A veganizmus trendjével sokan meggyőzik magukat arról, hogy a növényi alapú élelmiszerek elegendőek lehetnek a napi táplálkozási szükségletek kielégítésére, eltávolítva a hús minden nyomát az étrendjükből. Sajnos ezek az emberek vitaminhiányt tapasztalhatnak, és csökkent agytérfogat, fáradtság és zavarodottság alakulhat ki náluk.
A húsevésről szóló mítoszok
Az egyik legnagyobb és legkárosabb táplálkozási mítosz az, hogy a hús nem tartozik az egészséges étrendbe. A húsfogyasztást okolják a magas koleszterinszintért, a magas vérnyomásért, a szívbetegségekért és az elhízásért. De ha ujjal akarsz mutogatni a bűnösre ezen egészségügyi problémák mögött, mutass a cukorra. Hibáztassa a szénhidrátok, például a gabonafélék és a burgonya túlzott fogyasztását, amelyek a szervezetben cukorrá bomlanak.1
Bő kétmillió évig elsősorban húsevők voltunk. Csak az elmúlt 10 000 évben változott meg az emberi étrend, a gabonafélék és hüvelyesek termesztésével. De vajon alkalmasabbak vagyunk-e erre a húsban szegényebb étrendre? Az elmúlt 10 000 évben kisebb lett a termetünk és az agyunk mérete. Az erősen gabona- és cukoralapú étrenddel megnőtt az elhízás, a rák, a cukorbetegség és a csontritkulás aránya. A bőrproblémák, szívbetegségek és mindenféle gyulladások riasztó gyakoriságát is tapasztaljuk.2
Udvariasan nem értek egyet a húsellenes érveléssel. A génjeink a mezőgazdasági forradalom előtt alakultak ki, amikor nem csak húsevők voltunk, de lelkes húsevők is. Ráadásul az emberi genom kevesebb, mint 0,02%-ot változott az elmúlt 40.000 évben. A testünk genetikailag úgy volt programozva, hogy a húst is tartalmazó étrend mellett optimálisan működjön, és ez a programozás nem változott.
Egy csomó információ kering arról, hogy miért ne együnk húst. Íme néhány ok, amiért mégis kellene:
Így teremtettek minket
A természetünknél fogva az emberek húsevők, és a testünket erre tervezték. Metszőfogaink vannak a hús tépésére, és őrlőfogaink a hús őrlésére. Ha arra szántak volna minket, hogy csak zöldségeken éljünk, az emésztőrendszerünk a tehénéhez hasonló lenne, négy gyomorral és a növényi anyagok lebontása érdekében a cellulóz erjesztésének képességével.
A most elterjedt degeneratív egészségügyi állapotok nem voltak, amikor az ősemberek húson, zöldségeken, halakon, dióféléken, magvakon és gyümölcsökön éltek. A vadászó/gyűjtögető társadalmakban az energiaszükséglet 45-65%-a állati forrásokból származott, és a szívbetegségek, az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség – a mai társadalmat sújtó betegségek – nem jelentettek problémát.3 A gabonafélék és a feldolgozott élelmiszerek bevezetésével ezek a betegségek riasztó arányban ütötték fel a fejüket.4
Stabil vércukorszint
A hús segít stabilan tartani a vércukorszintet zsír- és magas fehérjetartalma miatt. A stabil vércukorszint kulcsfontosságú a 2-es típusú cukorbetegség, valamint más krónikus betegségek megelőzésében. Emellett segít stabilan tartani az energiaszintet, és teltségérzetet teremt az étkezések között, csökkentve az egészségtelen ételek utáni sóvárgást.5 Stabil vércukorszint mellett kevésbé valószínű, hogy az étkezések között a hizlaló nassolnivalók és édességek után nyáladzik. Küzdj a cukor utáni sóvárgás ellen azzal, hogy több húst eszel.6
Izomnövekedés
Megdolgoztathatod magad, hogy izmot szedj vagy tömeget növelj, de ha nem táplálod megfelelően a tested, akkor akár az edzéstervedet is dobhatod, és hosszútávfutásba kezdhetsz. A megfelelő tápanyagokkal kell ellátnod a testedet, hogy elegendő izomjavítást és regenerálódást érj el a gyarapodáshoz.
Szedhetsz fehérje-kiegészítőket, de a legjobb fehérjeforrás a hús. A hús olyan vitaminokat és ásványi anyagokat is tartalmaz, amelyek segítik az izomnövekedést, mint például a cink, amely segíti az izomjavítást, és a vas, amely növeli az energiaszintet és küzd a fáradtság ellen. A hús kreatint is tartalmaz, egy nitrogéntartalmú vegyületet, amely javítja a fehérjeszintézist és energiával látja el az izmokat, ösztönözve az izomnövekedést.
Ha a húsnak az izomnövekedésben betöltött pozitív – csapd le, döntő – szerepe nem lenne elég, a hús segít a zsírégetésben is. A húsnak fehérjetartalma miatt nagy a termogén hatása, így a kalóriák körülbelül harminc százaléka ég el csak az emésztés során. A szénhidrátok emésztése csak hat-nyolc százalékos növekedést eredményez az energiafelhasználásban, míg a húsban lévő fehérje emésztése jellemzően 25-40 százalékos növekedést eredményez.7
Neurotranszmitter egészség
A húst nem fogyasztó emberek különösen érzékenyek a neurotranszmitterek kiegyensúlyozatlanságára a húsfehérje hiánya miatt, amely az emberi szervezet számára szükséges összes esszenciális aminosavat biztosítja. A neurotranszmitterek olyan kémiai hírvivők, amelyek számos funkciónkat szabályozzák, beleértve a fizikai, kognitív és mentális teljesítményt, valamint az alvási ciklusunkat, a testsúlyunkat és az érzelmi állapotunkat. A húsfehérje biztosítja az összes esszenciális aminosavat, amelyre az emberi szervezetnek szüksége van. Azok az emberek, akik nem esznek húst, különösen érzékenyek a neurotranszmitterek egyensúlyhiányára, ami olyan problémákhoz vezethet, mint a depresszió, a szorongás és a hiperaktivitás.
A Grazi Egyetemen végzett kutatások szerint a vegetáriánusok két-háromszor nagyobb valószínűséggel szenvednek depresszióban, szorongásban, étkezési zavarokban, valamint szomatoform zavarokban és szindrómákban, mint a húsevők.8 Ezen állapotok némelyikének gyógyítására felírt gyógyszerekre hagyatkozunk, holott a válasz olyan egyszerű lehet, mint egy szaftos hamburger vagy zsenge csirkemell elfogyasztása.
Hosszan tartó energia
Mindenki tapasztalta már azt az étkezés utáni mélypontot, amikor a koffein az egyetlen dolog, ami le tudja emelni a fejét a párnáról. Az egyszerű szénhidrátok cukorrá bomlanak le, amit a szervezetünk gyorsan eléget, és ettől összeomlunk. Ezzel szemben a testünk a húsokban lévő fehérjét hasznosítja a tartós, hosszan tartó energia előállításához.
Az energiaérzet másik kritikus összetevője az agyban lévő orexin sejtek stimulálása. Az orexin sejtek stimulációja közvetlenül kapcsolódik az energiafelhasználáshoz és az ébrenléthez. A Cambridge-i Egyetem tudósai felfedezték, hogy az aminosavak minden más tápanyagnál jobban stimulálják az orexin sejteket. Így a húsfehérje fogyasztása több kalória és több energia elégetéséhez vezet. Az orexinsejtek csökkent aktivitását a súlygyarapodással és a narkolepsziával is összefüggésbe hozták.9
A hús emellett az egyik legjobb vasforrás. A vashiány a vérszegénység és az alacsony energiaszint kockázatának tesz ki, ezért a vegetáriánusoknál a vérszegénység krónikus probléma. Párosítsa a húst alacsony glikémiás indexű zöldségekkel, és egész nap úgy fogja érezni magát, mint az energizáló nyuszi.
Lényeges tápanyagok
A húsban számos olyan tápanyag van, amelyek kritikusak az általános egészség szempontjából. Bár sokféle fehérjeforrás létezik, a hús a teljes értékű fehérje nagyszerű forrása, amely tartalmazza az összes aminosavat, amelyre a szervezetünknek szüksége van, beleértve azokat is, amelyeket a szervezetünk nem tud előállítani.
A B-vitaminok mindegyike nagyobb koncentrációban található meg a húsokban, mint a növényi forrásokban, a B-12-vitamin pedig csak állati forrásokban található meg. A B-vitaminok kritikus fontosságúak az egészség, különösen a mentális egészség szempontjából. Ezeknek a vitaminoknak a hiánya zavartságot, érzékelési zavarokat, agressziót, álmatlanságot, gyengeséget, demenciát és perifériás neuropátiát okozhat.
A lényeg
Az utolsó ok a húsevésre? Átkozottul jó íze van. Steak a grillsütőről, sült csirke, zsenge lábasban sült hús, kell ennél többet mondanom? A legtöbbünk számára egy étkezés nem étkezés anélkül, hogy egy finom húsdarab ne lenne a középpontjában. Szeretjük a húst, a hús pedig számos kritikus egészségügyi előnnyel viszonozza ezt a szeretetet. Legyünk tehát hűek emberi természetünkhöz és ízlelőbimbóinkhoz. Ne hagyja ki a húst az életéből. Túl sok mindent tud nyújtani.
1. Chase, B. “A cukor és a koleszterin összefüggése – ProgressiveHealth.com”. Progressive Health. Hozzáférés 2014. október 4.
2. Thiessen, D. “The Awful Truth About Eating Grains” (A szörnyű igazság a gabonafélék fogyasztásáról). Mercola.com. Hozzáférés: 2014. október 4.
3. Cordain, L. et al. “Plant-animal subsistence ratios and macronutrient energy estimations in worldwide hunter-gatherer diets”. The American Journal of Clinical Nutrition. Hozzáférés 2014. október 4.
4. Auer, D. “Understanding Gluten: Part 1- A Brief History.” Doktor Auer. Hozzáférés 2014. október 4.
5. Paddon-Jones, D. et al. “Protein, weight management, and satiety” (Fehérje, súlyszabályozás és jóllakottság). Am J Clin Nutr. 2008. Hozzáférés 2014. október 4.
6. Paddon-Jones, D. et al. “Protein, weight management, and satiety.” Paddon-Jones, D. et al. Am J Clin Nutr. 2008. Hozzáférés 2014. október 4.
7. Halton, TL. et al. “The Effects of High Protein Diets on Thermogenesis, Satiety and Weight Loss: A Critical Review” (A magas fehérjetartalmú étrend hatása a termogenezisre, a jóllakottságra és a fogyásra: kritikai áttekintés). Journal of the American College of Nutrition. Hozzáférés 2014. október 4.
8. National Health Service. “A vegetáriánusoknak ‘rosszabb az életminősége’ – állítja egy tanulmány.” Egészségügyi hírek. Hozzáférés: 2014. október 4.
9. Cambridge-i Egyetem. “Délután 3 órai pangás? Miért nem biztos, hogy a cukros rohanás a megoldás”. Hozzáférés: 2014. október 5.
.