Figyelmetlenség

• Bevezetés
• Tünetek
• Gyakori okok
• Milyen gyakori a figyelmetlenség?

• Mikor forduljon az egészségügyi szakemberhez
• Mit fog tenni az egészségügyi szakember?
• Mit lehet tenni a figyelmetlenség ellen?

Bevezetés

A figyelmetlenséget egyszerűen úgy fogalmazhatjuk meg, mint a figyelemhiányt vagy a figyelem csökkenését. A figyelmet úgy határozhatjuk meg, mint a mentális erőknek egy tárgyra való összpontosítását (pl. szoros vagy gondos megfigyelés vagy hallgatás). Mindenki figyelmetlen néha. Néhány ember számára azonban a figyelmetlenség komoly állapottá válik, amely jelentős problémákhoz vezet az iskolában vagy a munkahelyen.

Egykor úgy gondolták, hogy a figyelmetlenség csak a gyerekek problémája. Ma már egyre több bizonyíték van arra, hogy a jelentős figyelmetlenség sok embert érint minden korosztályban.

Tünetek

A figyelmetlenségnek számos tünete van, néhány nagyon nyilvánvaló és néhány finomabb. A figyelmetlenség tünetei közé tartoznak:

• Hanyag hibák elkövetése a munkában vagy az iskolai feladatokban
• Nehézségek a figyelem fenntartásában egy feladat vagy játék közben
• Nem figyel oda, ha közvetlenül szólnak hozzá
• Nem követi végig a feladatokat. utasításokat, és nem fejezi be a munkát vagy az iskolai feladatokat
• Nehézségek az összetett feladatok megszervezésében
• Feledékenység
• Elveszíti a fontos dolgokat
• Kerüli vagy nem szereti a hosszú ideig tartó koncentrációt igénylő tevékenységeket (pl.g. házi feladat)

Gyermekek

A figyelmetlenség néhány példája a gyermekeknél:

• Nehézségek a koncentráció megtartásában játék közben
• Kerülendő iskolai projektek (amelyek hosszú ideig tartó koncentrációt igényelnek)
• Az iskolai felszerelések elvesztése
• Nehézségek a házimunkák elvégzésében
• Egyszerűen elterelhető

Felnőttek

Felnőtteknél néhány példa:

• Nehéz koncentrálni hosszú beszélgetésekben
• Nehézségek a munkahelyi szervezésben
• Egyszerűen eltereli a figyelmüket a tevékenység vagy a zaj
• Nehéz megjegyezni a találkozókat vagy gyakran késnek

Gyakori okok

A figyelmetlenségnek számos oka lehet. A leggyakoribb okok a következők:

• Figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD), különösen a figyelmetlen típusú ADHD
• Tanulási zavarok
• Oppozíciós daczavar (gyakran ADHD-val együtt fordul elő)
• Autizmus
• Depresszió és szorongás: Nincs erős bizonyíték arra, hogy ezek az állapotok megváltoztatják a figyelmet.
• Kábítószerrel való visszaélés (pl. alkohol vagy kokain)
• Egyéb mentális zavarok (pl. személyiségzavar)
• Magzati alkohol szindróma
• Alvási apnoe (rövid időszakok, amikor az alvó személynek leáll a légzése)

A figyelmetlenségnek vannak nem orvosi okai is. A gyenge figyelemhiány következménye lehet:

• Fáradtság
• Alváshiány
• Éhség
• Fogyatékosság

Mennyire gyakori a figyelmetlenség?

Nehéz felmérni a figyelmetlenség valódi előfordulását. Az ADHD arányát az iskolások 3-7%-ának tartják, bár az arány akár 18% is lehet. Az óvodáskorú gyermekek akár egynegyede is mutathatja a figyelmetlen típusú ADHD bizonyos tüneteit.

A felnőttek aránya nem ismert, de úgy gondolják, hogy a felnőttek 1-5%-a szenved figyelmetlen típusú ADHD-ban, és a férfiak nagyobb arányban érintettek, mint a nők. A súlyos alvási apnoe, amely alváshiányhoz és figyelmetlenséghez vezethet, a lakosság mintegy 7,5%-át érinti.

Autizmus 10 000 gyermekből körülbelül 10-20-at érint. A férfiak 4-szer gyakrabban érintettek, mint a nők.

Mikor forduljon egészségügyi szakemberhez

Sok ember, különösen a gyermekek, időnként figyelmetlenek, és ennek oka lehet olyan egyszerű dolog, mint a fáradtság. Fontos azonban az is, hogy ne utasítsuk el a figyelmetlenséget, mivel ennek hosszú távú következményei lehetnek.

El kell fordulni egészségügyi szakemberhez, ha a figyelmetlenség komoly hatással van az illető életére. Ilyen például egy gyermek, aki rosszul viselkedik az iskolában és lemarad az iskolai feladatokban, vagy egy felnőtt, aki elfelejtkezik a fontos találkozókról.

Az is fontos, hogy egészségügyi szakemberhez forduljon, ha a személy más viselkedési vagy érzelmi problémákkal küzd, például alacsony önbecsüléssel, állandóan ideges vagy dühös, vagy kapcsolati problémákkal.

Mit fog tenni az egészségügyi szakember?

Számos vizsgálatot végezhet az egészségügyi szakember a figyelmetlenség felmérésére. Először is az egészségügyi szakember felveszi a teljes kórtörténetet a tünetekről, arról, hogy mikor jelentkeznek, és mi más társulhat hozzájuk. Ezután az egészségügyi szakember általánosabb kérdéseket tesz fel a folyamatban lévő egészségügyi állapotokról és a közelmúltbeli jelentős stresszhatásokról vagy érzelmi problémákról. Gyermek esetében az egészségügyi szakember a gyermek fejlődéséről is kérdezni fog. A tanárokat vagy kollégákat is megkérik, hogy töltsenek ki néhány kérdőívet a személy viselkedéséről.

Ezek után egy sor specifikus tesztet végeznek a figyelemfelkeltés felmérésére. Ezek közé tartozik a Gordon diagnosztikai rendszer és a Wechsler Intelligence Scale for Children (WISC) tesztek. Mindkét tesztet kifejezetten a figyelem felmérésére tervezték, és számos tanulmány validálta őket. Az alábbiakban röviden ismertetjük, hogy az egyes tesztek mit tartalmaznak.

Fontos tudatosítani, hogy a figyelemzavarral küzdő személy diagnózisának felállítása nem olyan egyszerű, mint bármelyik teszt eredményének megnézése. A kórtörténetet, a tanároktól vagy kollégáktól kapott mellékes előzményeket, az érzelmi egészséget és minden folyamatban lévő problémát vagy közelmúltbeli stresszt figyelembe kell venni a formális tesztek mellett, mielőtt a diagnózist felállítanánk.

A Gordon diagnosztikai rendszer

A Gordon diagnosztikai rendszer egy sor játékszerű teszt, amely a figyelmet és az impulzivitást egyaránt értékeli. A rendszer tartalmaz egy “éberségi feladatot”, amely a gyermeknek egy sor számjegyet mutat egyszerre. A gyermeknek minden egyes alkalommal azonosítania kell, amikor egy adott számsorozat megjelenik (pl. egy 1-est követ egy 9-es). Ezt a tesztet egyszer vizuálisan, egyszer pedig úgy kell elvégezni, hogy a gyermek hallja a számokat. Létezik egy teszt az impulzivitás ellenőrzésére is. A Gordon diagnosztikai rendszert 4 és 16 év közötti gyermekek esetében validálták.

WISC

A Wechsler Intelligence Scale for Children egy nagy tesztsorozat, amelyet eredetileg 1949-ben fejlesztettek ki, és jelenleg a 4. kiadásnál tart (WISC-IV). Ezek a tesztek a szövegértés, az érvelés, a gyorsaság és a munkamemória területeit vizsgálják.

A figyelem tesztelésére a WISC legfontosabb része a munkamemória alteszt. Ez magában foglalja a Digit Span (a gyermeket arra kérik, hogy ismételje meg az egyre hosszabb számsorozatokat) és a Letter Number Sequencing teszteket (a gyermeket arra kérik, hogy ismételje meg a betű- és számsorozatokat).

Mit lehet tenni a figyelmetlenség ellen?

A figyelmetlenség egyes okai (pl. alvási apnoe, depresszió) orvosolhatók, és javulni fog a figyelem. A figyelmetlenség legtöbb oka (pl. ADHD) azonban nem gyógyítható könnyen. Fontos a figyelmetlenség kezelése annak érdekében, hogy az illető a lehető legjobban éljen. Ehhez széles körű megközelítésre van szükség, amelybe be kell vonni az érintett személy szüleit/családját, valamint a tanárokat vagy kollégákat. A terápia fontos szempontjai:

• Viselkedésterápia: A kognitív viselkedésterápia célja a problémamegoldó képességek és a szociális készségek fejlesztése.
• Dühkezelési tréning: A düh nélküli problémamegoldó és -kezelő képesség növelése.
• Szülői készségfejlesztő tréning: A szülői tréning magában foglalja a megfelelő jutalmazás és büntetés megtanítását (pl. egy “time-out sarok” használata, ahová a gyermeket rossz viselkedésért küldik)
• Családterápia: A családterápia a problémamegoldásra és a családon belüli kommunikáció és kapcsolatok javítására összpontosít.
• Oktatás: Bevonja az iskolát, és tájékoztatást nyújt a tanároknak arról, hogyan lehet a legjobban bevonni a gyermeket.
• Szuportcsoportok

Hasznos információk

A gyermekkori ADHD-ról, annak tüneteiről és kezeléséről, valamint néhány hasznos eszközről és animációról lásd: Gyermekkori ADHD.

A felnőttkori ADHD-ról és kezeléséről szóló információkért, valamint néhány hasznos eszközért és animációért lásd: Felnőttkori ADHD.

1. Springerhouse. Szakmai útmutató a betegségekhez. 8. kiadás. Lippincott Williams & Wilkins; 2005.
2. Mayes S, Callhoun S. Learning, attention, writing and processing speed in typical children and children with ADHD, autism, anxiety, depression, and oppositional-defiant disorder. Gyermekneuropszichológia. 2007; 13(6): 469-93.
3. Super S, Optom D. Medical and nonmedical causes for inattention and attention deficits . Selwyn Super professzor. Elérhető az URL címen: http://www.professorselwynsuper.com/ pdf/ researcher/ MEDICAL%20AND%20NONMEDICAL%20adhd.pdf.
4. Arman A, Ersu R, Save D, Karadag B, Karabekiroglu K, Karakoc F, et al. Symptoms of inattention and hyperactivity in children with habitual snoring: Egy instanbul-i közösségi vizsgálat bizonyítékai. Child: Care, Health & Development. 2005; 31(6): 707-17.
5. A figyelemhiányos/hiperaktivitási zavarral küzdő gyermekek és felnőttek. Amit tudunk: Az AD/HD nevű rendellenesség . Az ADHD-val foglalkozó nemzeti erőforrásközpont. 2004 . Elérhető az URL címen: http://www.help4adhd.org/ documents/ WWK1.pdf
6. Smidts D, Oosterlaan. Mennyire gyakoriak az ADHD tünetei a tipikusan fejlődő óvodásoknál? A gyakorisági arányok és a prenatális/demográfiai kockázati tényezők vizsgálata. Cortex. 2007; 43: 710-7.
7. Newschaffer CJ, Croen LA, Daniles J, Giarelli E, et al. The epidemiology of autism spectrum disorders. Annu Rev Public Health. 2007; 28: 235-58.
8. Tishler P, Larkin E, Schluchter M, Redline S. Az alvászavaros légzés előfordulása egy városi felnőtt populációban. JAMA. 2003; 289: 2230-7.
9. Warner-Rogers J, Taylor A, Taylor E, Sandberg S. Figyelmetlen viselkedés gyermekkorban: Epidemiológia és következményei a fejlődésre. J Learning Disabilities. 2000; 33(6): 520-37.
10. Watkins M, Kush J, Glutting J. Discriminant and predictive validity of the WISC-III ACID profile among children with learning disabilities. Pszichológia az iskolákban. 1997; 34(4): 309-19.
11. National Health and Medical Research Council (NHMRC). Figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD). Publikációs ID. sz. 1938. Comonwealth Department of Health and Family Services. 1997.
12. National Institute of Mental Health (NIMH). Figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD). NIH 3572. számú kiadvány. National Institutes of Health 2006.
13. NSW Health. Figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD) . Ausztrál Pszichológiai Társaság 2007 . Elérhető: www.health.nsw.gov.au/ public-health/ adhd/ treatment

A figyelmetlenséghez kapcsolódó egyéb tünetek:

• Hyperaktivitás
• Impulzivitás

.