How are Maps Produced?
Ezt a kérdést nem könnyű néhány sorban megválaszolni, főként azért, mert a térképek nagyon sok különböző osztályba sorolhatók, és mindegyik különleges kihívást jelent a térképész számára. A térképek többféleképpen osztályozhatók, lépték, fizikai forma, grafikai jellemzők és témakörök szerint. A méretarányok (a térképnek a valós világhoz viszonyított “piros szükségletének” mértéke) szempontjából a térképek az egyes városrészeket bemutató nagyméretű tervektől az egész világot ábrázoló kisméretű térképekig terjednek. A fizikai formát tekintve a térképek a hagyományos, papírra nyomtatott és atlaszokba kötött statikus térképektől a számítógépes monitorokon megjelenített animált térképekig terjednek. A grafikai jellemzők tekintetében alapvető különbség van a fekete-fehérben és a színesben készült térképek között. Végül pedig a témát tekintve szinte végtelen a térképfajták listája – topográfiai térképek, navigációs térképek (metrótérképek, úttérképek, hajózási térképek, repülőtérképek), tematikus térképek (speciális témákat, például geológiát, talajt és növényzetet ábrázoló térképek), statisztikai térképek (mennyiségi adatokon alapuló térképek, például népesség vagy hőmérséklet) és így tovább.
Bármilyen típusú térképet is készítenek, vannak azonban bizonyos kulcsfontosságú dolgok, amelyeket a térképésznek meg kell tennie vagy el kell döntenie, mielőtt egyáltalán elkezdene dolgozni egy térképen. Alapvető döntést kell hozni a vizsgált területről és a témáról. Az adatokat be kell szerezni és ki kell értékelni, és ha szükséges, fel kell dolgozni. Ki kell választani a méretarányt, és esetleg a térképi vetületet (matematikai transzformáció, amely a Föld görbült felszínét kiegyenlíti, és amely a nagy pontosságú vagy nagy területeket ábrázoló térképekhez szükséges). Döntéseket kell hozni az általánosításról, vagyis arról a folyamatról, amelynek során a felesleges részleteket (például a kis településeket vagy a patakok kisebb kanyargásait) elhagyják annak érdekében, hogy a térkép áttekinthető és áttekinthető maradjon. Ezenkívül számos tervezési döntést kell hozni, például a szimbólumok formáját, méretét és színét, a betűk méretét és stílusát, valamint a térkép általános elrendezését (a cím, a legenda, a méretarányos sáv stb. elhelyezését). Gyakran ezeket a dolgokat egy részletes specifikációs listában rögzítik, vagy beépítik egy összeállításba, egy előzetes rajzolt térképbe, amely útmutatóként szolgál a tényleges végső folyamathoz.
Az, hogy mi történik ezután, nagyban változik a készülő térkép típusától függően. A legtöbb térképész az úgynevezett asztali térképezésben vesz részt.
Asztali térképezés
Tegyük fel, hogy egy térképész Kanada fekete-fehér térképét készíti, folyókkal, tartományi határokkal és nagyobb városokkal, egy általános célú grafikai program és egy mikroszámítógép segítségével. Az első feladat egy alaptérkép bevitele. Manapság az alaptérképek digitális formátumban megvásárolhatók, vagy esetleg letölthetők a világhálóról. Egy másik módja az alaptérkép megszerzésének, ha egy szkenner segítségével egy meglévő térképet, akár egy kiadott térképet, akár egy összeállítást alakítunk át digitális formába.
A szkennelt képet szürke háttérként jelenítjük meg a képernyőn, majd a programba beépített különböző grafikai eszközökkel feketével kirajzoljuk a térképen feltüntetendő részleteket. Más eszközök lehetővé teszik a térképkészítő számára, hogy mintákat, szimbólumokat és betűket adjon hozzá, és fokozatosan felépítse a térképet a képernyőn. Ezeket az eszközöket egy kézben tartott “egérrel” lehet irányítani, ami nagy könnyebbséget és rugalmasságot biztosít a kép összeállításában, beleértve a tetszés szerinti változtatások lehetőségét is. Ha a térkép elkészült, a lézernyomtatóval olyan papírmásolat készíthető, amelynek minősége szinte megkülönböztethetetlen az egykor kézzel készített legjobb térképekétől.
Színes térképezés
Tegyük fel, hogy a Nagy-tavak medencéjének földhasználatáról egy színes atlasztérképet fognak készíteni. Ezt is számítógéppel állítják elő; a színeket a számítógépen egy olyan eszközzel lehet kiválasztani, amely parancsra színezi a vonalakat és területeket. A mai kiváló minőségű színes nyomtatók a színeket a térképész által kiválasztott színekhez nagyon hasonlóan reprodukálják. Ha a végleges térképet ofszet litográfiával kell kinyomtatni vagy tömeggyártani, a térképész a nyomdának átadhat egy lemezt, amelyen a színkiválasztások szerepelnek. Régebben a színes térképek előállítása hosszadalmas és fájdalmas folyamat volt!
Térképezés földrajzi információs rendszerekkel (GIS)
A végső esetben a GIS-elemzés beépül a térképezési folyamatba. A Niagara-félszigetről térképet kell készíteni, amely megmutatja a homokos talajon fekvő, 100 és 120 m közötti magasságú és a főutaktól 250 m-en belül fekvő, zsenge gyümölcsök termesztésére alkalmas területeket.
A félszigetről már létezik egy kiterjedt digitális adatbázis, amely térképeket (vagy rétegeket) tartalmaz a földhasználatról, a talajról és a magasságról. Útréteg azonban nincs, ezért a térképész egy közzétett topográfiai térképből elektronikus digitalizáló segítségével készíti el a sajátját. A térképész ezután a GIS-szoftver teljes erejét kihasználva megkezdi az elemzések sorozatát. A földhasználati, talaj- és magassági rétegekből három új réteget von ki, amelyek közül az egyik csak a zsenge gyümölcsös területeket, a másik csak a homokos talajokat, a harmadik pedig csak a 100 és 120 m közötti területeket tartalmazza. Ezeket aztán egy átfedésnek nevezett eljárással kombinálják, hogy egy másik új réteget hozzanak létre, amely csak azokat a területeket tartalmazza, amelyek egyszerre mindhárom követelménynek megfelelnek.
A végső lépés az átfedés ismételt alkalmazása annak meghatározására, hogy e területek közül melyek fekszenek a főutak 250 m-es körzetében, bár ezt megelőzően a térképésznek pufferelési műveletet kell alkalmaznia, hogy az összes út mentén egy 500 m széles sávot hozzon létre az utak rétegében. Az elemzés ezután befejeződik, és a kész térkép megjelenik a számítógép képernyőjén, amelyet igény esetén valamilyen színes nyomtató vagy plotter segítségével ki lehet nyomtatni.