan enzimet, amelyek az emésztés folyamatában érintettek.
Ans. pepszin, tripszin, lipáz, eripszin és maltáz.
- Mik a konjugált enzimek?
Ans. Amikor a fehérje mellett valamilyen más, nem fehérjéhez tartozó rész is kapcsolódik az enzimhez, akkor azt konjugált enzimnek nevezzük.
Q.10. Mik azok az enzimek?
Ans. Az enzimek biokatalizátorok, amelyek az élő rendszerben különböző anyagcsere-reakciókban vesznek részt.
Q.11. Miben különböznek az enzimek a hormonoktól?
Ans. (i) Minden enzim fehérje jellegű, míg a hormonok lehetnek fehérjék, szénhidrátok vagy lipidek.
(ii) A hormonoknak mindig van egy célszervük, ahol hatnak, míg az enzimeknek nincs.
Q.12. Mik a konjugált enzimek?
Ans. Azokat az enzimeket, amelyeknek a fehérje mellett van egy nem fehérje része is, konjugált enzimeknek nevezzük.
Q.13. Mi az akromikus pont?
Ans. Ez az az idő, amely ahhoz szükséges, hogy a keményítőt az enzim – a nyálamiláz – teljesen megeméssze.
Q.14. Hogyan igazolja a keményítő teljes emésztését?
Ans. Benedict-oldattal való melegítéskor narancssárgává válik.
Q.15. Mit ért egy enzim optimális hőmérséklete alatt?
Ans. Ez az a hőmérséklet, amelyen az enzim maximális aktivitást mutat.
Q.16. Mit értünk az enzimaktivitás optimális hőmérséklete alatt?
Ans. Az a hőmérséklet, amelyen az enzim maximális aktivitást mutat.
Q.17. Mit értünk denaturáció alatt?
Ans. A fehérje/enzim háromdimenziós szerkezetének elvesztése.
Q.18. Miért nevezik az enzimeket biokatalizátoroknak?
Ans. A sejtrendszerekben a biológiai reakciókat katalizáló enzimeket biokatalizátoroknak nevezzük.
Q.19. Az enzimeket biokatalizátoroknak nevezzük. Miért kell forralni a keményítőoldatot?
Ans. A keményítő molekulájának két összetevője van: egy belső amilóz mag és egy külső amilopektin réteg. Az amilóz jobban oldódik vízben, mint az amilopektin, a keményítőszemcsék burkolata, amely gátolja a keményítő vízben való oldódását. Vízzel való forraláskor a borítás feloldódik, és a keményítő ragasztószerű oldatot képez.
Q.20. Melyek a nyál amiláz aktivitásának végtermékei?
Ans. A nyálamiláz segít a keményítő izomaltózzá és dextrinné történő lebontásában.
Q.21. Az 5°C-on és 70°C-on tartott kísérleti elrendezés nem ad akromikus pontot. Magyarázza meg, hogy miért.
Ans. Azért, mert 5°C-on az enzim inaktív, 70°C-on pedig az enzim denaturálódik, így mindkét esetben nem történik meg a keményítő emésztése, és ezért a keményítő jelenlétére vonatkozó jódtesztben kék szín marad fenn.
Q.22. Mi az optimális hőmérséklet a nyál amiláz működéséhez?
Ans. A nyál amiláz hatásának optimális hőmérséklete 37 °C.
Q.23. Hány pár nyálmirigy található az emberi szervezetben?
Ans. Az ember szájüregében három pár nyálmirigy található, a fültőmirigyek, az állkapocs alatti mirigyek és a nyelv alatti mirigyek.
Q.24. Definiálja a szubsztrátumot.
Ans. A szubsztrát olyan anyag, amelyre az enzim hat, és azt termékké alakítja át.
Q.25. Mi az az enzim?
Ans. Az enzimek olyan biokatalizátorok, amelyek egy élő rendszerben különböző anyagcsere-reakciókban vesznek részt.
Q.26. Milyen hatással van az enzim egy enzimatikus reakció egyensúlyára?
Ans. Az enzim biokatalizátor, azaz csak a reakció sebességét növeli, a kémiai reakció egyensúlyára nincs hatása.
Q.27. Az enzim egy biokatalizátor, azaz csak a reakció sebességét növeli, a kémiai reakció egyensúlyára nincs hatása.
Q.27. Az enzim egy biokatalizátor. Mi az akromikus pont?
Ans. Az a pont vagy az az idő, amely ahhoz szükséges, hogy a keményítőt a nyálamiláz nevű enzim teljesen megeméssze.
Q.28. Mit ért az “enzimek denaturációja” kifejezés alatt?”
Ans. A fehérje/enzim háromdimenziós szerkezetének elvesztése jelenségét nevezzük denaturációnak.
Q.29. Az enzimek denaturálódása. Miért adunk NaCI-oldatot a keményítőoldathoz a nyálamiláz-aktivitás vizsgálatakor?
Ans. A NaCI aktiválja az enzimet, ezért adják a keményítőoldathoz az enzimmel együtt.
Q.30. A kísérleti csövekben lévő keményítő teljesen megemésztődött. Hogyan erősíti meg a fenti megfigyelést ebben a kísérletben?
Ans. A fenti megfigyelés megerősíthető-
(a) A kék-fekete szín fokozatos eltűnésével a jódtartalmú csövekben.
(b) A Benedict- vagy Fehling-teszt elvégzésével, amely pozitív eredményt adna (vöröses-narancsos ppt.) a redukáló cukrok (a keményítő monoszacharid egységei) jelenlétére.
Q.31.. Adjon meg két okot, ha a reakciócsövekben nem kapjuk meg az akromikus pontot.
Ans. a) Az enzim nem aktiválódott.
b) Elégtelen mennyiségű nyál vagy enzim van a kísérleti csövekben.
Q.32. Mi a nyálamiláz enzim másik neve?
Ans. A nyálamilázt ptyalin néven is ismerik.
Q.33. Mi a nyálamiláz?
Ans. A nyálmirigyek által termelt enzim, amely a keményítőt cukormolekulákká alakítja át. Korábban ptyalin néven ismerték.
Q.34. Mik azok az enzimek?
Ans. Az enzimek fehérjeszerű biokatalizátorok, amelyek fokozzák a reakciósebességet.
Q.35. Nevezze meg a nyálmirigyek párjait.
Ans. (1) fültőmirigyek (2) submaxiláris mirigyek (3) sublingualis mirigyek.
Q.36. Mit értünk optimális körülmények alatt?
Ans. Az enzimek optimális’,urn körülményei olyan körülményeket jelentenek, amelyek mellett az enzimek a legaktívabbak.
Q.37. Milyen összetételű az emberi nyál?
(1) Nyál amiláz (2) lizozim
(3) víz (4) szervetlen sók (NaCI, KCI, CaC03 stb.)
(5) nyálka.
Q.38. Nevezze meg a nyálmirigyek vírusos megbetegedését?
Ans. mumpsz. A vírusfertőzés duzzanatot és fájdalmat okoz az arc fül felőli oldalán.
Q.39. Mi az akromikus pont?
Ans. Az enzimnek a keményítő teljes megemésztéséhez szükséges idő.
Q.40. Mik azok az enzimek?
Ans. Az enzimek biokatalizátorok, amelyek a szervezetben szinte minden reakcióhoz szükségesek.
Q.41. Miben különböznek az enzimek, a biokatalizátorok a katalizátoroktól?
Ans. Az enzimek fehérjeszerűek és csak bizonyos reakciókat képesek katalizálni, míg a katalizátorok lehetnek kis molekulák vagy ásványi ionok és nagyszámú reakciót katalizálnak. Az enzimek rendkívül érzékenyek a hőmérséklet és a pH változására, míg a katalizátorok nem.
Q.42. Miben hasonlítanak az enzimek a katalizátorokhoz?
Ans. (i) Mindkettő változatlan marad a reakció végén.
(ii) Mindkettőre parányi mennyiségben van szükség.
(iii) Mindkettő rövid életű komplexeket alkot.
- Kettő nem változtatja meg a reverzibilis reakció egyensúlyát.
Q.43. Milyen hatással van a hőmérséklet az enzimek aktivitására?
Ans. Az enzimek legjobban körülbelül 37°C-os optimális hőmérsékleten működnek. Alacsony hőmérsékleten inaktiválódnak, magas hőmérsékleten pedig denaturálódnak.
Q.44. Mi az optimális hőmérséklet?
Ans. Optimális hőmérsékleten az enzim aktivitása maximális.
Q.45. Mi a denaturáció?
Ans. Az enzimek fehérjékből állnak. E)enaturáció a fehérjemolekula sajátos háromdimenziós szerkezetének elvesztése. Egy denaturált enzim nem tudja ellátni a normál biológiai’ funkcióit.
Q.46. Egy denaturált fehérje vagy enzim vissza tudja-e állítani eredeti szerkezetét?
Ans. Igen, néha egy denaturált fehérje vagy enzim megfelelő körülmények között spontán visszaalakulhat eredeti szerkezetébe. A nagyon magas hőmérséklet és pH azonban az enzimek visszafordíthatatlan denaturációját okozhatja.
Q.47. Milyen hatással van a pH az enzimekre?
Ans. Az enzimek egy szűk pH-tartományban működnek hatékonyan. Optimális pH-értéküknél működnek a legjobban. Ha a pH-t ezen érték fölé vagy alá változtatjuk, aktivitásuk csökken.
Q.48. Mekkora a nyálamiláz optimális pH-ja?
Ans. pH 6,8.
Q.49. Mi szükség van a Benedict-teszt elvégzésére?
Ans. A redukáló cukor jelenlétének igazolására a reakcióelegyben. Ahogy a keményítőt a nyál amiláz hidrolizálja vagy emészti, a keményítő egyszerű cukrokká alakul át.
Q.50. Nevezze meg azt a cukrot, amivé a keményítőt a nyálamiláz átalakítja.
Ans. maltóz, egy diszacharid. Két molekula glükózt tartalmaz.
Q.51. Nevezze meg a szervezet nyáltermelő mirigyeit.
Ans. A nyáltermelő mirigyeknek 3 párja van. Ezek a fültőmirigyek, a nyelv alatti mirigyek és a nyelv alatti mirigyek.
Q.52. Mi a nyál funkciója?
Ans. A nyálban lévő nyálka nedvesíti és kenhetővé teszi az ételt, és megkönnyíti a lenyelést, míg a nyál amiláza a keményítőt először dextrinné, majd diaszachariddá, maltózzá emészti. A nyál lizozimja segít lebontani a szájüreg patogén mikroorganizmusait.
Q.53. Hogyan hat egy enzim csak egy adott szubsztrátra?
Ans. Az enzimnek csak egy kis része, általában 3-12 aminosav kerül közvetlen kapcsolatba a szubsztráttal. Ezt a régiót nevezzük az enzim aktív helyének. Ez az aktív hely az, amely komplementer a szubsztrát szerkezetéhez, ahol a szubsztrát pontosan illeszkedik és enzim-szubsztrát komplexet alkot.
Q.54. Mi az az akromikus pont?
Ans. Ez az a pont vagy időpont, amikor a keményítőt a nyálamiláz már teljesen megemésztette.
Q.55. Hogyan vizsgálják a keményítő jelenlétét a reakcióelegyben?
Ans. Ha a jód kék színt ad a reakcióelegyben, az a keményítő jelenlétét jelzi benne.