Amint azt már más cikkeimben is tárgyaltam, a Komplex Poszttraumás Stressz Szindróma (C-PTSD) egy olyan egyedi állapot, amely annak a következménye, hogy az áldozat hosszú időn keresztül traumatikus események sorozatát szenvedi el egy olyan személytől, akivel függő kapcsolatban áll, általában egy szülőtől vagy más elsődleges gondozótól. A C-PTSD számos közös jellemzője megegyezik az ismertebb PTSD-vel (poszttraumás stressz zavar), amely kisszámú személytelen trauma, például autóbaleset következménye. Ugyanakkor számos egyedi jellemzője is van, amelyek kettős jelleget kölcsönöznek neki, bizonyos szempontból jobban hasonlít egyes személyiségzavarokhoz vagy más zavarokhoz, például a bipoláris zavarhoz, amellyel gyakran összekeverik.
A C-PTSD-ben szenvedő kliensekkel végzett munkám során gyakran szembesülök azzal, hogy milyen nehéz számukra teljes életet élni. Egy dolog elemezni az olyan tüneteket, mint a disszociáció, az érzelmi diszreguláció, a depresszió vagy a szorongás, de egy másik dolog értékelni, hogy ezek hogyan zavarják a C-PTSD áldozatainak életét a mindennapokban. Ennek egyik legtragikusabb módja az, ahogyan a C-PTSD megnehezíti a szenvedők számára, hogy erős és kielégítő interperszonális kapcsolatokat alakítsanak ki és tartsanak fenn. Bár vannak olyan emberek, akik valóban egyedül a legboldogabbak, a túlnyomó többség számára a sikeres kapcsolatok elengedhetetlenek a hosszú távú boldogsághoz és az élettel való elégedettséghez. Az a nehézség, amellyel a C-PTSD-ben szenvedők a stabil kapcsolatok fenntartása során szembesülnek, valójában az egyik legnagyobb akadálya annak, hogy leküzdjék korábbi traumatikus élményeik örökségét. Azok körében, akik sikeresen “felépülnek” a C-PTSD-ből, és kielégítő életet élnek, a támogató, szeretetteljes kapcsolat szinte mindig kulcsszerepet játszik abban, hogy ezt elérjék. Ezért kétszeresen tragikus, hogy a C-PTSD gyakran megakadályozza áldozatait abban, hogy ilyen jellegű kapcsolatokat alakítsanak ki.
A C-PTSD-ben szenvedőknek sok oka lehet annak, hogy nehezen alakítanak ki egészséges kapcsolatokat, de a következők a leggyakoribbak közé tartoznak.
Gyakran rossz partnert választanak.
A C-PTSD-ben szenvedőknek általában egészségtelen kapcsolatai voltak, amikor felnőttek, és gyakran ez befolyásolja a későbbi életükben a szerelmi partnerválasztásukat. Olyan viselkedésformák, amelyeket mások figyelmeztető jelnek látnának, elkerülik a figyelmüket, vagy ami még rosszabb, pozitívan vonzóak számukra. Egy másik tényező, hogy gyakran annyira kétségbeesetten vágynak a szeretet és a megerősítés élményére, hogy nyitottak a bántalmazó és manipulatív partnerek általi kizsákmányolásra. Az ilyen emberek könnyen felismerik annak a személynek a jeleit, akivel könnyű visszaélni és irányítani, és akár aktívan fel is kereshetik őket.
A C-PTSD-ben szenvedőknek ezért mindig résen kell lenniük egy potenciálisan bántalmazó kapcsolat jeleire, és nyitottnak kell lenniük arra, hogy új kapcsolatokat beszéljenek meg a terapeutájukkal.
Nem érzik jól magukat az intimitásban.
A C-PTSD-ben szenvedők ugyanúgy vágynak az intimitásra és a kötődésre, mint bárki más. Ugyanakkor azonban gyakran nehezen tudják ezt a gyakorlatban is megvalósítani, néha olyan módon vonulnak vissza, ami zavarba ejtő vagy bántó a partnerük számára. Ez különösen igaz akkor, ha a bántalmazásnak, amelyet a szenvedő korábban átélt, szexuális összetevője is volt. Az intimitással kapcsolatos ilyen nehézségek feldolgozása a C-PTSD terápiájának egyik fő feladata.
Ezzel gyakran nehéz együtt élni.
Ezt a témát nehéz megbeszélni, de fontos, hogy a kapcsolat mindkét fele felismerje. Tény, hogy nehéz együtt élni valakivel, akit például ártalmatlan megjegyzések vagy bizonyos tévéműsorok arra indítanak, hogy disszociatív epizódjai vagy szélsőséges érzelmi kitörései legyenek. Az élet egy C-PTSD-ben szenvedővel zavarba ejtő, stresszes és kimerítő lehet. Legalábbis kemény munka.
A kemény azonban nem egyenlő a lehetetlennel, és rengeteg olyan férfi és nő van, aki sikeresen megtalálta a szerelmet egy C-PTSD-ben szenvedővel. A siker kulcsa a nyitottság és a teljes nyíltság. Ha a partner tisztában van azzal, hogy mi váltja ki az Ön tüneteit, akkor lépéseket tehet annak érdekében, hogy elkerülje ezeket a kiváltó okokat, így kivonva a kapcsolatukból a stressz egyik fő forrását. Ezen túlmenően, ha egyszerűen jobban megérti, min megy keresztül a C-PTSD-ben szenvedő, az segíthet elviselni a nehéz időszakokat, és megadhatja a szükséges érzelmi támogatást. Gyakran helyénvaló lehet, hogy a partner is részt vegyen néhány ülésen a terapeutával, hogy segítse ezt a folyamatot.”
Nehéznek találják a bizalmat.”
A C-PTSD-ben szenvedő emberek éppen azért szenvednek ettől, mert olyan emberek bántalmazták őket, akik bizalmi helyzetben voltak. Ezért nem meglepő, hogy gyakran problémáik vannak a bizalommal. Ez gyakran zavarba ejtő lehet a partnereik számára. Az a személy, akire rátaláltak, aki egykoron, ha lehet, túlzottan is vágyott a kapcsolatra és a szeretetre, hirtelen elhúzódik tőlük olyan okokból, amelyek számukra tisztázatlannak tűnnek. A kulcs ismét a terapeuta által irányított kölcsönös megértés.
A C-PTSD-ben szenvedővel kapcsolatban élőknek meg kell érteniük, hogy az illető nem mindig tehet arról, hogy úgy viselkedik, ahogyan viselkedik, és szeretetre és támogatásra van szüksége, miközben megtanulja kontrollálni a viselkedését. A C-PTSD-ben szenvedő partnernek értékelnie kell, hogy nem mindig könnyű vele lenni, és nyíltan kell beszélnie a küzdelmeiről. Mindkét félnek el kell gondolkodnia és meg kell beszélnie, hogy a C-PTSD-ben szenvedő mit tanul magáról a terápia során, és hogyan használhatják ezt a tudást arra, hogy a kapcsolatukat erősebbé tegyék.
- Cronin, E., Brand, B. L., & Mattanah, J. F. (2014). A terápiás szövetség hatása a kezelés kimenetelére disszociatív zavarokkal küzdő betegeknél. European Journal of Psychotraumatology, 5, 10.3402/ejpt.v5.22676. http://doi.org/10.3402/ejpt.v5.22676
- Tarocchi, A., Aschieri, F., Fantini, F., & Smith, J. D. (2013). A komplex trauma terápiás értékelése: A Single-Case Time-Series Study. Klinikai esettanulmányok, 12(3), 228-245. http://doi.org/10.1177/1534650113479442
- Kaysen, D., Dillworth, T. M., Simpson, T., Waldrop, A., Larimer, M. E., & Resick, P. A. (2007). Családon belüli erőszak és alkoholfogyasztás: A traumával kapcsolatos tünetek és az ivás motívumai. Addictive Behaviors, 32(6), 1272-1283. http://doi.org/10.1016/j.addbeh.2006.09.007
- Lawson, D. M. Treating Adults With Complex Trauma: An Evidence-Based Case Study. (2017)Journal of Counseling and Development, 95(3), 288-298. http://doi.org/10.1002/jcad.12143
- Cloitre, M., Garvert, D. W., Weiss, B., Carlson, E. B., & Bryant, R. A. (2014). A PTSD, a komplex PTSD és a borderline személyiségzavar megkülönböztetése: Egy látens osztályelemzés. European Journal of Psychotraumatology, 5, 10.3402/ejpt.v5.25097. http://doi.org/10.3402/ejpt.v5.25097