1929-ben Henrik Dam dán biokémikus zsírmentes étrend alkalmazásával vizsgálni kezdte a koleszterin szerepét egy válogatott csirkék anyagcseréjében. Néhány hét elteltével Dam megállapította, hogy bár a madarak valóban képesek koleszterint szintetizálni, néhányuknál spontán és megmagyarázhatatlan belső vérzés lépett fel. Úgy gondolta, hogy a megoldás a táplálkozás megváltoztatásában rejlik, ezért bevezetett az étrendjükbe más, már akkoriban is ismert vitaminokat, például A- és D-vitamint. Azonban nem járt sikerrel, ezért tovább kísérletezett más adalékanyagok és élelmiszerek bevezetésével, míg végül rájött, hogy a vérzés egy lucernakivonatnak köszönhetően elállt. Így jött létre a K-vitamin, amely nevét a dán “koaguláció” szóból kapta.
Mire való?
Mára teljesen feltárták a K-vitamin szerkezetét, funkcióit és szintézisét. Tudjuk, hogy döntő szerepet játszik a véralvadási folyamatokban, ezért a köznyelvben “véralvadási vitaminként” vagy “vérzéscsillapító vitaminként” is ismert. Ennek oka, hogy részt vesz az alvadási folyamat vagy alvadási kaszkád kulcsfontosságú anyagainak, például a fibrinogénnek, a trombinnak és a protrombinnak a szintézisében. Ez egy rendkívül fontos felfedezés, mivel a műtéti eljárásokban döntő szerepet játszik, csökkentve a vérzés és ezáltal a halálozás kockázatát. Az újszülöttek életében is nélkülözhetetlen, mivel ők ennek a vitaminnak a hiányával születnek, ezért születésük után azonnal beadják nekik.
A K-vitamin szerepét a csontok mineralizációjában azonban még mindig vizsgálják. Amint azt a National Institute of Health megjegyzi, egyes tanulmányok arra a következtetésre jutottak, hogy azoknál, akik nagyobb mennyiségű K-vitamint fogyasztanak, kisebb a csípőtörés vagy más csontok törésének kockázata. Bár még több kutatásra van szükség, vannak arra utaló jelek, hogy “a vér alacsony K-vitamin-szintje növeli a szívbetegségek kockázatát, valószínűleg azáltal, hogy a szív felé vezető ereket merevebbé és szűkebbé teszi”.
A K-vitamin a kozmetikumokban is szerepet játszik. Képes csökkenteni a szem alatti sötét karikákat, az arcpírt és még a műtéti véraláfutásokat is. Ez az, amit a drogériák polcain szérum, gél vagy krém formájában látunk, amelynek neve sokkal népszerűbb a fogyasztók körében.
Mi történik, ha hiány van?
Bár a K-vitamin nem olyan népszerű, mint a C- vagy a D-vitamin, tény, hogy az általa ellátott funkciók biztosítják az optimális egészséget. A National Institutes of Health szerint a K-vitamin hiánya a vérzés vagy vérzés fokozott kockázatához vezet, ami a legnyilvánvalóbb tünet. Ugyanakkor a véralvadás megjelenésében is észrevehető, “a lassabb véralvadás miatt”. “Csökkentheti a csontok szilárdságát és növelheti a csontritkulás kockázatát is, mivel a szervezetnek szüksége van a K-vitaminra a csontok egészségéhez.”
Mely élelmiszerek tartalmazzák a legtöbb K-vitamint?
A K-vitamin a természetben két formában fordul elő: filokinon vagy K1-vitamin és menakinon vagy K2-vitamin. Az előbbi főként bizonyos növényi olajokban, például az olíva- vagy szójaolajban, valamint a zöld leveles zöldségekben található meg, bár mennyisége a klorofilltartalomtól függ. A K2 állati eredetű élelmiszerekben, például májban, erjesztett élelmiszerekben, sajtban és túróban található.
Az Oregoni Egyetem szerint az ajánlott bevitel nemtől és életkortól függően változik. Így a férfiak esetében a becsült mennyiség 90 mikrogramm, míg a nők esetében 120 mikrogramm. Bár táplálékkiegészítőkön keresztül is pótolhatjuk, célszerű, ha ezt az élelmiszereken keresztül tesszük. A K-vitamin hiánya azonban nem gyakori, ha változatosan táplálkozunk, mivel számos összetevőben megtalálható. Melyek azok, amelyekben a legmagasabb a K-vitamin tartalma?
A hiány fokozza a vérzéseket, véraláfutásokat és a csontritkulás kockázatát
- Zöld leveles zöldségek. Ők a K-vitamin királynői, amelynek hozzájárulása a sötétebb zöld színűeknél nő. Kelkáposzta, brokkoli, római saláta, spenót, petrezselyem, spárga, endívia vagy káposzta a legbőségesebb.
- Növényi olajok. A szója-, olíva- és repceolajok hasonló mennyiséget biztosítanak, mint a zöld leveles zöldségek.
- Gyümölcsök. A gyümölcsök nagy családjába tartoznak olyanok, amelyek kiemelkednek e vitamin jelentős mennyiségével, mint például a kivi, az áfonya, a füge és a szőlő.
- Aszalt gyümölcsök. Általában véve nem túl kedvesek. Vannak azonban olyanok, amelyek híveik örömére olyan mennyiségeket mutatnak be, amelyeket figyelembe kell venni, mint például a fenyőmag, a kesudió, az aszalt szilva és a pisztácia.
- Tejtermékek. A vaj, a tej és a sajt azok a tejtermékek, amelyek a leginkább hozzájárulnak a K-vitamin beviteléhez.