Finganak a bogarak*? Naná, hogy igen. Legalábbis néhány rovar igen. Sőt, némelyikük hatalmas mennyiségű gázt bocsát ki.
Amikor az emberek fingásról beszélnek, általában a flatusra utalnak, ami a bélrendszerben termelődő és a végbélnyílásból távozó gáz. Ez három kérdést vet fel.
Először is, van-e a rovaroknak végbélnyílásuk? Igen!
Második, van-e a rovaroknak bélrendszerük? Igen. A rovaroknál általában “bélnek” nevezzük, de a rovaroknál nagyjából ugyanazt teszi, amit a belek az embernél.
Harmadszor, a rovarok által termelt gázok a végbélnyílásukon jönnek ki? Valószínűleg.
“A tudományos irodalom alapján nehéz meghatározni, hogy az emésztőgázok kijönnek-e a rovarok végbélnyílásából” – mondja Elsa Youngsteadt, entomológus és az NC State alkalmazott ökológia adjunktusa. “Néhány folyóiratcikk megjegyzi, hogy az emésztés melléktermékeként keletkező gázok felszívódnak a rovar hemolimfájába – a vérébe -, majd a légcsöveken keresztül távoznak.” (A spirálok olyan lyukak a rovarok külső csontvázán, amelyek lehetővé teszik a légzést és más módon a gázcserét a környezetükkel.)
“Ennek ellenére azt kell gondolnunk, hogy az emésztési gázok egy része a rovarok végbélnyílásán keresztül távozik” – mondja Youngsteadt. “Különösen, mivel a rovarok emésztése során keletkező metán nagy része a hátsó bélben keletkezik, ami a bélnek a végbélnyíláshoz legközelebbi része. A gáznak nem kell messzire mennie.”
A rovarok fingásának néhány közvetett bizonyítéka megtalálható a borostyánban, ami megkövesedett fák gyantája. Néha, amikor a rovarok csapdába estek ebben a fa nedvében, akkor konzerválódtak, amikor ez a nedv borostyánná változott. Meglepő módon a rovarok ánuszából származó gázbuborékok is megmaradtak a borostyánban, amelyek valószínűleg a gáztermelő bélmikrobák bizonyítékai. Ősi bogárfingok, megőrizve az idők során.
Hallja a bogárfingokat?
Valószínűleg nem.
“Hallottam már a rovarok evésének hangját” – mondja Youngsteadt. “És hallottam a rovarok kakilásának hangját is – hallani lehet, ahogy a rovarok ürüléke, vagyis a rovarkaki a földre csapódik. De soha nem hallottam még fingást, és még csak utalást sem láttam ilyesmire.”
Bűzlik a rovarfing?
Még egyszer, valószínűleg nem.
“A rovarfingban lévő leggyakoribb gázok a hidrogén és a metán, amelyek szagtalanok” – mondja Youngsteadt. “Néhány rovar termelhet olyan gázokat, amelyek bűzlenek, de nem sok szagot lehet érezni, tekintve, hogy milyen kis mennyiségű gázról beszélünk.”
Minden rovar fingik?
Nem. Vagy legalábbis amennyire tudjuk, nem.
A Proceedings of the National Academy of Sciences 1994-es tanulmánya 113 ízeltlábú fajt – köztük 93 rovarfajt – vizsgált arra vonatkozóan, hogy termelnek-e emésztőgázt. A kutatók kifejezetten hidrogént és metánt kerestek. A kutatók azt találták, hogy csak 45 faj termelt mérhető mennyiségű gázt.
A többi ízeltlábú faj azonban más gázokat is termelhetett, például szén-dioxidot, így a flatuláló rovarok teljes változatossága még mindig ismeretlen.
Miért finganak a bogarak?
Az emberhez hasonlóan a rovarok bélrendszerében élő mikrobiális élet (más néven “bélmikrobiom”) felelős az emésztési gázok termeléséért.
Más szóval, nem csak az okozza a gázokat, hogy mit eszik a rovar, hanem az is, hogy milyen bélmikrobák bontják le a táplálékot.
“A termeszek például a leghíresebb fingó rovarok” – mondja Youngsteadt. “De azok a termeszfajok, amelyek fát, talajt vagy gombát esznek, mind gázokat bocsátanak ki. A termeszekkel közeli rokonságban álló, hasonló bélmikrobákkal rendelkező csótányok is sokat finganak – bár ők inkább a magas rosttartalmú táplálékra finganak.”
“De vannak olyan bogárlárvák, amelyek korhadó fában élnek és táplálkoznak, és amelyekről nem ismert, hogy gázt termelnének, vagy legalábbis nem metánt.””
“A gáztermelésben még egy fajon belül is jelentős eltérések vannak” – mondja Youngsteadt. “Például egy termeszfajon belül egyes kolóniák több metánt termelnek, mint mások. Ez valószínűleg az egyes kolóniák bélmikrobiomjának különbségei miatt van.”
Two Amazing Bug Fart Facts
A termeszek fingásáról azért tudunk ennyit, mert rengeteg metánt termelnek – becslések szerint évente 12 130 000 tonna metánt az Egyesült Államokban. Ez elég ahhoz, hogy jelentős mértékben hozzájáruljanak az üvegházhatású gázok kibocsátásához (bár még mindig elmaradnak a laposfejű tehenek mögött).
Végezetül nem írhattunk a rovarfingokról anélkül, hogy meg ne említenénk a gyöngyös csipkeszárnyas (Lomamyia latipennis) híresen végzetes fingását. Egy 1981-es tanulmány arról számolt be, hogy ennek a fajnak a lárvái termeszfészkekben élnek és, nos, fingással kábítják el a termeszeket. Lényegében fingással teszik mozgásképtelenné a zsákmányukat. Sajnos nem világos, hogy ez valamilyen kémiai váladék, amelyet kifejezetten a vadászathoz termelnek, vagy a csendes, de halálos fegyverük valójában csak az emésztésük gázos mellékterméke. Más szóval, nem világos, hogy valódi fingról van-e szó.
Egy napon talán a tudomány a végére jár ennek a rejtélynek.
*Megjegyzés: Tudjuk, hogy igazi bogarak csak azok a rovarok, amelyek a Hemiptera rendbe tartoznak. Ennek ellenére nem szokatlan, hogy az emberek a “bogár” kifejezést bármilyen rovarra, vagy akár bármilyen ízeltlábúra használják. Ezért elnézést kérünk a tudósoktól. Csak azt akartuk elérni, hogy azok, akik kíváncsiak a bogárfingokra, megtalálják az utat ehhez a magyarázathoz.