Fiat 1926-tól 1938-ig
Amikor Mussolini hatalomra került Olaszországban, a Fiatnak számos, nemzetközi jelenlétre vonatkozó tervét fel kellett adnia. A Fiat ezentúl a hazai piac számára szükséges berendezések gyártására koncentrált volna. A vállalat új technológiával és tervekkel válaszolt a haszongépjárművek, teherautók, valamint a vasút és a repülőgépek terén.
1934 és 1936 között két új Fiat személygépkocsit mutattak be. A Topolino volt a világ legkisebb haszonjárműve, amelyet 1955-ig gyártottak. A Tariffa Minima, ismertebb nevén a Balilla, kiváló fogyasztása miatt nagyon népszerű volt.
A Mirafiori gyár
A Mirafiori gyár egy teljesen új gyár volt, amely 1937-ben bevezette az iparszervezés fejlett elveit. A gyár a tömegtermelésre irányult, és jelentősen megnövelte a Fiat termelési kapacitását.
Fiat 1939-től 1964-ig
A második világháború kitörésekor a személygépkocsik gyártása szinte teljesen leállt, mivel a Fiat haszon- és katonai járműveket, repülőgépeket, fegyvereket és gépeket gyártott a háborús erőfeszítésekhez. A háború végére Giovanni Agnelli, a Fiat elnöke 1945-ben meghalt. A háború utáni Olaszországban Vittorio Valletta lett a vállalat vezetője.
A második világháború alatt a Fiat számos gyára elpusztult, de 1948-ra megkezdődött az újjáépítés. A Fiat nyeresége jelentősen megnőtt, és több alkalmazottat vettek fel, hogy a háború után teljesíteni tudják a vállalat innováció és kutatás iránti elkötelezettségét.
Két új autót, az 500-ast és az 1400-ast mutatták be, és a tömeggyártás során először építettek be fűtő- és szellőzőrendszert. A Fiat folytatta a repülőgép- és hajómotorokkal kapcsolatos kutatásait, és 1951-ben megszületett a G830-as sugárhajtású repülőgép: az első Olaszországban.
Az 1400-as dízel 1953-ban mutatkozott be. 1958-ra a Fiat mind az autók, mind a mezőgazdasági gépek gyártásában növekedett, és külföldi üzemeket hozott létre, miközben megduplázta a Mirafiori komplexumot. Olaszország gazdasági fellendülés közepén volt, és az autóipar volt ennek motorja, amelyet a Fiat innovációja táplált.
Új Fiat modellek
A Fiat 600-as 1955-ben mutatkozott be, és egy nagy haszonjármű volt, amelynek motorja hátul volt elhelyezve. Az Új 500-as 1957-ben jelent meg, 1960-ra pedig elkészült a Giardinetta változat – a kombi előfutára. Ekkor jelentek meg olyan jól ismert modellek is, mint a Fiat 1300, 1500 és 1800.
Fiat 1965-től 1977-ig
A Fiat gyártása az 1960-as évek közepén is növekedett, mind az export, mind a belföldi értékesítés terén. Az olaszországi autótulajdonlás a 96 olaszra jutó egy autóról 28-ból 28-ra változott. A Fiat készen állt arra, hogy kihasználja a növekedést, és több gyárat létesített Dél-Olaszországban. Ez volt azonban a hírhedt szakszervezeti konfliktusok kezdete is, így 1969-re több millió munkaórát veszítettek el sztrájkok miatt Olaszország-szerte.
Változó Fiat elnökség és új modellek
Az alapító Giovanni Agnelli unokája, Gianni Agnelli 1966-ban lett a Fiat elnöke. Nagyapjához hasonlóan ő is biztosította, hogy a vállalat a gyártási folyamatok fokozott automatizálásával az innováció irányvonalát kövesse. Az első új Fiat, amely ezekben az években jelent meg, a 850-es volt, amelyet 1971-ben a 127-es követett, amely nagy sikert aratott. A 127-es volt az első Fiat, amely elsőkerék-hajtású volt, és 1971-ben az Év Autója lett.
Fiat 1978-tól 1990-ig
Hogy a Fiat továbbra is a gyártás automatizálásának útján haladjon, 1978-ban bevezették a gyárakban a Robogate-et, a karosszéria összeszerelésére szolgáló rugalmas robotrendszert. A Fiat gazdasági és ipari nagyhatalommá is vált, mivel más ismert olasz márkákat, például a Lanciát, a Ferrarit, az Alfa Romeót és a Maseratit kezdte felvásárolni: a Fiatból Fiat Auto S.p.A. lett. 1978 és 1990 között a Fiat számos önálló vállalatot is létrehozott. Ezek közé tartozott a Fiat Avio, a Fiat Engineering, a Comau, a Fiat Ferraviaria, a Magneti Marelli és a Teksid.
Új modellek
A költségmentes, megfizethető Fiat Panda ferdehátút 1980-ban Giugiaro tervezte a vállalat számára, amelyet 1982-ben az Uno követett. Az Uno felváltotta a 127-est, és a Fiat Auto megújulásának jelképévé vált, és radikális változásokat mutatott az elektronikában és a felhasznált anyagok megválasztásában. A Fiat 1000 Fire motorját is ekkor mutatták be.
1989-ben megjelent a Tipo, mint kis családi ferdehátú. Élvonalbeli műszaki megoldásokkal rendelkezett, és hódító útjára indította a Fiat technológiáját. Nagyon népszerű volt a nemzetközi piacon, és 1989-ben az Év Autója lett.
Fiat 1991-től 2003-ig
1990-ben debütált a Fiat Tempra a családi autók piacán. Egy évvel később megjelent az 500-as vagy Cinquecento legújabb változata. A Fiat Punto és a Fiat Coupé ebben az időszakban gördült le a gyártósorról, a szupermini Punto 1995-ben az Év Autója lett.
A Fiat 1994-ben debütált a terepjárók piacán, a Fiat Ulysse bevezetésével. 1995-ben megjelent a Bravo, a Brava és a Barchetta, a Bravo/Brava pedig 1996-ban újabb Európai Év Autója díjat hozott a Fiatnak.
Adminisztrációs változások
1996-ban változások történtek a Fiat élén: Cesare Romiti lett a vezérigazgató, Gianni Agnelli pedig a Fiat Csoport tiszteletbeli elnöke. 1997-re a Fiat kinőtte a torinói Corso Marconin lévő régi vállalati központját, és a Lingottónál lévő Palazzina Fiatba költözött. Ekkorra a lingottói Palazzina Fiat a híres gyárból Európa legnagyobb kongresszusi és kiállítási komplexumává vált.
Krízis
A kilencvenes években a Fiat ismét válsággal nézett szembe a piaci verseny formájában. Hogy megbirkózzon vele, a vállalat tovább terjeszkedett a nemzetközi piacon, így a Fiat világszerte a megfizethető árú járművek egyik legelismertebb gyártójává vált. Azóta sikeresen elérte ezt a globális jelenlétet, az eladások több mint 60%-át Olaszországon kívül értékesítette. A Fiat 100 éves évfordulójának megünneplésére a cég logóját az oválisról egy kerek változatra módosították.
1998-ban a Fiat kiadta a Seicento-t az 500-as modell leváltásaként. Az autó nagyszerű, városi közlekedésre tökéletes kompakt autóként vált ismertté. A Multipla innovatív formatervét egyszer a New York-i MOMA modern művészeti kiállításán is bemutatták. Ezt a kompakt MPV-t ugyanabban az évben mutatták be, mint a Seicento-t.
A Fiat új évszázada
2000-ben a Fiat Doblò-t a Párizsi Autószalonon mutatták be, mint nem hivatalos személyautót és haszongépjárművet egyaránt. A 2006-os év nemzetközi furgonjának választották. A Fiat Stilo 2001-ben jelent meg a Bravo/Brava leváltására. A Stilo számos opcióval és rendkívül kifinomult technológiával, valamint új formatervvel rendelkezett. 2002-ben megújult az Új Fiat Ulysse, a Fiat Multipla és a Fiat Stilo MW.
Bár 2003-ban Gianni Agnelli közel 50 évnyi szolgálat után elhunyt, ebben az évben mutatták be az új Puntót az innovatív 1.3 Multijet 16v motorral. Még az ősszel megjelent az új Panda, amelyet szinte azonnal az Év Autójának választottak 2004-ben.
Fiat 2004-től napjainkig
2004 januárjában debütált a Fiat Idea: ez volt az első teljes méretű MPV, amelyet a Fiat épített, és a formaterv valóban egyedülálló volt. Az Idea magasabb lett a jobb kilátás érdekében, a belső terét pedig a rugalmasság érdekében továbbfejlesztették, beleértve a csúsztatható hátsó üléseket is.
2007-ben a Fiat 500 merevebb felfüggesztést, szélesebb sárvédőket és 150 lóerős négyhengeres turbómotort kapott, amely nyolc másodperc alatt gyorsul nulláról százra. A 2006-ban bemutatott Fiat Sedici egy elegáns megjelenésű mini SUV, amely városban és vidéken egyaránt otthonosan mozog.
A Fiat új motorokkal és új modellekkel folytatja az innováció és a kiváló technológia útját a 21. században. A reform emberei Sergio Marchionne és Luca Cordero di Montezemolo voltak, akik a Fiatot a Chrysler 2009-es felvásárlásába is bevezették. A felvásárlásnak és Marchionne akaratának köszönhetően a Fiat 10 év kihagyás után újra belép az észak-amerikai piacra. A válság ellenére a Fiat új modelleket vezetett be: az Alfa 159-est, a Fiat Nuova 500-ast és a La Grande Puntót, amely 2006-ban a legnépszerűbb autó volt Olaszországban. 2010-ben John Ellkant nevezik ki a Fiat elnökévé, és egy 5 éves tervet dolgoznak ki a vállalat fejlesztésére: 2010 és 2014 között a Fiat átszervezte ágazatainak szervezetét a Fiat Industrial létrehozásával, ahol az ipari gépek gyártásával kapcsolatos összes tevékenységet összevonták. A Fiat Industrial Marchionne elnöksége alá került, míg a Fiat S.p.a. (amely az autók, alkatrészek, rendszerek gyártását szabályozza) és a szerkesztőségi ágazat Elkann elnöksége alatt maradt. Marchionne 2018 júliusáig volt a Fiat S.p.a. vezérigazgatója, amikor megbetegedett, meghalt, és helyére Michael Manley került.