A drift az egyik leggyorsabban növekvő autóipari trend, mivel… Nos, az autók óta. De miért is driftelünk? Gyorsabb, mint a grip versenyzés? Vagy egyszerűen csak szórakoztatóbb?
A gyakorlatban a tapadásos versenyzés szinte mindig gyorsabb lesz, mint a driftelés. Minden felületnek alacsonyabb a kinetikus súrlódási együtthatója, mint a statikus súrlódási együtthatója, és a driftelés egyszerűen nem teszi lehetővé annyi erő átvitelét az autó meghajtására, mint a tapadásos futamok.
Na most, mielőtt leordítanátok és az arcomba tolnátok a dirt rallyt, vannak figyelemre méltó kivételek ez alól az állítás alól. A rally nem az egyetlen hely, ahol némi csúszás gyorsabb, mint a full grip, és a gumikeveréknek és a hőnek is van némi fizikája. Az adott autó is sokat számít.
1) Mikor gyorsabb a tapadás?
A tapadásos versenyzés az, amikor a versenyző fő célja, hogy mind a gumik, mind a vezetési felület statikus súrlódási együtthatóján belül maradjon. A pályaversenyek általában az ilyen típusú versenyek egyik legjobb példája. Az ilyen típusú versenyzés néhány professzionális változata a Forma-1, a NASCAR, a GT3, és így tovább.
Ne feledje, hogy pontosítottam, hogy ez a versenynap alatt van, nem a kvalifikációs körök alatt. Erre a kikötésre is kitérek egy pillanat múlva. Azonban, amikor más autók vannak körülötted, és nincs hibázási lehetőséged, a tapadásos versenyzés abszolút a leggyorsabb.
A tapadásos versenyzésre készült autó beállítása közepesen kemény felfüggesztés, féllágy bukókeretekkel és lágy csillapítókkal. Ez lehetővé teszi a sima, lassú súlyáthelyezést, mivel a grip versenyzés arról szól, hogy a súlyodat a gumikon tartsd, és egy hirtelen rázkódás a tehetetlenségedből kiszakíthat. Ez egy gyakori beállítás a fent említett versenyeken.
2) Mi a helyzet a drifteléssel, mikor gyorsabb?
A driftelés nagyon különleges körülmények között gyorsabb lehet. Mielőtt azonban erről beszélnénk, definiálnunk kell a driftelést. A drift egy szándékosan kezdeményezett csúszás, amelynek célja, hogy szöget nyerj a kanyarodban. A Powersliding ezzel szemben azt jelenti, hogy a kanyarból való kilépéskor a lehető legnagyobb teljesítményt adjuk le, és a hátsó rész kilép a kanyarból. A powerslidingról a következő részben beszélünk, amikor a Forma-1-es és GT3-as kvalifikációról lesz szó. Egyelőre a driftelésről, és arról, hogy mikor gyorsabb.
A driftelés akkor gyorsabb, ha kevesebb tapadás van a felületen, amelyen vezetsz, ha a kanyarok szűkebbek, és ha a gravitáció erősebb, mint az autód gyorsulása. Amikor kevesebb a tapadás a felületen, ez olyan példákban van, mint a föld- és kavicsos rally. Ahelyett, hogy a gumik tapadását sínként használnák, inkább tolóerővektornak használják.
A rally kanyarokban az a cél, hogy a kerekeid a lehető leggyorsabban húzzanak a kanyar kijárata felé. Nincs elég tapadás ahhoz, hogy megbízhatóan egyenesen fussunk át a kanyarokon. A hátsó rész kihalászása, vagy a driftelés lehetővé teszi, hogy ezeket a tolóerő-vektorokat sokkal gyorsabban megcélozd.
A kanyarok nagyon szűkek, és amikor a gravitáció erősebb, általában egyszerre történnek. Egy hegymászóversenyen a driftelés gyakran a leggyorsabb út a kanyarban. Mivel hegynek felfelé haladsz, sokkal gyorsabban tudod megközelíteni a kanyarokat, mint normális esetben, mivel a gravitáció segíti a kanyarban való lassulást. Az autód driftelése segít még jobban lelassulni, valamint a kerekeidet a kanyar kijárata felé irányítja. Így a versenyzők tovább tudják tartani az egyenes vonalú sebességüket, és sokkal gyorsabban érik el azt a kanyarból kifelé.
3) Hogyan illeszkedik ebbe a Powersliding?
A Powersliding lényegében a tapadás és a drift versenyzés kombinációja. A modern fizikai koncepciókat és a gumiabroncsok tapadási tulajdonságait felhasználva a powersliding a leggyorsabb módja az aszfaltcsíkon való körözésnek. Szinte biztosan hallani fogod, hogy a tapadás-puristák azt állítják, hogy ez rossz, de ők csak félreinformáltak.
A Forma-1-es és GT3-as versenyeken korábban azt mondtam, hogy a tapadás a leggyorsabb. Azt is mondtam, hogy nem véletlenül pontosítottam a versenyzést, és nem a kvalifikációt. Mindkét sportágban a kvalifikációs futamokon nem arról van szó, hogy valós időben legyőzzük a többi versenyzőt. A kvalifikációs futamok teljes célja a leggyorsabb köridő beállítása. A versenyzők általában három próbálkozást kapnak, hogy a lehető legjobb időt érjék el, hogy kvalifikálhassák magukat a valódi versenyre.
A kvalifikációs körök során gyakran láthatsz powerslide-ot, ahogy a versenyzők kilépnek a kanyarokból. Ez a leggyorsabb módja a kanyarból való kilépésnek, némi kerékkipörgéssel. A modern gumik tulajdonságai miatt a felmelegedett gumik általában jobban tapadnak. A gumik egyszerűen a vezetéstől viszonylag felmelegednek, de egy kis csúszás a vezetés során növeli mindkét súrlódási együtthatót. A gumiabroncstól és a kerék kipörgés mértékétől függően nagyon könnyű túllépni a jelenlegi statikus súrlódási együtthatót a kipörgő gumiabroncs kinetikus súrlódásával. Ez a tulajdonság az, amiért a dragversenyzőknek van egy “égő dobozuk”, hogy felmelegítsék a gumiabroncsaikat a dragverseny előtt. Mivel az F1-ben vagy a GT3-ban nincs “burn box”, a gumik felmelegítésére szolgáló csúszás a verseny alatt történik.
Miért nem használják ezt gyakran?
Az ok, amiért ezt a taktikát nem használják széles körben a versenyek során, az az, hogy nagyon könnyű elrontani. Az emberi hiba a tapadásos vezetésnél közepes, hiszen ha fékezéskor blokkolod a kerekeket, bármikor elengedheted és újra megfoghatod a féket. Ha egy kanyarban túl erősen hajtasz, elengedheted a gázt. A powerslidingnál azonban nincs helye a hibázásnak. Túl sok erő, és máris a falnak csapódsz. Túl kevés erő, és nem kapod meg a szükséges pörgést.
A power-over technika használata a csúszás megkezdéséhez nem könnyű, de hihetetlenül kifizetődő! Egyértelműen ez a leggyorsabb módja a drift elindításának.
4) Szóval, melyiket használjam?
Ez attól függ, hogy hol szándékozol vezetni. Ha utcán akarod használni a taktikát, akkor három okból is a tapadásos versenyzést javasolnám. Az egyik, hogy legális, a saját sávodban lévő kanyarok apexelése teljesen legális. Másodszor pedig sokkal könnyebb csinálni. A legtöbb utcai autónak nincs meg a lóereje, és a legtöbb sofőrnek nincs meg a tapasztalata ahhoz, hogy következetesen a megfelelő ütemű powerslide-olással növelje a tapadást. Harmadszor, a DOT által jóváhagyott közúti gumik nem rendelkeznek ugyanazokkal a fizikai tulajdonságokkal, mint a versenyslickek. Egy közúti gumiabroncs felmelegítése nem mindig hoz létre elég magas kinetikus súrlódási együtthatót ahhoz, hogy felülmúlja a szokásos statikus súrlódási együtthatót.
Ha laza felületen (például földön, kavicson, hóban és sárban) fogsz vezetni, akkor a driftelés gyorsabb. Ez azonban sokkal nehezebb, mivel az, hogy egy autó hogyan viselkedik az egyes felületeken, az adott felületre jellemző. Győződjön meg róla, hogy idővel megtanulja és gyakorolja a technikát, különben az autója az árokban végezheti. Azért ajánlom a driftelést földön, mert itt nem érvényesek az aszfalt szabályai, ahol a gumik nem melegednek fel rendesen. A rally nem arról szól, hogy felmelegítsd a gumikat, hogy növeld a tapadást, hanem arról, hogy a gumikat tolóerővektorokként használod. Ezt egy DOT által jóváhagyott utcai gumival is megteheted, hasonló módon, mint egy WRC autóval.
Szinte soha nem ajánlom senkinek a powersliding technikát, amíg nem versenyez már évek óta. Ha azonban elszántad magad arra, hogy megtanulod ezt a módszert. Győződj meg róla, hogy ismered az autódat, ismered a pályádat, és ismered a gumikat, és ismered a körülményeket. Egy rossz mozdulat, és totálkárosra törheted az autódat, nem is beszélve arról, hogy kárt okozhatsz magadban és a környezetedben. Ha hozzászoktál a drifteléshez, kezdd azzal, hogy a kanyar végén szélesre mész, majd vékonyítsd a szögeket, amíg a kanyar végén majdnem egyenesbe nem érsz. Ha tapadáshoz vagy szokva, akkor kezdj tapadással, és lassan adj hozzá egyre több és több erőt, ahogy kilépsz a kanyarból, hagyd, hogy a hátsó egy kicsit kilépjen, majd gyakorold ennek az irányítását.