1809. február 12.
1882. április 19-én (73 éves korában)
The Voyage of the Beagle
On the Origin of Species
Tudományos pályafutás
Természetrajz, geológia
Charles Robert Darwin (1809. február 12. – 1882. április 19.) angol természettudós volt. A shropshire-i Shrewsburyben született. Az evolúció elméletével kapcsolatos munkásságáról híres.
A fajok eredetéről szóló könyve (1859) két dolgot tett. Először is bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy az evolúció megtörtént. Másodszor, elméletet javasolt az evolúció működésének magyarázatára. Ezt az elméletet természetes szelekciónak nevezik. Az evolúció és a természetes szelekció a kulcs a földi élet sokféleségének megértéséhez.
Korai élet és oktatás
Charles Robert Darwin a shropshire-i Shrewsburyben született 1809. február 12-én, családja otthonában, a The Mountban. Hat gyermek közül ő volt az ötödik. Apja Robert Darwin, egy jómódú társasági orvos volt, anyja pedig Susannah Darwin (született Wedgwood).
A nyolcéves Charles már akkor szerette a természettudományt és a gyűjtést, amikor 1817-ben belépett a prédikátor által vezetett nappali iskolába. Még abban a júliusban meghalt az édesanyja. 1818 szeptemberében csatlakozott idősebb bátyjához, Erasmushoz a közeli anglikán Shrewsbury iskolában, mint bentlakó.
Darwin 1825 nyarát orvosnövendékként töltötte, segített apjának a shropshire-i szegények kezelésében, mielőtt 1825 októberében bátyjával, Erasmusszal együtt az Edinburgh-i Egyetem orvosi karára (akkoriban az Egyesült Királyság legjobb orvosi iskolája) ment. Nem élvezte az orvosi egyetemet, ezért elhanyagolta tanulmányait. A taxidermiát mintegy 40 napi egyórás foglalkozáson tanulta John Edmonstone-tól, egy felszabadított fekete rabszolgától, aki Charles Watertont kísérte a dél-amerikai esőerdőben.
Darwin orvosi tanulmányainak elhanyagolása bosszantotta apját, aki a cambridge-i Christ’s College-ba küldte, hogy Bachelor of Arts diplomát szerezzen, ami az első lépés volt az anglikán vidéki lelkészi pálya felé. Darwinnak 1831 júniusáig kellett Cambridge-ben maradnia. Úgy tervezte, hogy a diploma megszerzése után néhány évfolyamtársával együtt Tenerifére látogat, hogy a trópusokon tanulmányozza a természetrajzot. Az előkészületekhez csatlakozott Adam Sedgwick geológiai kurzusához. Augusztus 4-én Darwin Sedgwickkel együtt elutazott, hogy két hetet töltsön a walesi rétegek feltérképezésével.
A HMS Beagle útja
Darwin majdnem öt évet töltött a Királyi Haditengerészet felfedezőhajójának, a HMS Beagle-nek a fedélzetén. Abban az időben Nagy-Britannia rendelkezett a világ messze legnagyobb haditengerészetével és egy olyan birodalommal, amely az egész világon földeket birtokolt és uralt. A Beagle egyik feladata az volt, hogy térképeket készítsen az összes part menti területről, amelyeket a haditengerészet mindenhol felhasználhatott. Darwin volt a vendég természettudós a Beagle fedélzetén, így amíg a haditengerészet térképeket és térképeket készített, Darwin feladata volt az állatokról, növényekről és az általuk meglátogatott országok geológiájáról szóló feljegyzések gyűjtése és készítése.
Plymouth, Anglia, délre a Zöld-foki szigetekig, majd délnyugatra az Atlanti-óceánon át Bahia, Brazília, délre Rio de Janeiro, Montevideo, a Falkland-szigetek, Dél-Amerika csúcsának megkerülése, majd északra Valparaiso, Chile és Callao. Északnyugatra a Galapagos-szigetekig, majd nyugatra a Csendes-óceánon át Új-Zélandra, Sydneybe, a tasmániai Hobartba és a nyugat-ausztráliai King George’s Soundba. Északnyugatra a Keeling-szigetekig, délnyugatra Mauritiusig és Fokvárosig, majd északnyugatra Bahiáig és északkeletre vissza Plymouthba
Darwin mindenütt gyűjtött, ahol a hajó horgonyt vetett. Nemrég kihalt emlősök hatalmas kövületeit találta meg. Miután Chilében megtapasztalt egy földrengést, észrevette, hogy a föld megemelkedett. Máshol, magasan az Andokban megemelkedett partokról tudott, ahol fosszilis kagylókat és fákat talált, amelyek egykor a homokos parton nőttek. Megfigyelte, hogy a Föld folyamatosan változik, egyes helyeken a föld megemelkedik, máshol pedig lesüllyed. Madarakat és rovarokat gyűjtött, és küldeményeket küldött vissza Cambridge-be, hogy a szakértők azonosítsák őket.
Darwin volt az első elkötelezett természettudós, aki ellátogatott az Ecuador nyugati partjainál fekvő Galápagos-szigetekre. Észrevette, hogy a madarak egy része olyan, mint a szárazföldön élő gúnyamadarak, de eléggé különböznek ahhoz, hogy külön fajba sorolják őket. Elkezdett azon tűnődni, hogyan kerülhetett ennyi új faj (hasonló növények vagy állatok csoportja) ezekre a szigetekre.
Amikor Darwin visszatért Angliába, egy sor tudományos beszámolót szerkesztett az útról, és személyes naplót írt, amelyet A Beagle útja néven ismerünk. Ez az egyik legnagyobb természettudományi útinapló.
Darwin elmélete
Darwin előtt
A XIX. század előtt a fajok kihalásának elfogadott elmélete a katasztrofizmus volt, amely szerint a fajok katasztrófák következtében haltak ki, amelyeket gyakran új fajok ex nihilo (a semmiből) történő kialakulása követett. A kihalt fajok ezután kövületként megtalálhatók. Az új fajokat megváltoztathatatlannak tartották. Ez az elmélet részben megfelelt a Bibliában szereplő özönvíz történetének.
A XIX. század elején több új elmélet kezdett versenyezni a katasztrofizmussal. Az egyik legfontosabbat Jean-Baptiste Lamarck (1744-1829) dolgozta ki. Megfigyelte, hogy minden új generáció örökli az ősei tulajdonságait. Azt állította, hogy a tulajdonságok vagy szervek az ismételt használat során feljavulnak. Azt is felvetette, hogy a tulajdonságok vagy szervek gyengülnek, vagy akár teljesen eltűnnek, mert nem használják őket. Lamarck azt javasolta, hogy a szülők ezeket a javulásokat vagy veszteségeket közvetlenül adják át utódaiknak.
Evolúció
Amíg a H.M.S. Beagle hajón tartózkodott, majd később hazatérve Londonban, Darwin találkozott T.R. Malthus tiszteletes gondolataival. Malthus felismerte, hogy bár az emberek képesek voltak 25 évente megduplázni a népességüket, ez nem történt meg. Szerinte ennek oka az volt, hogy a létért (vagy az erőforrásokért) folytatott küzdelem miatt nem szaporodtak el. Ha a népesség száma nőtt, akkor az éhínség, a háborúk és a betegségek több halálesetet okoztak. Darwin, aki tudta, hogy minden élőlény képes szaporodni, elkezdett azon gondolkodni, hogy egyesek miért maradtak fenn, míg mások nem. Válaszának kidolgozása évekig tartott.
Noha először 1838-ban kezdett el gondolkodni ezen, teljes húsz évnek kellett eltelnie, mire elképzelései nyilvánosságra kerültek. A fő gondolatok vázlatát 1844-re már le tudta írni a jegyzetfüzetébe. A történészek szerint azért nem beszélt elméletéről, mert félt a nyilvános kritikától. Tudta, hogy elmélete, amely nem tárgyalta a vallást, kérdéseket vet fel a Teremtés könyvének szó szerinti igazságával kapcsolatban. 1858-ban hallotta, hogy egy másik biológusnak, Alfred Russel Wallace-nak is hasonló elképzelései vannak a természetes szelekcióról. Darwin és Wallace elképzeléseit először a Journal of the Linnaean Society című londoni folyóiratban publikálták 1858-ban. Majd Darwin a következő évben könyvben publikálta elméletét. A könyv címe On the Origin of Species by means of Natural Selection, avagy a kedvezőbb fajok megőrzése az életért folytatott küzdelemben volt. Ezt szokták A fajok eredete című könyvnek nevezni.
Az evolúció elmélete szerint a Földön minden élőlény, beleértve a növényeket, állatokat és mikrobákat, egy közös őstől származik úgy, hogy a generációk során lassan változik. Darwin azt sugallta, hogy az élőlények az idők során a természetes szelekció révén változtak. A környezetükhöz legjobban alkalmazkodóknak van a legnagyobb esélyük a túlélésre és a szaporodásra. A lakóhelyünkhöz való alkalmazkodást nevezzük alkalmazkodásnak. A kevésbé jól alkalmazkodók általában nem maradnak életben. Ha nem maradnak életben elég jól ahhoz, hogy utódokat neveljenek, ez azt jelenti, hogy nem adják tovább génjeiket. Ily módon a faj lassan változik. Csak a legerősebb gének adódnak tovább a következő generációknak. Ezt néha “a legerősebbek túlélésének” nevezik.”
Az Eredet első fejezete a háziasított állatokkal, például a szarvasmarhákkal és a kutyákkal foglalkozik. Darwin emlékezteti az olvasókat arra, hogy az emberiség milyen hatalmas változásokat hajtott végre a háziállatokon, amelyek egykor vadon élő fajok voltak. A változásokat szelektív tenyésztéssel – a kívánatos tulajdonságokkal rendelkező állatok kiválasztásával – hajtották végre. Ezt nemzedékről nemzedékre tették, amíg a modern fajták létre nem jöttek. Darwin felvetette, hogy amit az ember szándékosan tett, az a természetben is megtörténhet.
Darwin észrevette, hogy bár a fiatal növények vagy állatok nagyon hasonlítanak a szüleikre, nincs két teljesen egyforma, és mindig van egy alak, méret, szín és más fizikai tulajdonságok közötti tartomány. E különbségek némelyikét a növény vagy állat saját őseiktől kaphatta, de Darwin felvetette, hogy némelyikük új, és mutáció okozta. Ha az ilyen különbségek miatt egy szervezet jobban tudott élni a vadonban, akkor nagyobb esélye volt a túlélésre, és génjeit továbbadta az utódainak. Ez a körforgás folytatódna. Minden olyan különbség, amely miatt a növénynek vagy állatnak kevesebb esélye lenne az életben maradásra, kisebb valószínűséggel öröklődne tovább, és végül teljesen kipusztulna. Ily módon a fajok lassan változtatják alakjukat és formájukat, hogy sikeresebben élhessenek, és több utódjuk legyen, akik túlélik őket. A természetes szelekció tehát hasonlóságot mutatott a szelektív tenyésztéssel, azzal a különbséggel, hogy ez magától történne, sokkal hosszabb idő alatt.”
Darwin számos más könyvet is írt, amelyek többsége szintén nagyon fontos.
Család
1843-ban Darwin, akinek már két gyermeke volt feleségével, Emmával, megvásárolta Down House-t a kenti Downe faluban. Darwinéknak tíz gyermekük született: ketten csecsemőkorukban meghaltak. Charles odaadó apja volt gyermekeinek.
A túlélő gyermekei közül George, Francis és Horace a Royal Society tagja lett. George csillagász volt, Francis botanikus, Horace pedig építőmérnök. Mindhármukat lovaggá ütötték. Egy másik fia, Leonard később katona, politikus, közgazdász, eugenikus és Ronald Fisher statisztikus és evolúcióbiológus mentora lett.
Halál és temetés
1882-ben Darwinnál az úgynevezett “angina pectoris”-t diagnosztizálták, ami akkoriban koszorúér-trombózist és szívbetegséget jelentett.
A Down House-ban halt meg 1882. április 19-én. Utolsó szavait a családjához intézte: “A legkevésbé sem félek a haláltól – emlékezz, milyen jó feleség voltál hozzám – mondd meg minden gyermekemnek, hogy emlékezzenek, milyen jók voltak hozzám”. Majd amíg pihent, többször is azt mondta Henriettának és Francisnek: “Szinte megéri betegnek lenni, hogy ti ápoljátok.”
A temetést április 26-án, szerdán tartották, és több ezer ember vett részt rajta, köztük családtagok, barátok, tudósok, filozófusok és méltóságok.
Hagyaték
Halála idejére Darwin és kollégái a legtöbb tudóst meggyőzték az evolúció helyességéről, és nagy tudósként tekintettek rá, aki forradalmasította a tudományos elképzeléseket.
megemlékezés
Darwin életében számos földrajzi jellegzetesség kapta a nevét. A Beagle-csatornával szomszédos vízfelületet Robert FitzRoy Darwin Soundnak nevezte el, miután Darwin és két-három másik férfi megmentette csónakját, amikor egy nagy hullámokat keltő, összeomló gleccser a tengerbe sodorta. A közeli Darwin-hegyet az Andokban Darwin 25. születésnapja alkalmából nevezték el. Amikor a Beagle 1839-ben Ausztráliát vizsgálta, Darwin barátja, John Lort Stokes észrevett egy természetes kikötőt, amelyet a hajó kapitánya, Wickham Port Darwinnak nevezett el. Egy közeli települést 1911-ben Darwinra kereszteltek át, és ez lett Ausztrália Északi Területének fővárosa.
Stephen Heard 389 fajt azonosított, amelyeket Darwinról neveztek el. Egy példa: a Darwinéhoz hasonló, a Galápagos-szigeteken talált barnapintyek (madarak) csoportja 1947-ben “Darwin pintyek” néven vált közismerté. Ez indította el a munkásságuk jelentőségéről szóló legendákat.
Darwin munkásságát azóta is számos kiadvány és rendezvény ünnepli. A londoni Linnean Society of London 1908 óta a Darwin-Wallace-érem odaítélésével emlékezik meg Darwin eredményeiről. A Darwin-napot minden évben megünneplik, 2009-ben pedig világszerte rendezvényekkel készültek Darwin születésének kétszázadik évfordulójára és A fajok eredetéről című könyv megjelenésének 150. évfordulójára.
Darwinról az Egyesült Királyságban a Bank of England is megemlékezik. Arcképe egy kolibri és a HMS Beagle mellett a 10 fontos bankjegyek hátoldalára van nyomtatva.
Darwin életnagyságú ülő szobra a londoni Természettudományi Múzeum nagytermében látható.
Darwin szobra a Shrewsbury Library előtt áll, abban az épületben, amelyben korábban a Shrewsbury School működött, ahová Darwin gyerekkorában járt. Ezt 1897-ben helyezték el. Egy másik szobor, amely Darwint fiatalemberként ábrázolja, a cambridge-i Christ’s College területén található.
A Darwin College, a Cambridge-i Egyetem posztgraduális kollégiuma a Darwin családról kapta a nevét.
2008-2009-ben a svéd The Knife együttes a dán Hotel Pro Forma előadói csoporttal és más dán, svéd és amerikai zenészekkel közösen egy operát készített Darwin életéről és A fajok eredete című művéről ”Tomorrow, in a Year” címmel. Az előadás 2010-ben európai színházakban turnézott.
A Darwin’s Down House és annak tartalma mostantól látogatható.
Érdekes tények Charles Darwinról
- Charles Darwin ugyanazon a napon született Angliában, mint Abraham Lincoln Kentuckyban.
- Exotikus állatokat tanulmányozott és evett mind az iskolában, mind utazásai során.
- Charles otthagyta az orvosi egyetemet.
- Charles feleségül vette első unokatestvérét, Emmát.
- Egy pro és kontra listát állított össze a házasság témájában.
- Darwin minden este 20 és 20:30 között backgammonozott a feleségével.
- A tűzföld legmagasabb csúcsát róla nevezték el.
- Az On the Origin of Species by Means of Natural Selection című műve húsz évvel az utazásai után jelent meg.
- Herbert Spencer az a filozófus, aki megalkotta a “Survival of the Fittest” kifejezést, bár nekünk Darwin jut eszünkbe, ha ezt a kifejezést halljuk.
Kapcsolódó oldalak
- Erasmus Darwin
- Alfred Russel Wallace
- Charles Lyell
- Charles Darwin’s könyvek
- Evolúció
Képek gyerekeknek
-
Karol Darwin még fiatalon csatlakozott a tudományos elithez.
-
1837 júliusának közepén Darwin elkezdte a “B” jegyzetfüzetét A fajok átváltoztatásáról, és a 36. oldalra az első evolúciós fa fölé azt írta: “Azt hiszem”.
-
Darwin úgy döntött, hogy unokatestvérét, Emma Wedgwoodot veszi feleségül.
-
Darwin Down House-i “homokos sétánya” volt a szokásos “Gondolkodó ösvénye”.
-
Charles Darwin, 46 éves 1855-ben, ekkor már a természetes kiválasztódás elméletének publikálásán dolgozik. Hookernek írta erről a portréról: “Ha valóban olyan rossz arckifejezésem van, mint amilyennek a fényképem mutatja, meglepő, hogyan lehet egyetlen barátom.”
-
A Darwin család 1868-as nyaralása során Julia Margaret Cameron a Wight-szigeti nyaralójában készített portrékat, amelyeken látható Darwin 1862 és 1866 között növesztett bozontos szakálla.
-
Az 1871-es karikatúra, amely Az ember leszármazása megjelenését követően készült, jellemző volt a Darwint majomtesttel ábrázoló számos karikatúra közül, amely a populáris kultúrában az evolúciós elmélet vezető szerzőjeként azonosította őt.
-
1878-ra az egyre híresebb Darwin évekig tartó betegségben szenvedett.
-
Levél Charles Darwintól John Burdon-Sanderson
-
1851-ben Darwint lesújtotta, amikor lánya, Annie meghalt. Ekkorra a kereszténységbe vetett hite megfogyatkozott, és már nem járt templomba.”
-
Karikatúra az 1871-es Vanity Fairből