Az évek során Brazília szórványos, de jelentős gazdasági növekedést és visszaesést tapasztalt. Ehhez több tényező is hozzájárult, például a politikai változások és az árfolyamrendszerek, de pontosabban az importhelyettesítési és exportösztönzési stratégiák kombinációja, amelyek jelentős hatással voltak a brazil gazdaságra.Ez a tájékoztató elemzi az exportösztönzési és importhelyettesítési politikák brazíliai végrehajtását, valamint azokat a keresleti és kínálati korlátokat, amelyek akadályozzák sikeres alkalmazásukat a brazil gazdaságban.
Az elmúlt két évtized során Brazília erős gazdasági növekedéssel rendelkezett, ami az utóbbi néhány évben lelassult. Ez felveti a kérdést, hogy pontosan mi is hátráltatta Brazília gazdasági növekedését? Átlagosan az import alacsony szintje általában a GDP növekedésének csökkenésével, az export magas szintje pedig a GDP növekedésével jár együtt. Brazíliában a gazdasági növekedés visszaesése az export csökkenésének tulajdonítható. Brazília 2014-ben 3,93 milliárd dolláros kereskedelmi deficittel rendelkezett, ami a 2013-as 2,5 milliárd dolláros többlethez képest csökkenést jelent, és ez a csökkenés továbbra is negatívan hat a brazil gazdaság növekedésére.
Az importhelyettesítés volt az 1950-60-as években alkalmazott fő stratégia, és Brazíliában az 1930-as évektől kezdve alkalmazták az import engedélyezése, vámok, kvóták, importtilalmak, túlértékelt árfolyamok és közvetlen állami beruházások formájában a kulcsfontosságú iparágakban. Kereskedelmi korlátokat állítottak fel a hazai termeléssel versengő importtal szemben, és lehetővé tették a feldolgozóipari termelés növelését, az ipar pedig a növekedés motorja volt. Az importhelyettesítő politikák intézménye nem volt olyan hatékony a GDP növelésében, és nem volt elégséges a nemzetközi piacra való versenyképes integrációhoz. 1988-tól a kormány új exportösztönzési politikába kezdett azzal a szándékkal, hogy a külső versenyen keresztül az erőforrások hatékonyabb elosztását idézze elő.
A keresleti korlátok akadályozták az importhelyettesítő politikák sikeres végrehajtását. Először is, a brazil kormány megpróbálta javítani az iparosítási folyamatot, és különös figyelmet fordított a növekedés szempontjából alapvetőnek tekintett iparágakra: az autó-, cement-, acél-, alumínium-, cellulóz-, nehézgép- és vegyiparra. Ez visszafelé sült el a hazai áruk iránti kereslethiány formájában a magasabb hazai árak miatt. Ez az áruk és szolgáltatások hazai fogyasztásának csökkenését okozta, miközben a feldolgozóipari termelés növekedése növelte a termelési folyamatban felhasznált inputok importja iránti keresletet. Másodszor, a hazai piac szűkössége miatti kereslethiány azt eredményezte, hogy az iparágak nem tudták kihasználni a méretgazdaságosság előnyeit. A nemzet viszont nem hatékony termeléssel, magas költségekkel, alacsony nyereséggel, és így az importhelyettesítő politikák sikertelen végrehajtásával szembesült.
A brazil kormány túlértékelte és rögzítette az árfolyamot annak érdekében, hogy csökkentse az országba importált számos inputanyag árát, ez azonban az export magasabb nemzetközi árát eredményezte, és a magas kereskedelmi korlátokkal együtt hozzájárult a nemzetközi piaci versenyképesség hiányához. Következésképpen Brazília nem tudott elég exportot értékesíteni ahhoz, hogy megvásárolja a szükséges importot, ami kereskedelmi deficitet eredményezett. Brazília áru- és szolgáltatásimportja jelentősen meghaladta az áru- és szolgáltatásexportot egészen 1982-ig, amikor a fejlődő országok elkezdték elfogadni az exportösztönző politikákat.
Az importhelyettesítő politikák sikeres végrehajtását emellett a kínálati oldali korlátok is akadályozták. Először is, a vertikális integráció hiánya esetén fennáll annak a veszélye, hogy a gazdaságpolitikák nem érik el a kívánt hatást. Vertikális integrációról akkor beszélünk, amikor egy vállalat felvásárol és ellenőriz más vállalkozásokat az ellátási láncában. A brazil kormány megkísérelte a vertikális integrációt a végső fogyasztási cikkek iparának és a köztes tőkejavak ágazatának támogatásával fokozni; azonban különleges érdekcsoportok nyomást gyakoroltak a kormányra, hogy ne fejlessze a hazai köztes és tőkejavak iparát, mivel ezen inputok előállítási költségei magasabbak lennének, mint az importált inputoké. A vertikális integráció hiánya alacsonyabb árukínálatot eredményezett, mint amilyen a vertikális kínálat megvalósulása esetén lett volna. Mivel az alacsonyabb kínálat növeli a belföldi árakat és csökkenti a fogyasztást, az aggregált GDP is szenvedett.
Ahol viszont volt vertikális integráció, ott az inputok magas termelési költségei akadályozták az elért nyereséget, ami a kívántnál alacsonyabb szintű növekedést eredményezett. A hazai áruk és szolgáltatások kínálatának növelése érdekében a brazil kormány az importhelyettesítő politikát támogatta a tőkeintenzív ágazatok támogatásával, miközben pénzügyi támogatást is nyújtott nekik. Ezek a kiadások tartósan meghaladták a kormányzati bevételeket, és költségvetési hiányt okoztak, amit a kormány több pénz nyomtatásával, az inflációhoz vezető pénzkínálat növelésével és a nem hatékony, magas költségű iparágakkal próbált megoldani. Ez az ipari szektorra való összpontosítás azt jelentette, hogy kevesebb pénzügyi támogatás jutott a mezőgazdasági szektornak, ami a mezőgazdasági hatékonyság és az elsődleges termékek kínálatának csökkenéséhez vezetett.
A brazil kormánynak támogatnia és elősegítenie kellett volna az elsődleges termékek kínálatát, ahol komparatív előnye volt a kis piac, a kezdeti korlátozott tőke és az általános szakképzett munkaerő-kínálat miatt. Azzal, hogy arra az ágazatra specializálódott, ahol komparatív előnnyel rendelkezett, a hatékonyság nem akadályozta volna az importhelyettesítési politikát, és a világ kibocsátása növekedett volna. Jelenleg, ahogy Brazília exportőrei távolodnak a komparatív előnytől, az export túlélési aránya csökken.
Az importhelyettesítő és exportösztönző politikák története a gazdasági növekedés, hanyatlás, kereskedelmi többletek, hiányok, valuta felértékelődés és leértékelődés ciklusát eredményezte. Amint azt ez a tájékoztató bemutatta, számos keresleti és kínálati oldali korlát akadályozza Brazília sikerét a gazdaság élénkítésében. E korlátok ellenére az exportösztönzést sikerként értékelték, amely mind az import, mind az export GDP-arányos növekedéséhez vezetett; növelve a hazai hatékonyságot és megvalósítva az exportpotenciált. Mindeközben az importhelyettesítést kudarcként fogták fel, amely inflációt, külföldi tulajdont és az alapanyagok importjától való függőséget eredményezett.”
Import Substitution, The Business Dictionary, http://www.businessdictionary.com/definition/import-substitution.html november 20.
Export Promotion, The Business Dictionary, http://www.businessdictionary.com/definition/import-substitution.html november 20.
“The Difficulties Facing Brazil’s New Export Plan”, Stratfor, Global Intelligence. November 20.
Eesha Sen Choudhury, előadás: “Exportösztönzés és importhelyettesítés”, McGill Egyetem, november 3.
Cardoso, Eliana: “A brazil kereskedelempolitika rövid története: From Export Promotion and Import Liberealization to Multilateral Regional Agreements”, 2009. március 5.
U.S. Library of Congress: “Brazil and Import-Substitution Industrialization, 1945-64”. November 20.
N.C Pariyah: “Import Substitution and Export Promotion as Development Strategies”, 2. 2008.
Vertical Integration: Investopedia. http://www.investopedia.com/vertical-integration/
Baer, Werner: Az exportorientált kereskedelem és az exportorientált kereskedelem: “Importhelyettesítés és iparosítás Latin-Amerikában: Tapasztalatok és értelmezések”, 5. Latin America Studies Association. 2009.
Kesselman, Krieger, Joseph: Bevezetés az összehasonlító politikába: Politikai kihívások és változó napirendek, 370.
Ciurack, Dan: “Supply and Demand Side Constraints as Barriers to Growth”, 20. München 2010. Bpk Development, Research and Consultations.
Bouattour, Fatma: “Financial Constraints and Export Performance: Evidence from Brazilian Mirco-data”, 4. University of Paris-Dauphine, 2015. március.