Abstract
Az erotikus álmok, rémálmok és erotikus rémálmok története értékes lehetőséget kínál annak tanulmányozására, hogy az ilyen álmok hogyan tesztelték a nyugati elképzeléseket az énről, a vágyról és az önkontrollról. Foucault-hoz hasonlóan én is termékenyebbnek tartom, ha ezeket az álmokat és az introjekciójukért folytatott küzdelmeket inkább az önteremtés, mint az elfojtás helyszíneiként elemezzük. Az erotikus álmokat és rémálmokat az önteremtés különböző történelmi stratégiái befolyásolták, amelyeket maguk is a tudás különböző rendszerei, például a keresztény aszkézis, az orvostudomány vagy a filozófia hoztak létre. Az erotikus rémálmok még ma is szaporodnak az idegenek általi elrablásokról szóló beszámolókban. E történelmi tartósság egyik oka az a könnyedség, amellyel az erotikus rémálom affektív érzései – a rémület és a szexuális izgalom – átugrottak az olyan különböző műfajok között, mint a szerzetesi kézikönyvek, a középkori népmesék, a gótikus fikció és a személyes álmok. Ez a tanulmány rámutat a történelmi perspektíva fontosságára a kulturálisan kidolgozott (“kultúrához kötött”) szindrómák azonosítása és megértése szempontjából. / Az erotikus álmok, rémálmok és erotikus rémálmok története értékes lehetőséget kínál annak tanulmányozására, hogy az ilyen álmok hogyan kérdőjelezték meg az énről, a vágyról és az önkontrollról alkotott nyugati elképzeléseket. Foucault-hoz hasonlóan én is termékenyebbnek tartom, ha ezeket az álmokat és az introjekciójuk nehézségeit nem az elfojtás, hanem az önépítés helyszíneiként elemezzük. Az erotikus álmokat és rémálmokat az önteremtés számos történelmi stratégiája befolyásolta, amelyeket maguk is a tudás különböző rendszerei – például a keresztény aszkézis, az orvostudomány vagy a filozófia – hoztak létre. Az erotikus rémálmok továbbra is elszaporodnak az idegenek általi elrablásokról szóló beszámolókban. Ennek a történelmi szívósságnak az egyik oka az, hogy az erotikus rémálmok affektív érzései – a rémület és a szexuális izgalom – olyan különböző műfajok között, mint a szerzetesi kézikönyvek, a középkori mesék, a gótikus fikció és a személyes álmok, könnyen átkerültek egyik műfajból a másikba. Ez a tanulmány bemutatja a történelmi perspektíva fontosságát a kulturálisan kidolgozott szindrómák (vagy “kulturálisan specifikus szindrómák”) azonosítása és megértése érdekében.
A JSTOR a The Journal of the Royal Anthropological Institute nyomtatott változatának digitális archívumát tartalmazza. A The Journal of the Royal Anthropological Institute elektronikus változata a http://www.blackwell-synergy.com/servlet/useragent?func=showIssues&code;=jrai címen érhető el. Az engedélyezett felhasználók ezen az oldalon hozzáférhetnek a teljes szövegű cikkekhez.
A Nagy-Britannia és Írország Királyi Antropológiai Intézete (RAI) a világ legrégebb óta működő tudományos egyesülete, amely az antropológia (az emberiség tanulmányozása) előmozdításának szenteli magát a legtágabb és legátfogóbb értelemben. Az Intézet egy nonprofit, bejegyzett jótékonysági szervezet, amely teljesen független, egy igazgató és egy kis létszámú személyzet tartozik elszámolással a Tanácsnak, amelyet viszont évente választanak meg a közösség tagjai. Királyi védnöke a Gloucester hercege, KG, GCVO.