Európa legnagyobb kisebbségét, a romákat különösen súlyosan érinti a koronavírus-járvány számos országban, mivel az egészségügyi kockázatok, a gazdasági nélkülözés és a fokozott megbélyegzés kombinációjával kell szembenézniük.
A 10 millió európai roma mintegy 80%-a sűrűn lakott városrészekben és túlzsúfolt házakban él, és sokan nem jutnak folyóvízhez. Ez azt jelenti, hogy a vírus terjedése elleni küzdelemhez szükséges alapvető távolságtartási és higiéniai intézkedések nehezebbek. Egyes országokban ez máris a roma közösségek potenciális betegséggócokként való bűnbakképzéséhez vezetett.
“Ez a katasztrófa nemcsak a romákat, hanem a többségi társadalmakat, gazdaságokat és politikát is érinti, és az elmúlt három évtizedben nem látott szintre fokozza az etnikumok közötti konfliktusokat” – olvasható az Open Society Foundations friss jelentésében, amely a koronavírus hat jelentős közösséggel rendelkező országban a romákra gyakorolt hatásáról szól: Bulgáriában, Magyarországon, Olaszországban, Romániában, Szlovákiában és Spanyolországban.
A vírus terjedésétől való félelem miatt Bulgáriában és Szlovákiában a roma negyedeket lezárták. Két nagy szófiai városrészen kívül rendőrségi ellenőrzőpontokat vezettek be, és az emberek csak akkor hagyhatták el a területet, ha munkaszerződést tudtak felmutatni, vagy más sürgős okot igazoltak.
“Azt mondanám, hogy ott bizonyos helyzetekben szükség van a kényszerre, mert kötelességünk megvédeni a lakosság többi részét” – mondta Mladen Marinov bolgár belügyminiszter, amikor márciusban bevezették az intézkedéseket. A szófiai városrészek ellenőrzését április végén feloldották, de hétfőn Sliven város roma negyedében több utcát is lezártak, miután a koronavírusos megbetegedések száma jelentősen megnőtt.
Szlovákiában április elején öt roma települést helyeztek karantén alá, amit a jogvédők diszkriminatívnak ítéltek. Négy településen azóta feloldották a karantént.
“Még ha volt is némi ok az aggodalomra, a biztonsági intézkedéseket nem követték megfelelő egészségügyi és szociális segélyintézkedések. Sokan maradtak víz és gyógyszerek nélkül” – mondta Zeljko Jovanovic, a Nyílt Társadalom Roma Kezdeményezések vezetője és a jelentés egyik szerzője.
Elana Resnick, a bolgár roma közösségre szakosodott antropológus szerint a romákra való mutogatás a legújabb példa a hosszú történetben, amikor a kisebbségeket hibáztatják a betegségek terjesztéséért, a romákat pedig az állami mulasztásokért. “A gondolat, hogy ki a fertőzés valószínű hordozója, faji alapú, és a felelősséget az állami strukturális problémákról magukra az emberekre hárítják, mondván, hogy “ezek az emberek nem tiszták”” – mondta.”
Sok roma ember dolgozik a szürke piacon, mindennapi munkában, ami azt jelenti, hogy a járvány kitörésekor elbocsátották őket, és nem biztos, hogy jogosultak az állami kártalanítási rendszerekre. Mások a világjárvány kezdetén a nyugat-európai munkahelyekről tértek vissza a közép- és kelet-európai országokba, gyakran azért, mert a munka megszüntetése miatt elapadtak a jövedelemforrásaik. Otthon gyakran nem rendelkeznek egészségbiztosítással és kevés védőhálóval.
Néhány családnak vagy nincs internetkapcsolata otthon, vagy nincs elég eszköz a háztartás összes gyermeke számára, ami megnehezíti a távoktatást.
“A koronavírus ezeket a körülményeket rosszból katasztrófává változtatja” – mondta Jovanovic.
A populista politikusok az elmúlt években Európa-szerte célba vették a roma közösségeket. Egy szélsőjobboldali párt Szlovákiában egyenruhás járőröket indított vonatokon a “cigánybűnözés” felkutatására, Ukrajnában pedig szélsőjobboldali milíciák számos támadást hajtottak végre roma települések ellen. Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor az év elején úgy tűnt, hogy az ország roma közösségét bűnbakként használja fel egy kampányában.
Fotó: Miskolc, Magyarország: Szabó Bernadett/Reuters
A magyar bíróság tavaly úgy döntött, hogy az iskolai szegregáció Gyöngyöspata városában kárt okozott a roma gyerekeknek, és 60 felperesnek összesen mintegy 100 millió forint (250 ezer font) kártérítést ítélt meg. Orbán Viktor közölte, hogy a kormány nem hajlandó fizetni, és országos konzultációt ígért arról, hogy eleget tegyen-e az ítéletnek.
“Nagyon feszült a helyzet. Fenyegetve érezzük magunkat” – mondta Csemer Géza, a helyi roma közösségi testület vezetője Gyöngyöspatán egy februári interjúban, még a koronavírusos korlátozások bevezetése előtt. A Budapesttől mintegy 50 mérföldre fekvő város közösségének nagy része rozoga bungalókból álló területen él egy bűzös patakon túl, ahová a város többi részének szennyvizét szivattyúzzák.
Magyarországon és a régió számos közösségében hasonlóan szegregáltak az életkörülmények, valamint a minőségi oktatáshoz és a munkaerőpiachoz való hozzáférés nehézségei. “Ami az iskolában történik, az felnőttként kisebbrendűségi komplexusokhoz vezet, és aztán az egész körforgás folytatódik” – mondta Csemer.
A koronavírus azzal fenyeget, hogy súlyosbítja a rossz minőségű lakhatás, az alacsony gazdasági lehetőségek, a kapcsolódó egészségügyi problémák és az ebből következő diszkrimináció már meglévő összes problémáját.
Van azonban néhány eset, amikor az emberek megkérdőjelezik a sztereotípiákat. Bulgáriában Ventsislav Mutafchiyski vezérőrnagy, aki az állami koronavírus elleni védekezést irányítja, azzal zárta le a kérdést, hogy hány roma fertőződött meg a vírussal, hogy megkérdezte az újságírót, melyik században élnek.
Maya Grekova, a Szófiai Egyetem szociológia professzora szerint vannak jelei annak is, hogy a járvány ráébresztette a hatóságokat, hogy a romák problémáit nem lehet egyszerűen figyelmen kívül hagyni.
“Az állami intézmények kezdtek rájönni, hogy segíteniük kell ezeknek az embereknek, nem csak hibáztatni őket. Az intézmények nem szívesen mennek a roma negyedekbe és dolgoznak az ott élő emberekkel, de most talán néhányan megértették, hogy ez a kötelességük” – mondta.
Kiegészítő tudósítás: Neuberger Eszter
{{topLeft}}
{{bottomLeft}}
{{topRight}}
{{topRight}}
{{bottomRight}}
{{/goalExceededMarkerPercentage}}
{{/ticker}}
{{heading}}
{{#paragraphs}}
{{.}}
{{{/paragraphs}}{{{highlightedText}}
- Megosztás a Facebookon
- Megosztás a Twitteren
- Megosztás e-mailben
- Megosztás a LinkedInen
- Megosztás a Pinteresten
- Megosztás a WhatsAppon
- Megosztás a Messengeren