Kétségtelen, hogy a főiskolai élet az egyik legizgalmasabb és legaranyosabb szakasza az ember életének. Mert ez az egyetlen hely, ahol mind az akadémiai, mind a gyakorlati alkalmazások tökéletes harmóniában vannak. Ha hatékonyan használod ki, akkor a főiskolán eltöltött idő a sikerhez vezető út lehet. A főiskolai kampuszok a központja a változatos tevékenységeknek, amelyekbe bevonhatod magad, nem is beszélve arról az értékről, amelyet néhány ilyen tanórán kívüli tevékenység hozzáad az önéletrajzodhoz. A legtöbb diák azonban a végén az idejét olyan terméketlen tevékenységekre pazarolja, amelyeknek nincs tanulási vagy haszna. Nem tudják, hogy az idő és a dagály nem várat semmit. mi több, a legtöbbször még csak nem is tudatosul bennük, hogy elpazarolják értékes idejüket. Veled is előfordult már, hogy tanulás közben öt perc szünetet szeretnél tartani, de mire visszatérsz, már egy óra eltelt? Ha igen, akkor üdvözöllek a klubban. De nem kell aggódnod, mert megbeszéltük, hogyan pazarolják el a diákok az időt anélkül, hogy észrevennék.
1. Nem vesszük komolyan az időbeosztást
Nagyon magas célokat tűzünk ki magunk elé, ha tanulásról van szó. Azért, hogy bepótoljuk a tananyagot, vagy mint sok esetben, csak azért, hogy másnap reggel átmenjünk a vizsgán, éjszakába nyúlóan, szünet nélkül próbálunk hosszú órákon át tanulni. Ez valójában elég rossz gyakorlat, mivel az ember csak korlátozott ideig tud teljes mértékben koncentrálni, utána az agyunk már nem képes semmilyen információt felszívni. Ezt a jelenséget gyakran nevezik kiégésnek. Győződj meg arról is, hogy minden tanulási kellék melletted van, mielőtt leülsz tanulni, hogy ne pazarold az időt a keresgélésükre, ha már elkezdtél tanulni.
Hogyan kerüld el:
Tanácsos kisebb és gyakori szüneteket tartani tanulás közben, hogy a végén ne pazarold az idődet a dolgok összegyűjtésével vagy a figyelemeltereléssel. Tanulj teljes koncentrációval, amikor tanulsz, hogy ne kelljen lemondanod az alvásról, mivel a megfelelő alvás hiánya szintén gyengíti a koncentrációt és az összpontosítást.
2. A legtöbb időt az internetezéssel foglalatoskodsz
A kütyük az egyetemisták egyik fő figyelemelterelő forrása. Bizonyára az internet sok mindent kínál, de ahelyett, hogy a napod nagy részét a közösségi médiában szörfölnéd, jobb, ha konstruktív dolgokra használod, például információkutatásra egy egyetemi projekthez. Egy legújabb kutatásban kiszámolták, hogy átlagosan mennyi időt tölt egy ember naponta a közösségi médiában, és arra a következtetésre jutottak, hogy naponta 40 percet töltünk a YouTube-on, 35 percet a Facebookon, 25 percet a Snapchaten, 15 percet az Instagramon, és ezeket a számokat egy életre kivetítve összesen öt év és négy hónapra jutottak. Tehát pontosan fél évtizedet töltesz az életedből csak a közösségi médiával. Ijesztő, nem igaz?
Hogyan kerüld el:
A közösségi média napjainkban szükségszerűséggé vált, így nem arra kérünk, hogy távolítsd el az alkalmazásokat, de tanácsos figyelemmel kísérni, hogy mennyi időt töltesz velük. Tegyük fel, hogy kb. 20 percet voltál online, de ha nem csináltál mást, csak mémeket görgetsz, akkor megérte ez az idő? Biztosan nem, hiszen könnyedén felhasználhattad volna valami konstruktívabbra, például a szünet utáni következő előadás jegyzeteinek átismétlésére. Ellenőrizze tehát, hogy mennyi időt töltött az interneten, és ebből mennyit töltött konstruktív tevékenységekkel.
3. Időpocsékolás az órák között
Sokszor előfordul, hogy két előadás között órák vannak, és a hallgatóknak nincs más választásuk, mint a főiskolán maradni, mert ha kimennek, akkor nem tudnak időben visszaérni. Akik a kampuszon belüli kollégiumban laknak, azok bármikor visszamehetnek, és szundikálhatnak vagy pihenhetnek a szobájukban. De azoknak, akik nem ott laknak, ki kell találniuk, hogyan töltsék el ezt a szabadidőt, és leggyakrabban arra pazarolják, hogy a barátaikkal beszélgetnek a főiskola menzáján. Nem gondolja, hogy ezt az időt jobban ki lehetett volna használni valamilyen könyv olvasásával vagy esetleg sportolással
Hogyan lehet ezt elkerülni:
Menjen el a könyvtárba, és ismételje át az utolsó órán készült jegyzeteket, vagy olvasson szabadidős olvasmányokat egy Önt érdeklő témában. Sportolj valamit, vagy hódolj valamilyen más építő jellegű tevékenységnek, ami valamilyen módon segíteni fog neked.
4. Ok nélkül aggódni
“Az aggódás olyan, mint a hintaszék, ad valami tennivalót, de nem vezet sehová” – Glen Turner. Ez az idézet nagyon is illik arra a helyzetre, amelyben az egyetemisták gyakran találják magukat. Nem ritka, hogy a diákok aggódnak a jövőjük miatt. A főiskola rengeteg stresszel és kihívással jár, de ez nem jelenti azt, hogy az ember minden akadályon aggódni kezd. Az aggódás gyakran órákat vesz el, értékes órákat pazarolva el. Néha még a fejünk is megfájdulhat tőle, ami megnehezíti az összpontosítást vagy a koncentrációt, ami végül alacsonyabb termelékenységhez vezet.
Hogyan kerüljük el:
A probléma kezelésének egyik legegyszerűbb módja, ha leírjuk a félelmünket, vagy bármi is az, ami zavar bennünket. Ezután próbáld meg felsorolni, hogy racionális vagy irracionális. Az irracionális vagy az aggódásra semmi okot nem adó dolgok miatt való aggódással kell először foglalkozni, mivel ezek a legnagyobb időgyilkosok.
5. Felesleges munka/olvasás
A diákok általában sok időt töltenek olyan dolgokkal, amelyeket könnyen elkerülhetnének. Például azzal, hogy csak olyan dolgokat olvasnak, amelyek nyilvánvalóan nem olyan fontosak. Csak azért, mert a professzorod beemelte az adott témát a prezentációba, még nem jelenti azt, hogy fontos, vagy hogy a vizsgán is megkérdeznék tőle. Nézze át az előző évi dolgozatokat, és határozza meg a fontos témákat vagy a gyakran feltett kérdéseket, és ennek megfelelően készüljön fel.
Hogyan kerülje el:
Tudja, mi a fontos, és rangsorolja az olvasnivalókat aszerint, hogy mennyire szükségesek a vizsga szempontjából. Mást később is elolvashatsz, amikor lesz szabadidőd.
6. Kerüld el, hogy apró dolgokra figyelj
A diákok sok időt töltenek a feladatok elkészítésével, de hajlamosak nem törődni a velük szemben támasztott apró követelményekkel. Ha például egy 100 pontos feladatot 10 óra alatt ír meg, és végül 10 pontot vonnak le a rossz betűtípus vagy -méret alkalmazása miatt, akkor a dolgozat megírására fordított teljes erőfeszítése kárba vész.
Hogyan kerülje el:
Figyeljen, és nagyon komolyan nézze át a kötelező követelmények listáját. Mint amikor megírsz egy feladatot, ellenőrizd le egy barátoddal, hogy elkerüld az ostoba hibákat.
Következtetés
Remélem, ezek a tippek segítenek megérteni azokat a kis feladatokat, amelyek végül minden nap az időd nagy részét felemésztik. Ha szünetet tartasz vagy időt pazarolsz, amikor tudod, hogy ezt teszed, az rendben van, legalább tudatában vagy, és később bepótolhatod. De ha öntudatlanul teszed ezt, akkor nagyon nehéz bepótolni, és a végén elkésel a beadási határidőkről és más fontos dolgokról. További ilyen cikkek a főiskolásokról és a főiskolai életről a www.jagranjosh.com/college oldalon találhatók. Alternatívaként közvetlenül a postaládádba is megkaphatod őket, ha megadod az email-azonosítódat az alábbi mezőben.