A boka az egyik legsokoldalúbb ízületi komplexum a testben. Terhelésre, mobilitásra, alkalmazkodóképességre és stabilitásra épül. A lábfej és a boka lehetővé teszi számunkra a járást, az állást, és a talajjal való kapcsolatunkat szolgálja. A bokának ellen kell állnia a testsúly okozta terhelésnek, valamint képesnek kell lennie alkalmazkodni a környezet és a járófelület változásaihoz, és gyorsan reagálni rájuk.
Csont és ízület
A boka két ízületből, az inferior talocruralis ízületből és a subtalaris ízületből áll.
A tibiofibuláris alsóízület az alsó lábszár nagy csontja (sípcsont) és a kisebb szárkapocscsont (fibula) között helyezkedik el, amelyek aztán a taluscsonthoz kapcsolódva a talocruralis ízületet alkotják. A talocruralis ízületet néha valódi bokaízületnek is nevezik, és a lábfej dorziflexiójáért és talpflexiójáért (fel-le) felelős. A sípcsont és a talus közötti ízület viseli testsúlyunk legnagyobb részét.
A talocruralis ízület alatt található a lábszárcsont alatti ízület. A lábszárcsont alatti ízület a taluscsont és a sarokcsont vagy sarokcsont között helyezkedik el. Ez az ízület felelős a boka inverziójáért (befelé fordulás) és everziójáért (kifordulás).
A sípcsont és a szárkapocscsont között egy rostos hártya, az úgynevezett csontközi hártya fut. Ez a membrán a sípcsontot és a szárkapocscsontot az egész alsó lábszárban összeköti, és a térd felé húzódik. A felső végén, a térd külső oldala közelében található a felső tibiofibuláris ízület.
Az ízületek bármilyen beszűkülése vagy működési zavara tüneteket okozhat a bokában. A csontos ízületi felületek mindegyike ízületi porccal rendelkezik, amely a csontok végeit borítja. Az ízületi porc sima és fényes felületű, ami lehetővé teszi, hogy a csontok végei szabadon csússzanak egymáson.
A boka csontjainak gyakori sérülései közé tartozik a bokatörés, az oldalsó bokacsont törése, a trimalleoláris törés, a boka ficama, a bokatörés ficama, a sarokcsont törése, a boka osteoarthritis, a boka rheumatoid arthritis.
Ligamentumok
A ligamentumok rostos, erős lágyszöveti struktúrák, amelyek a csontot a csonthoz rögzítik. A szalagok elsődleges feladata, hogy lehetővé tegyék a normális mozgást, stabilitást biztosítsanak és korlátozzák a túlzott mozgást. A boka szalagjai az ízület elsődleges stabilizátorai.
Négy fő szalag tartja össze a bokát. A boka medialis részét az erős és vastag deltaszalag támasztja alá, és a sípcsont medialis malleolusától a talus, a calcaneus és a lábfej-boka komplexumban lévő navicularis csontig fut. A boka laterális oldalán három szalag fut a szárkapocscsont lateralis malleolusától. Ezek közül kettő – az elülső talofibuláris szalag és a hátsó talofibuláris szalag – a talushoz rögzül. A harmadik calcaneofibuláris szalag a calcaneushoz, vagyis a sarokcsonthoz rögzül.
Ezek a szalagok biztosítják a boka oldalirányú tartását és stabilitását. Az elülső talofibuláris szalag a leggyakrabban sérült szalag a testben. Az oldalsó bokaficam az összes bokaficam 85%-át teszi ki.
A bokaszalagok gyakori sérülései közé tartozik a bokaficam (1., 2. és 3. fokozat), az oldalsó bokaficam, a boka instabilitása, a bokaszalag szakadása, az oldalsó boka instabilitása és az elülső boka instabilitása.
Az izmok
A boka mozgását irányító izmok az alsó lábszárból erednek. Ezek felelősek a lábfej és a boka felfelé és lefelé irányuló mozgásáért (dorsiflexió és plantáris flexió), valamint befelé és kifelé fordulásáért (inverzió és everzió). Az izomhasak az alsó lábszárban helyezkednek el, míg az inak a lábfejben és a bokában közlekednek és rögzülnek. Az inak az izomnak az a része, amely az izmot a csonthoz rögzíti.
A mozgás mellett az erős izmok aktív stabilitást biztosítanak a boka számára, szemben a szalagok passzív stabilizálásával. A boka fő izmai közé tartoznak a gastrocnemius és a soleus (vádli) izmok, amelyek lenyomják a lábfejet, és lehetővé teszik, hogy lábujjhegyre álljunk. Ez a két nagy izom a bokánál egyesül és alkotja az Achilles-ínt.
A két peroneus longus és brevis izom a boka külső oldalán helyezkedik el, és a lábfejet lefelé nyomja (plantáris flexió) és kifelé fordítja (everzió). Az oldalsó bokát is alátámasztják, hogy megelőzzék a ficamokat. A hátsó tibialis a boka belső oldalán található, támogatja a lábfej boltozatát, és segít befelé fordítani a bokát (inverzió). Az elülső tibialis izom a lábfej elülső részéhez csatlakozik, és segít felemelni azt (dorsiflexió).
Az említett izmok vagy inak bármilyen sérülése, gyengesége, íngyulladása vagy szakadása mélyreható hatással lehet a lábfej és a boka működésére és stabilitására. Például a tibialis anterior tibialis gyengesége a láb leesésének nevezett állapotot eredményezheti. Ennek eredménye a láb húzódása, amely járás közben lábcsapkodást vagy botlást eredményez.
A gyakori izombetegségek közé tartozik az Achilles-ín gyulladás, Achilles-ín szakadás, hátsó tibialis íngyulladás, peroneus íngyulladás, Drop foot, anterior tibialis gyengeség, Shin splints és anterior compartment szindróma.
Bursa
A bursa egy folyadékkal teli zsák, amely csökkenti a súrlódást két szövet között. A bursa általában az ízület közelében található, és kenőszerkezetként működik az ín és a csont között. A lábfej és a boka területén számos bursa található. A leggyakoribbak a retrocalcanealis bursa, a subcanealis calcanealis bursa és a medialis malleolus subcanealis bursa.
A retrocalcanealis bursa az Achilles-ín és a calcaneus (sarokcsont) között helyezkedik el. Közvetlen vagy ismétlődő trauma, például következetes dörzsölés vagy súrlódás bursitist okozhat ezen a területen. A bőr alatti calcaneus bursa, más néven Achilles-zsák, lejjebb, a sarok közelében található. A medialis malleolus subcutan bursa a medialis malleolus széle alatt található. A szoros sportcipő dörzsölődést és burzitiszt okozhat ezen a területen.
A bursa néhány gyakori állapota közé tartozik az Achilles-zsinórgyulladás, a retrokalcaneális burzitisz és a medialis malleolus burzitise.