Háttér: Az intenzív osztályra felvett és gépi lélegeztetésen lévő betegeknek szedatív és fájdalomcsillapító gyógyszereket adnak, hogy javítsák mind a komfortérzetüket, mind a lélegeztetőgéppel való interakciójukat. A szedációs gyakorlat optimalizálása csökkentheti a mortalitást, javíthatja a betegek komfortérzetét és csökkentheti a költségeket. A jelenlegi gyakorlat szerint skálákat vagy pontokat használnak a szedáció mélységének értékelésére olyan klinikai kritériumok alapján, mint a tudatosság, a megértés és a parancsokra adott válasz. Ezeket azonban szubjektív értékelési eszközöknek tekintik. A bispektrális index (BIS) monitorok, amelyek az elektroenkefalográfiás jelek feldolgozásán alapulnak, kiküszöbölhetik a szedációs skálák korlátozásait, és megbízhatóbb és következetesebb útmutatást nyújthatnak a szedáció mélységének titrálásához.A sebészeti beavatkozások során általános érzéstelenítésben lévő betegek BIS monitorozásának előnyeit már egy másik Cochrane áttekintés is megerősítette. Egy jól kivitelezett szisztematikus felülvizsgálat elvégzésével az volt a célunk, hogy kiderítsük, javítja-e a BIS-monitorozás a mechanikusan lélegeztetett felnőtt intenzív osztályos (ICU) betegek kimenetelét.
Célok: A BIS-monitorozás hatásának felmérése a klinikai szedáció értékelésével összehasonlítva az intenzív osztályon való tartózkodás hosszára (LOS), a gépi lélegeztetés időtartamára, a bármilyen okból bekövetkező halálozásra, a lélegeztetőgéppel összefüggő tüdőgyulladás (VAP) kockázatára, a nemkívánatos események kockázatára (pl. önextubálás, a bentlakásos katéterek nem tervezett leválasztása), a kórházi LOS-ra, a felhasznált szedatív szerek mennyiségére, a költségekre, a hosszabb távú funkcionális eredményekre és az életminőségre a szerzők által az intenzív osztályon gépi lélegeztetett felnőttek esetében közöltek szerint.
Keresési módszerek: A CENTRAL, MEDLINE, Embase, CINAHL, ProQuest, OpenGrey és SciSearch adatbázisokban kerestünk 2017 májusáig, és ellenőriztük a hivatkozásokra vonatkozó hivatkozások keresését, valamint felvettük a kapcsolatot a tanulmányok szerzőivel további tanulmányok azonosítása érdekében. Kutattunk a vizsgálati regiszterekben, amelyek között szerepelt a clinicaltrials.gov és a controlled-trials.com.
Kiválasztási kritériumok: Minden olyan randomizált, kontrollált vizsgálatot bevontunk, amely a BIS-t a klinikai értékeléssel (CA) szemben hasonlította össze a szedáció kezelésében mechanikusan lélegeztetett, kritikusan beteg felnőtteknél.
Adatgyűjtés és elemzés: A Cochrane standard módszertani eljárásokat alkalmaztuk. Az elemzést a Revman 5.3 szoftverrel végeztük.
Főbb eredmények: A kezdeti keresés alapján 4245 lehetséges tanulmányt azonosítottunk. Ezek közül négy tanulmány (256 résztvevő) felelt meg a befogadási kritériumoknak. Egy további tanulmány még osztályozásra vár. A tanulmányok egyközpontú sebészeti és vegyes orvosi és sebészeti intenzív osztályokon készültek. Minden vizsgálatban BIS-monitort használtak a szedáció szintjének értékelésére a beavatkozási ágban. A kontrollkarban a szedáció értékelési eszközei a szedáció-agitációs skála (SAS), a Ramsay szedációs skála (RSS) vagy a hagyományos klinikai jelek (szívfrekvencia, vérnyomás, tudatszint és pupillaméret) segítségével végzett szubjektív szedációértékelés voltak. Csak egy vizsgálatot minősítettek alacsony torzításkockázatúnak, a másik három vizsgálatot magas kockázatúnak.Egy vizsgálatban (N = 50), amely az intenzív osztályon töltött időt mérte (medián (interkvartilis tartomány IQR) 8 (4-14) a CA csoportban; 12 (6-18) a BIS csoportban; alacsony minőségű bizonyíték), nem volt bizonyíték a különbségre.A mechanikus lélegeztetés időtartamára alig volt hatás vagy nem volt hatás (MD -0,02 nap (95% CI -0,13-0,09; 2 vizsgálat; N = 155; I2 = 0%; alacsony minőségű bizonyíték)). Egy vizsgálatban (N = 105) számoltak be nemkívánatos eseményekről, és a szívást követő nyugtalanságra, az endotracheális tubus ellenállására, a szedáció alatti fájdalomtűrésre vagy az extubációt követő delíriumra gyakorolt hatás bizonytalan volt a nagyon alacsony minőségű bizonyítékok miatt. Klinikai szempontból releváns nemkívánatos eseményekről, mint például az önextubálás, egyik vizsgálatban sem számoltak be. Három tanulmány számolt be az alkalmazott szedatív szerek mennyiségéről. Az alkalmazott szedatív szerek mennyiségében nem tudtunk kombinált különbséget mérni a vizsgálatokban alkalmazott különböző szedációs protokollok és szedatív szerek miatt. A bizonyítékok GRADE minősége nagyon alacsony volt. Egyetlen tanulmány sem számolt be a felülvizsgálat szempontjából érdekes egyéb másodlagos eredményekről.