A gyermekkori csontbetegségeket számos betegség okozhatja, többek között:
D-vitaminhiány.
A D-vitamin lehetővé teszi a szervezet számára, hogy a foszfort és a kalciumot felszívja a táplálékból. A foszfor és a kalcium az a két ásványi anyag, amely együttesen hozzájárul az egészséges csontok felépítéséhez. A D-vitamin súlyos hiánya vékony, törékeny vagy torz csontokhoz vezethet.
Rickets.
A
Rickets olyan állapot a gyermekeknél, amikor a csontok puhák és gyengék. A legtöbb gyermeknél a hosszú távú, súlyos D-vitaminhiány miatt alakul ki a rickettség. A rickettség gyakori tünete a hajlott lábak.
Páratífuszmirigy-rendellenesség.
A mellékpajzsmirigyek parathormont termelnek, amely kiegyensúlyozza a szervezet kalcium- és foszforszintjét. A mellékpajzsmirigy túlműködés akkor fordul elő, ha a mellékpajzsmirigyek túl sok mellékpajzsmirigyhormont termelnek. Ezt gyakran a megnagyobbodott mellékpajzsmirigyek okozzák, amikor jóindulatú daganatok alakulnak ki a mirigyekben. A hyperparathyreosis tünetei közé tartozhatnak a vesekövek, az ízületi fájdalmak, a gyakori vizelés és a csontritkulás. Hypoparathyreosis akkor fordul elő, ha a mellékpajzsmirigyek túl kevés parathormont termelnek. Ezt okozhatja a mellékpajzsmirigyek műtét során bekövetkezett károsodása, autoimmun betegség, amely miatt a szervezet kilöki a mellékpajzsmirigy-szövetet, hiányzó vagy hibás mellékpajzsmirigyek, sugárkezelés vagy alacsony magnéziumszint. A hypoparathyreosis tünetei közé tartozhatnak az izomgörcsök és a bizsergő ujjak, lábujjak vagy ajkak. Pszeudohypoparathyreosis akkor fordul elő, amikor a szervezet normálisan termel parathormont, de nem reagál rá, ami alacsony vérkalcium- és magas vérfoszfátszintet okoz. Ez egy ritka genetikai állapot. A tünetek közé tartozhat a szürkehályog, fogászati problémák, zsibbadás, görcsök és testgörcsök.
Kálcium-rendellenességek.
A kalcium-rendellenességek közé tartozik a hipokalcémia és a hiperkalcémia. Hipokalcémia akkor fordul elő, ha túl kevés kalcium van a vérben. A hipokalcémia lehet D-vitamin-hiány, hypoparathyreosis vagy krónikus vesebetegség következménye. A hipokalcémia gyakori tünetei közé tartoznak az izomgörcsök, zsibbadás, bizsergés és rohamok. Hiperkalcémia akkor fordul elő, ha túl sok kalcium van a vérben. A hiperkalcémiát okozhatja hiperparathyreosis, rák (például tüdő- vagy vérrák), D-vitaminszintet emelő állapotok (például tuberkulózis vagy szarkoidózis) vagy a D-vitamin- vagy kalcium-kiegészítők túlzott használata. Az állapot gyengítheti a csontokat és zavarhatja a szív- és agyműködést. A hiperkalcémia egyéb tünetei közé tartozik a székrekedés, a kiszáradás és a vesekő. Mindkét állapot esetén a tünetek nem feltétlenül nyilvánvalóak.
Osteogenesis imperfecta.
Az osteogenesis imperfecta, más néven törékeny csontbetegség, olyan genetikai rendellenesség, amely születéstől fogva jelen van. A törékeny csontok betegségére jellemző, hogy a csontok könnyen törnek.
Fiatalkori csontritkulás.
Az oszteoporózis olyan állapot, amikor a csontok gyengék, törékenyek és törésre hajlamosak lesznek. Ha gyermekeknél fordul elő, jellemzően valamilyen kiváltó ok áll a háttérben, például osteogenesis imperfecta, 1-es típusú cukorbetegség, 2-es típusú cukorbetegség, pajzsmirigy túlműködés vagy kalcium- és D-vitaminhiány. A gyermekkori csontritkulás tünetei lehetnek ízületi fájdalom, fizikai deformitás, mint például a gerinc görbülete, beesett mellkas vagy sántítás.
Infantilis csontritkulás.
Az infantilis osteopetrosis egy ritka genetikai állapot, amely születéskor jelentkezik. Ebben az állapotban a csontok nem alakulnak ki normálisan, ami azt eredményezi, hogy túl vastagok, ugyanakkor gyengék és könnyen törnek. Ez az állapot alacsony termethez, hallás- és látáskárosodáshoz, gyakori törésekhez és gyakori fertőzésekhez vezethet. Az ebben az állapotban szenvedő gyermekek vérében gyakran alacsony a kalcium és a mellékpajzsmirigyhormon szintje.
A csontbetegség diagnózisa
A Riley at IU Health orvosai a következő vizsgálatokkal és tesztekkel diagnosztizálják a csontbetegséget:
- Fizikai vizsgálat. Gyermeke orvosa fizikális vizsgálatot végez, és értékeli gyermeke kórtörténetét, hogy leszűkítse, mi okozhatja a tüneteit.
- Vérvizsgálat. Ha gyermeke orvosa csontbetegségre gyanakszik, vérvizsgálatot végezhet, hogy megtudja a gyermeke vérében lévő D-vitamin, kalcium, foszfor és mellékpajzsmirigyhormon szintjét. Ezen anyagok magas vagy alacsony szintje a vérben csontbetegségre utalhat.
- Vizeletvizsgálat. A vizeletmintát magas vagy alacsony kalciumszintre lehet vizsgálni. A túl sok kalcium a vizeletben hyperparathyreosisra, a túl kevés kalcium pedig hypoparathyreosisra utalhat.
- Röntgenfelvétel. A röntgenfelvételek felhasználhatók gyermeke csontjainak rendellenességeinek megállapítására, beleértve a túl vékony, túl vastag vagy torz csontokat.
- Csontsűrűségvizsgálat. A csontsűrűségvizsgálat – más néven kettős energiájú röntgenabszorpciómérés (DXA vagy DEXA) – a csontok sűrűségét méri. A csontsűrűségvizsgálatot gyakran használják a csontritkulás diagnosztizálására. Azt is megmutathatja, hogy gyermeke ki van-e téve a csonttörések kialakulásának kockázatának.