A whisky, a világ igazi szelleme, számos, egyedileg árnyalt formában létezik. Az i. e. 2000 körül az ókori Mezopotámiában alapított lepárlás művészetét, amikor először megjelent, főként parfümök és aromák előállítására használták. Később a folyamatot más célokra is hasznosították, többek között ivóvíz tisztítására, vallási szertartások alapanyagainak előállítására, és végül a modern whisky előállítására.
Bár a whisky a szeszes italok átfogó kategóriája, amely a bourbont, a skót whiskyt és a rozspálinkát foglalja magában, az egyes szeszes italok megkülönböztetése gyakran zavaros, és még a tapasztalt whiskyivók is gyakran tévednek. Itt feltárjuk a sötét szeszes italokkal kapcsolatos gyakran felmerülő kérdéseket, a bourbon és a whisky közötti legfontosabb különbségeket, valamint az aukciókon eladott legdrágább whiskyket.
Mi a whisky?
A whisky egyfajta likőr, amelyet olyan magvak erjesztett keverékéből desztillálnak, mint a kukorica, árpa, rozs és búza. A legtöbb lepárló ezt a különleges keveréket cefrének nevezi. A cefrét általában fahordóban érlelik, ami a szeszes italnak azt a jellegzetes barna színt és ízt adja, amelyet a legtöbben ismernek. A cefrében használt gabonafélék aránya az egyik fő meghatározó tényező a szeszes ital bourbon, scotch vagy rozs kategóriába sorolásában.
Honnan származik a whisky?
Kr. u. 1000-re a desztillációs eljárásról szóló ismeretek eljutottak Skóciába és Írországba az európai kontinensről vándorló szerzetesek révén. A skóciai és írországi kolostorokban nem voltak szőlőültetvények és szőlők, ezért a szerzetesek gabonát kezdtek erjeszteni, és így állították elő a modern whisky első lepárlásait. 1405 körül jelent meg a whisky első írásos említése a Clonmacnoise ír Annals of Clonmacnoise című krónikában, amely az írországi eseményeket az őskortól Kr. u. 1408-ig dokumentálta.
1494-re a whisky lepárlása Skóciában teljesen beindult. Egy 1494-es kincstári feljegyzés szerint IV. Jakab skót király nagy mennyiségű malátát engedélyezett aquavitae – az etanol tömény vizes oldatának archaikus elnevezése – készítéséhez. Amikor VIII. Henrik angol király 1536-ban feloszlatta a kolostorokat, számos szerzetes a megélhetés érdekében a lepárláshoz fordult. Ez fellendítette a whiskygyártást, és elegendő kínálatot teremtett ahhoz, hogy a termék a nagyközönség számára is elérhetővé váljon. Ahogy európai gyarmatosítók kezdtek Amerikába érkezni, a lepárlás gyakorlata az Újvilágba is eljutott, és a whiskyfogyasztás széles körben elterjedt. Még fizetőeszközként is használták az amerikai függetlenségi háború idején.
Hogyan tekinthető a whiskey Bourbon?
Az erjesztési folyamat az, ami megkülönbözteti a bourbont a többi whiskytípustól. A Bourbon olyan gabonakeverékből készül, amely legalább 51 százalékban kukoricából áll. Az erjesztési folyamata egy már erjedésben lévő tételből származó cefre keverésével kezdődik, ez a savanyú cefre néven ismert eljárás, amelyet Dr. James C. Crow fejlesztett ki 1823-ban. (Ez a módszer, amely az élesztő egy részét újrahasznosítja a következő erjesztéshez, forradalmasította a legtöbb bourbon előállításának módját). Miután a cefrézési kritériumok teljesültek, megkezdődik a hordós érlelési folyamat. A bourbont új, elszenesedett fehér tölgyfahordóban kell érlelni, és legfeljebb 80 százalékos alkoholtartalomra vagy 160 proof-ra kell lepárolni.
A “bourbon” elnevezést hivatalosan 1840-ben kapta, amikor egy Jacob Spears nevű lepárló elsőként címkézte termékét “Bourbon Whiskey”-nek. Ezt megelőzően gyakran “Bourbon County Whiskey” vagy “Old Bourbon County Whiskey” felirattal jelölték. Az 1960-as évekre az Egyesült Államok Kongresszusa a bourbon whiskyt az ország hivatalos desztillált szeszes italává nyilvánította, és meghatározta azokat az előírásokat, amelyeknek meg kellett felelni ahhoz, hogy bourbonnak lehessen nevezni.
Hogyan különbözik a whisky és a Bourbon íze?
A bourbon fő jellemzője az édes íz, de a szenesített tölgyfa érlelési folyamatának köszönhetően füstös jegyeket is tartalmaz. A nagyobb arányban kukoricával készült Bourbonok általában édesebbek, mint a bőségesebb adag rozsot tartalmazóak. Amellett, hogy édesebbek, mint a legtöbb skót whisky, a bourbonok gyakran nehezebb textúrájúak, és karamellás, fahéjas és vaníliás jegyeket kínálnak.
Hogyan különbözik a skót whisky és a rozs?
A másik két fő whiskytípus a skót whisky és a rozs, mindegyiknek sajátos ízprofilja és minősítése van. Ahhoz, hogy scotch-nak minősüljön, a párlatnak malátázott árpából kell készülnie. Gyakran csak árpát, vizet és élesztőt használnak fel. Az alkoholtartalomnak (ABV) 40 és 94,8 százalék között kell lennie, és 100 százalékban Skóciában kell készülnie. A rozs meghatározása kicsit bonyolultabb. Az amerikai rye-nek csak 51 százalékban kell rozsszemekből állnia, míg a kanadai változatot akkor lehet rozsnak címkézni, ha “némi” rozs van benne.
A valaha eladott legdrágább whisky
The Macallan 1926, 5. palack a 12-ből. Elkelt 848 750 fontért a Bonhams-en keresztül (2018 októberében).
A whisky az egyik legdrágább szeszes ital a piacon. Egy palack árcéduláját számos tényező határozza meg, ezek közé tartozik a kor, a ritkaság és az egyediség. A valaha eladott legdrágább whisky a Macallan Valerio Adami 1926.
Az 1986-ban palackozott, 60 éves whisky 2018 októberében rekordáron, 848 750 fontért kelt el a Bonhams aukción. Az előző rekordot, amelyet szintén a Bonhams állított fel 2018 májusában, egy hasonló whisky jelentette, amely 814 081 fontért kelt el. A Macallan, a moray-i Craigellachie-ban található egymalátás skót whisky lepárlója két neves popművészt, Valeron Adamit és Peter Blake-et bízta meg, hogy tervezzenek címkét a 24 palackból álló, korlátozott példányszámú szériához. Az exkluzivitás mellett a The Macallan Valerio Adami 1926 elegánsan egy speciálisan megrendelt szekrényben kerül bemutatásra, ami szintén hozzájárul a magas árcédulához.
A whisky egy kiterjedt gyűjtőkategória, amely a hasonló tulajdonságokkal rendelkező sötét szeszes italok széles skáláját foglalja magába. Bár mindegyik erjesztett gabonák cefréjéből származik, és fahordóban érlelik, minden fajta külön-külön árnyalt. A Bourbon az Egyesült Államok egyik legismertebb whiskyje, és a whiskyrajongók világszerte rajonganak az ízéért. Napjainkban a bourbon dekadens palackjai, lenyűgöző dekanátorokba csomagolva, ízük, ritkaságuk és egyediségük miatt keresettek a tapasztalt whiskygyűjtők körében.