A falcine meningeoma a falx cerebriből ered, és Cushing meghatározása szerint olyan, a falxból eredő meningeoma, amelyet teljesen elrejt a fedő kéreg, és jellemzően nem érinti a sinus sagittalis superior (1). A gyakorlatban azonban sok falcine meningeóma érinti a sinus sagittalis-t. Ezek a meningeómák a szerzők által 1990 és 2005 között kezelt 795 meningeóma 9%-át teszik ki. A falcine meningeómák gyakran súlyzó alakúak, és mind a bal, mind a jobb félteke mediális oldalába behatolnak. Ezek a daganatok a falxból való kiindulásuktól függően elülső, középső és hátsó típusokra oszthatók (2). Az elülső típus a crista galli és a coronalis varrat között elhelyezkedő falxból ered, a középső típus a coronalis varrat és a lambdoid varrat között, a hátsó típus pedig a lambdoid varrat és a torcularis Herophili között. Yasargil a falcine meningeomákat külső és belső típusba sorolta (3). A külső falcine meningeómák a falx főtestéből erednek a frontális (elülső vagy hátsó), központi parietális vagy occipitális régióban. A belső falcine meningeómák a sinus sagittalis inferiorral kapcsolatban keletkeznek.