Az Ausztrál Egészségügyi és Jóléti Intézet szerint az ausztrál felnőttek 63%-a túlsúlyos vagy elhízott.
De sokkal nehezebb megbecsülni, hogy hányan vannak, akik az egészséges súlytartományon belül vannak, de rosszul táplálkoznak vagy mozgásszegény életmódot folytatnak. Ezek jelentős egészségügyi problémákat okozhatnak, amelyeket gyakran nem vesznek észre, mert az illető látszólag “egészségesnek” tűnik.
Hogyan ítéljük meg a testsúly egészségét?
Az elhízási statisztikák gyakran a testzsír becslését veszik alapul a testtömegindex (BMI) segítségével. Bár a BMI nem korrelál tökéletesen a testzsírszázalékkal, ez egy gyors és egyszerű módszer az adatok gyűjtésére, csupán a személy magasságát és súlyát használva. Ha a BMI magasabb, mint 25, az illető “túlsúlyosnak” minősül. Ha 30 fölött van, akkor “elhízottnak” minősül. A BMI azonban nem árulja el, hogy valaki belülről mennyire egészséges.
Az életmóddal kapcsolatos további mérőszámok – például az étrend és a testmozgás gyakorisága az elmúlt évben – felhasználásával a Queenslandi Egészségügyi Minisztérium nemrégiben készült jelentése szerint a jelenleg nem túlsúlyosak vagy elhízottak 23%-át fenyegeti az a veszély, hogy a jövőben azok lesznek.
Ezek a számok azt mutatják, hogy az egészségtelen testsúlyúak aránya nem pontosan tükrözi az egészségtelen életmódot folytató egyének arányát, az utóbbi szám valószínűleg sokkal magasabb.
Ha nem vagy túlsúlyos, számít-e az egészséges életmód?
Sokan úgy gondolják, ha képesek soványak maradni, miközben rosszul táplálkoznak és nem mozognak, akkor az rendben van. De bár kívülről egészségesnek tűnhet, belülről ugyanolyan egészségügyi problémái lehetnek, mint a túlsúlyos és elhízott egyéneknek.
A szívbetegséggel és a stroke-kal vagy a rákkal kapcsolatos kockázati tényezők mérlegelésekor gyakran olyan egészségügyi mutatókra gondolunk, mint a dohányzás, a koleszterinszint, a vérnyomás és a testsúly. De a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód szintén növeli a szívbetegségek kockázatát, és egyes rákos megbetegedések kialakulásában is szerepet játszik.
Az inaktivitás és a helytelen táplálkozás tehát még akkor is növeli a szívbetegség kialakulásának kockázatát, ha nem dohányzik és nem túlsúlyos.
Kevés kutatást végeztek annak összehasonlítására, hogy az étrend és a testmozgás milyen mértékben járul hozzá a szívbetegség kialakulásához túlsúlyos és sovány, de egészségtelen egyéneknél. Egy tanulmány azonban mérte a különböző életmódbeli tényezők kockázatát az akut koszorúér-szindrómát – a szív véráramlás hirtelen csökkenését – követő szövődményekkel összefüggésben.
A vizsgálat megállapította, hogy az egészséges táplálkozás és testmozgás betartása felére csökkentette a súlyos szövődmény (például stroke vagy halál) kockázatát a kezdeti eseményt követő hat hónapban, szemben a nem betartással.
Az egészségtelen táplálkozás árt a szervezetnek, de mi a helyzet az agyával?
A legújabb kutatások azt is kimutatták, hogy a magas zsír- és cukortartalmú élelmiszerek túlzott fogyasztása negatív hatással lehet az agyra, tanulási és memóriazavarokat okozva. Tanulmányok szerint az elhízás összefügg a kognitív működés károsodásával, amit különböző tanulási és memóriatesztekkel értékeltek, például azzal, hogy képesek-e visszaemlékezni egy néhány perccel vagy órával korábban bemutatott szavak listájára.
Ez a testsúly és a kognitív működés közötti kapcsolat még akkor is fennállt, ha számos tényezőt, köztük az iskolai végzettséget és a meglévő egészségügyi állapotokat is figyelembe vették.
Ez a vita szempontjából különösen fontos az a növekvő számú bizonyíték, amely szerint a diéta által kiváltott kognitív károsodások gyorsan – heteken vagy akár napokon belül – jelentkezhetnek. Az Oxfordi Egyetemen végzett vizsgálat például azt találta, hogy az egészséges felnőttek, akiket öt napig magas zsírtartalmú diétára (az energiabevitel 75%-a) osztottak be, csökkent figyelmet, memóriát és hangulatot mutattak egy alacsony zsírtartalmú diétás kontrollcsoporthoz képest.
Egy másik, a Macquarie Egyetemen végzett vizsgálat szintén azt találta, hogy a magas zsír- és cukortartalmú reggeli mindennapos fogyasztása mindössze négy napon keresztül a túlsúlyos és elhízott egyéneknél megfigyeltekhez hasonló tanulási és memóriazavarokat eredményezett.
Ezek az eredmények megerősítik a rágcsálókon végzett vizsgálatok eredményeit, amelyek szerint a memória bizonyos formái már néhány napos, cukros vizet és emberi “szemét” ételeket, például süteményeket és kekszeket tartalmazó étrend után is károsodhatnak.
A testsúly nem különbözött óriási mértékben az egészséges étrendet és a magas zsír- és cukortartalmú diétát fogyasztó csoportok között. Ez tehát azt mutatja, hogy a helytelen táplálkozás negatív következményei akkor is jelentkezhetnek, ha a testsúly nem változott észrevehetően. Ezek a vizsgálatok azt mutatják, hogy a testsúly nem mindig a legjobb előrejelzője a belső egészségnek.
Még mindig nem sokat tudunk arról a mechanizmus(ok)ról, amelyen keresztül ezek a magas zsír- és cukortartalmú ételek ilyen rövid idő alatt rontják a kognitív funkciókat. Az egyik lehetséges mechanizmus a magas zsír- és cukortartalmú ételek fogyasztásából eredő vércukorszint-változások. A vércukorszint ingadozásai károsíthatják a glükózanyagcserét és az inzulinjelzést az agyban.
Az alacsony testsúlyt sokan az egészségtelen táplálkozás és a fizikai inaktivitás mentségére használják. A testsúly azonban nem a belső jólét legjobb mutatója. Sokkal jobb mutató az étrend. Amikor az egészségedről van szó, az számít, ami belül van, és valóban az vagy, amit megeszel.