A depresszió azonosítását többek között az nehezíti, hogy nem úgy jelentkezik, mint egy fizikai dolog, amibe bele lehet kapaszkodni. Amikor depresszióban szenvedsz, nem látszik, hogy hordozod; gyakran szépen el van rejtve. Normális vagy, vicces, független, és talán még magabiztosnak is tűnsz. De ez nem tükrözi azt, amit belül érzel.”
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a depresszió világszerte 350 millió embert érint. Összeállítottuk a Substance Abuse and Mental Health Services Administration adatait, hogy feltárjuk a depresszió elterjedtségét a korcsoportok, a munkaerő és más demográfiai csoportok szerint. Az eredmények betekintést nyújtanak a depresszió átható hatásaiba.
Mely iparágak a leginkább érintettek?
Minden munkának vannak bizonyos aspektusai, amelyek magas stresszhelyzetekhez vezethetnek, amelyek néha depresszióhoz vezetnek. A legtöbben tapasztaltunk már olyan nyomasztó napokat a munkahelyen, amikor az élethez való motivációnk nélkül maradtunk. Egyes szakmákban azonban nagyobb arányban fordulnak elő depresszióval küzdő munkavállalók.
A depresszió által leginkább érintett öt iparág széles spektrumot fed le. A megkérdezettek közül a köz- és magánközlekedés mutatta a legmagasabb arányt a depresszióban szenvedő munkavállalók 16,2%-ával, ezt követi az ingatlanügyek (15,7%), a szociális szolgáltatások (14,6%), a feldolgozóipar (14,3%) és a személyi szolgáltatások (14,3%).
A lista folytatásában egyre nagyobb változatosságot látunk. De mi az a közös tendencia a foglalkoztatási ágazatok között, amely depresszióhoz vezethet?
Az egyik fő szempont az, hogy a felsorolt és más, nem felsorolt iparágakban (például az egészségügyben 11,4%-kal) dolgozók gyakran hálátlan munkakörök, amelyekben a munkavállalók nap mint nap megtapasztalják a társadalom legjobb (és legrosszabb) oldalát.
Egy tanulmány összefüggést látszott felfedezni a közönséggel vagy ügyfelekkel való gyakori vagy nehéz interakciókat igénylő, alacsony fizikai aktivitással járó munkakörök és a depresszió megnövekedett aránya között. Ez megmagyarázhatja, hogy az olyan szakmákban, mint a nehéz építőipari dolgozók (7,54%), a bányászok (7,13%) és a szabadidős dolgozók (6,87%) miért sokkal alacsonyabb a bejelentett depresszió aránya.
Mely államok a leginkább érintettek?
Ha megnézzük a súlyos depressziós epizódok elterjedtségét az Egyesült Államokban, valóban nincs “biztonságos hely”. Az olyan helyeken, mint Új-Anglia vagy az északnyugati államok, az elhúzódó depresszió előfordulása az egyik legmagasabb, a lakosság közel 8%-a vagy annál is több.
A nagyobb metropoliszoktól való eltávolodás sem feltétlenül oldja meg a problémát. Még a déli és középnyugati vidéki államokban is a lakosság 6-7%-a él át súlyos depressziós epizódokat.
A depresszió nem egy fizikai dolog, ami elől el lehet bújni. Csak belső konfrontációval és közvetlen kezeléssel lehet kezelni. Az emberek minden államban küzdenek depresszióval. Bárhová is mész, mindig veled tart. A szakmájától függően még súlyosabbá válhat attól függően, hogy hol él vagy hová költözik, mivel a munkanélküliségi ráta, a lanyha gazdaság és a költségvetési hiányok államonként eltérőek.
A depresszióval összefüggő életmódok és demográfiai jellemzők
Nehéz lehet megbirkózni az alacsony bérekkel vagy munkanélküliséggel, amihez saját vagy egy családtag egészségügyi problémái és korlátozott képzettsége társul, ami megnehezítheti a jobb munkalehetőségek megtalálását.
Amikor a családi küzdelmeket, a szociális gondokat, a jogi problémákat vagy egy szerettünk elvesztését is figyelembe vesszük, mindez nagyon megterhelő lehet.
Míg a depressziósok aránya a földrajzi régiók között meglehetősen közel marad (6-7%), a súlyos depressziós epizódok tekintetében drámai változást láthatunk a kiváló egészségi állapotban lévők (3,2%) és a közepes vagy rossz egészségi állapotban lévők (15,5%) között. Ez az egészségbiztosításhoz is köthető: A magánbiztosítással rendelkezők mindössze 5%-a szenved súlyos depresszióban, de a korlátozottabb (vagy semmilyen) biztosítással rendelkezők 6-12%-a szenved súlyos depresszióban.
Hasonló ugrás figyelhető meg a jövedelemmel kapcsolatban, ahol a depresszió aránya akár meg is duplázódhat, ahol a jövedelem a szegénységi küszöb alá süllyed.
Ezek nagy része a rekedtség, az elszigeteltség és a reménytelenség érzésében való fuldoklás körül forog, de mindig van remény. Ne várjon azzal, hogy segítséget kapjon, ha magányosnak és depressziósnak érzi magát.
Következtetés
A depresszió már nagyon fiatal korban elkezdhet megnyilvánulni, és az epizódok felnőttkorban is folytatódhatnak olyan külső hatások és stresszorok mellett, mint az egészség, a foglalkoztatás, a gazdasági és társadalmi problémák, amelyek a reménytelenség és az elszigeteltség érzését keltik.
Míg egyes foglalkozások és akár földrajzi régiók a súlyos depressziós események szélsőségesebb eseteihez vezethetnek, ezek mindig külső hatások. Bár a körülmények reménytelenné tehetik az embert, vagy sötét helyre sodorhatják, nem ezek határozzák meg vagy irányítják azt, hogy ki vagy.
Ha depresszióval küzdesz, vagy ismersz valakit, akinek segítségre van szüksége a megküzdéshez, vannak kezelési lehetőségek és olyan szakemberek, akiket arra képeztek ki, hogy támogatást és terápiát nyújtsanak. Látogasson el a MentalHelp.Net oldalra, vagy hívja a1-888-993-3112Who Answers? telefonszámot még ma, hogy megkapja a szükséges forrásokat.
Források
- http://www.samhsa.gov/data/sites/default/files/NSDUH-MHDetTabs2014/NSDUH-MHDetTabs2014.htm
- http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4557731/
- http://www.huffingtonpost.com/lexi-herrick/11-habits-of-people-with-_b_6384062.html
- http://www.save.org/index.cfm?fuseaction=home.viewPage&page_id=705D5DF4-055B-F1EC-3F66462866FCB4E6
- http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4557731/table/T2/
- http://link.springer.com/article/10.1007/s00127-014-0891-3
- http://www.apa.org/helpcenter/understanding-psychotherapy.aspx
- https://www.psychologytoday.com/files/attachments/84564/cbtfordepressiveruminationpaperscientistpractitioner.pdf
- http://www.nimh.nih.gov/health/statistics/prevalence/major-depression-among-adolescents.shtml
- http://www.nccp.org/publications/pub_878.html
- http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs369/en/
