Fogyasztói gyógyszerinformációk

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb kölcsönhatások

A flukonazol a citokróm P450 rendszer, különösen a CYP 2C és kisebb mértékben a CYP 3A izoformák gátlója. A flukonazol együttes alkalmazása néhány más, elsősorban ezen P450 izoformák által metabolizált gyógyszerrel e gyógyszerek megváltozott plazmakoncentrációját eredményezheti, ami megváltoztathatja a terápiás hatásokat és/vagy a mellékhatásprofilokat.
Klinikailag vagy potenciálisan jelentős gyógyszerkölcsönhatásokat figyeltek meg a flukonazol és a következő szerek között: rövid hatású benzodiazepinek, ciszaprid, kumarin típusú antikoagulánsok, ciklosporin, hidroklorotiazid, orális hipoglikémiás szerek, fenitoin, rifampicin, rifabutin, takrolimusz és teofillin. Ezeket az alábbiakban részletesebben ismertetjük.

A flukonazol-expozíciót jelentősen növeli a következő szerek egyidejű alkalmazása.

Hidroklorotiazid.

100 mg Diflucan és 50 mg hidroklorotiazid 10 napon át történő, szájon át történő egyidejű alkalmazása normál önkénteseken a flukonazol Cmax értékének 41%-os növekedését és a koncentráció-idő görbe alatti terület (AUC) 43%-os növekedését eredményezte az önmagában adott Diflucanhoz képest. Összességében a flukonazol plazmakoncentrációja körülbelül 3,26-6,52 mikromol/l-rel magasabb volt az egyidejűleg alkalmazott diuretikummal. Ezek a változások a flukonazol renális clearance-ének átlagosan kb. 20%-os nettó csökkenésének tulajdoníthatók.

A flukonazol-expozíció jelentősen csökken a következő szer egyidejű adása esetén.

Rifampicin.

A Diflucan egyszeri 200 mg-os orális adagjának adása krónikus rifampicin adását követően a flukonazol AUC-jának 25%-os csökkenését és 20%-kal rövidebb felezési idejét eredményezte normál önkéntesekben. A klinikai körülményektől függően megfontolandó a flukonazol adagjának növelése, ha azt rifampicinnel együtt adják.

Kisebb vagy nem jelentős farmakokinetikai kölcsönhatások, amelyek nem igényelnek dózismódosítást.

Gasztrointesztinális gyógyszerek.

Éhező normál önkéntesekben a szájon át beadott Diflucan felszívódását a jelek szerint nem befolyásolják a gyomor pH-ját növelő szerek. A Diflucan (100 mg) egyszeri adagolása cimetidinnel (400 mg) a flukonazol AUC-jának 13%-os és Cmax-ának 21%-os csökkenését eredményezte. A Diflucan (100 mg) egyszeri adagját közvetlenül megelőzően alumínium- és magnézium-hidroxidokat tartalmazó savlekötő adása nem volt hatással a flukonazol felszívódására vagy eliminációjára.

A flukonazol hatása más gyógyszerekre.

A flukonazol a citokróm P450 (CYP) 2C9 és 2C19 izoenzimek erős gátlója és a CYP3A4 mérsékelt gátlója. Az alább említett megfigyelt/dokumentált kölcsönhatásokon kívül fennáll a kockázata a CYP2C9, CYP2C19 és CYP3A4 által metabolizált egyéb vegyületek megnövekedett plazmakoncentrációjának a flukonazollal együtt alkalmazva. Ezért ezen kombinációk alkalmazásakor óvatosságot kell tanúsítani, és a betegeket gondosan ellenőrizni kell. A flukonazol enzimgátló hatása a flukonazol kezelés abbahagyása után 4-5 nappal is fennáll a flukonazol hosszú felezési ideje miatt (lásd 4.3. pont Ellenjavallatok).

Alfentanil.

Egy vizsgálatban a flukonazollal való egyidejű kezelést követően az alfentanil clearance és megoszlási térfogat csökkenését, valamint a t1/2 megnyúlását figyelték meg. A hatás lehetséges mechanizmusa a flukonazol CYP3A4 gátlása. Szükség lehet az alfentanil adagjának módosítására.

Amitriptilin, nortriptilin.

A flukonazol fokozza az amitriptilin és a nortriptilin hatását. Az 5-nortriptilin és/vagy S-amitriptilin mérhető a kombinált terápia megkezdésekor és 1 hét múlva. Az amitriptilin/nortriptilin adagját szükség esetén módosítani kell.

Amphotericin B.

Flukonazol és amfotericin B egyidejű adása fertőzött normál és immunszupprimált egereken a következő eredményeket mutatta: kis mértékű additív gombaellenes hatás a Candida albicans szisztémás fertőzésében, nincs kölcsönhatás a Cryptococcus neoformans intrakraniális fertőzésében, és a két gyógyszer antagonizmusa az Aspergillus fumigatus szisztémás fertőzésében. Az ezekben a vizsgálatokban kapott eredmények klinikai jelentősége nem ismert.

A következő szerek egyidejű alkalmazása a flukonazollal ellenjavallt.

Ciszaprid.

A napi 200 mg flukonazol megnövelte a ciszaprid (napi négyszer 20 mg) AUC és Cmax értékét mind egyszeri adagot követően (az AUC 101%-kal, a Cmax 91%-kal nőtt), mind többszörös adagot követően (az AUC 192%-kal, a Cmax 154%-kal nőtt). A QTc-intervallum jelentős meghosszabbodását regisztrálták. Szíveseményekről, beleértve a torsade de pointes-t is, számoltak be fluconazolt és ciszapridot egyidejűleg kapó betegeknél. Ezen esetek többségében úgy tűnik, hogy a betegek hajlamosak voltak ritmuszavarra, vagy súlyos alapbetegségben szenvedtek. A flukonazol és a ciszaprid együttes alkalmazása ellenjavallt (lásd 4.3. pont Ellenjavallatok).

Terfenadin.

A QTc-intervallum megnyúlása következtében fellépő súlyos szívritmuszavarok előfordulása miatt az azol gombaellenes szereket terfenadinnal együtt kapó betegeknél interakciós vizsgálatokat végeztek. Egy vizsgálat a flukonazol napi 200 mg-os adagjánál nem mutatta ki a QTc-intervallum megnyúlását. Egy másik vizsgálat a flukonazol napi 400 mg-os és 800 mg-os adagjánál kimutatta, hogy a 400 mg/nap vagy nagyobb dózisban szedett flukonazol egyidejűleg szedve jelentősen növeli a terfenadin plazmaszintjét. A 400 mg-os vagy nagyobb dózisú flukonazol és a terfenadin együttes alkalmazása ellenjavallt. A 400 mg/napnál kisebb dózisú flukonazol és terfenadin együttes alkalmazását gondosan ellenőrizni kell (lásd 4.3. pont Ellenjavallatok).

Asztemizol.

A flukonazol és asztemizol egyidejű alkalmazása csökkentheti az asztemizol clearance-ét. Az asztemizol ebből eredő megnövekedett plazmakoncentrációja QT-meghosszabbodáshoz és ritka esetben torsade de pointes kialakulásához vezethet. A flukonazol és az asztemizol együttes alkalmazása ellenjavallt (lásd 4.3. pont Ellenjavallatok).

Pimozid.

Bár in vitro vagy in vivo nem vizsgálták, a flukonazol és a pimozid egyidejű alkalmazása a pimozid metabolizmusának gátlását eredményezheti. A megnövekedett pimozid plazmakoncentráció QT-meghosszabbodáshoz és ritkán előforduló torsade de pointes-hez vezethet. A flukonazol és a pimozid együttes alkalmazása ellenjavallt (lásd 4.3. pont Ellenjavallatok).

Kvinidin.

Bár in vitro vagy in vivo nem vizsgálták, a flukonazol és a kinidin egyidejű alkalmazása a kinidin metabolizmusának gátlását eredményezheti. A kinidin alkalmazása QT-meghosszabbodással és torsade de pointes ritka előfordulásával hozható összefüggésbe. A flukonazol és a kinidin együttes alkalmazása ellenjavallt.

Eritromicin.

A flukonazol és az eritromicin együttes alkalmazása növelheti a kardiotoxicitás (QT-intervallum megnyúlása, torsade de pointes) és ennek következtében a hirtelen szívhalál kockázatát. A flukonazol és az eritromicin együttes alkalmazása ellenjavallt.

Óvatosan alkalmazható egyidejűleg.

Amiodaron.

A flukonazol és az amiodaron egyidejű alkalmazása fokozhatja a QT-intervallum megnyúlását. Óvatosságot kell tanúsítani, ha a flukonazol és az amiodaron egyidejű alkalmazása szükséges, különösen nagy dózisú flukonazol (800 mg) esetén.

A flukonazol és az alábbi szerek kölcsönhatása fokozott expozíciót eredményezhet ezekkel a gyógyszerekkel szemben. Gondos megfigyelés és/vagy az adagolás módosítása megfontolandó.

Az antikoagulánsok.

Flukonazolt és indanedion antikoagulánsokat kapó betegeknél a protrombinidő gondos megfigyelése javasolt.

Benzodiazepinek (rövid hatásúak).

Embereken végzett vizsgálatok a midazolam farmakokinetikájában és klinikai hatásaiban bekövetkező változásokról számoltak be, amelyek az adagolás és az alkalmazási módtól függenek. A 150 mg flukonazol egyszeri adagja a midazolám koncentrációjának és pszichomotoros hatásainak szerény emelkedését eredményezte 10 mg orális adagolását követően, ami klinikailag nem feltétlenül jelentős. A szisztémás mikózisok kezelésére használt adagokban a flukonazol 7,5 mg szájon át történő beadását követően a midazolam-koncentráció és a pszichomotoros hatások jelentős növekedését eredményezte, de csak szerény, klinikailag valószínűleg nem jelentős növekedést okozott 0,05 mg/kg midazolam intravénás infúzióját követően. Úgy tűnik, hogy ez a midazolamra gyakorolt hatás a flukonazol szájon át történő beadását követően kifejezettebb, mint az intravénásan beadott flukonazol esetében. Szisztémás mikózisok miatt fluconazolt és triazolámot szedő betegeknél álmosságról és tudatzavarokról számoltak be. Ezen esetek többségében azonban a betegeknek súlyos alapbetegségei és/vagy egyidejűleg alkalmazott terápiái voltak, amelyek hozzájárulhattak a jelentett eseményekhez, és a valódi flukonazol-triazolám kölcsönhatás nem bizonyított. Ha a fluconazollal kezelt betegeknél egyidejű benzodiazepin terápia szükséges, meg kell fontolni a benzodiazepin adagjának csökkentését és a beteg reakciójának megfigyelését. A flukonazol a triazolam metabolizmusának gátlása miatt a triazolam AUC-ját (egyszeri adag) kb. 50%-kal, a Cmax-ot 20%-32%-kal növeli, a felezési időt pedig 25%-50%-kal növeli. Szükség lehet a triazolam adagjának módosítására.

Karbamazepin.

Az azol gombaellenes szerek növelhetik a karbamazepin plazmakoncentrációját. Mivel a karamazepin és/vagy a kabamazepin-10, 11-epoxi magas plazmakoncentrációja mellékhatásokat (pl. szédülés, álmosság, ataxia, diplopia) eredményezhet, a karbamazepin adagját ennek megfelelően kell módosítani és/vagy a plazmakoncentrációkat ellenőrizni kell, ha flukonazollal egyidejűleg alkalmazzák.

Kalciumcsatorna-blokkolók.

Egyes kalciumcsatorna-antagonistákat (nifedipin, izradipin, amlodipin, verapamil és felodipin) a CYP3A4 metabolizálja. A flukonazol potenciálisan növelheti a kalciumcsatorna-antagonisták szisztémás expozícióját. A mellékhatások gyakori ellenőrzése ajánlott.

Celecoxib.

Flukonazol (napi 200 mg) és celecoxib (200 mg) egyidejű kezelése során a celecoxib Cmax és AUC értéke 68%-kal, illetve 134%-kal nőtt. A celecoxib adag felére lehet szükség, ha flukonazollal kombinálják.

Ciklosporin.

A flukonazol jelentősen növeli a ciklosporin koncentrációját és AUC-ját. Ez a kombináció a ciklosporin adagjának csökkentésével alkalmazható a ciklosporin koncentrációjától függően.

Ciklofoszfamid.

A ciklofoszfamid és flukonazol kombinált terápia a szérum bilirubin és szérum kreatinin emelkedését eredményezi. A kombináció a szérum bilirubin és szérum kreatinin emelkedésének kockázatát fokozottan figyelembe véve alkalmazható.

Fentanil.

Egy halálos kimenetelű esetet jelentettek a fentanil-fluconazol lehetséges kölcsönhatásáról. A szerző úgy ítélte meg, hogy a beteg fentanil-mérgezésben halt meg. Továbbá egy 12 egészséges önkéntessel végzett randomizált crossover vizsgálatban kimutatták, hogy a flukonazol jelentősen késleltette a fentanil eliminációját. Az emelkedett fentanilkoncentráció légzésdepresszióhoz vezethet.

Halofantrin.

A flukonazol a CYP3A4-re gyakorolt gátló hatása miatt növelheti a halofantrin plazmakoncentrációját.

HMG-CoA reduktáz gátlók.

A myopathia és a rabdomiolízis kockázata megnő, ha a flukonazolt a CYP3A4-en keresztül metabolizálódó HMG-CoA reduktáz gátlókkal, mint például az atorvasztatin és a szimvasztatin, vagy a CYP2C9-en keresztül, mint például a fluvasztatin, együtt adják. Ha egyidejű kezelésre van szükség, a beteget a myopathia és a rabdomiolízis tünetei miatt meg kell figyelni, és a kreatin-kinázt monitorozni kell. A HMG-CoA reduktáz gátlókat abba kell hagyni, ha a kreatinkináz jelentős emelkedését észlelik, vagy ha myopathiát/rhabdomyolízist diagnosztizálnak vagy gyanítanak.

Ibrutinib.

A CYP3A4 mérsékelt gátlói, mint például a flukonazol, növelik az ibrutinib plazmakoncentrációját és növelhetik a toxicitás kockázatát. Ha a kombináció nem kerülhető el, az ibrutinib adagját az ibrutinib felírási tájékoztatóban foglaltak szerint csökkenteni kell, és szoros klinikai megfigyelést kell biztosítani.

Lozartán.

A flukonazol gátolja a lozartán metabolizmusát aktív metabolitjává (E-31 74), amely a lozartán kezelés során fellépő angiotenzin II receptor antagonizmus nagy részéért felelős. A betegek vérnyomását folyamatosan ellenőrizni kell.

Methadon.

A flukonazol fokozhatja a metadon szérumkoncentrációját. Szükség lehet a metadon adagjának módosítására.

Nonszteroid gyulladáscsökkentők.

Bár nem vizsgálták külön, a flukonazol potenciálisan növelheti más, a CYP2C9 által metabolizált nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) szisztémás expozícióját (pl. naproxen, lornoxikám, meloxikám, diklofenák). Az NSAID-okkal kapcsolatos mellékhatások és toxicitás gyakori ellenőrzése ajánlott. Szükség lehet az NSAID-ok adagjának módosítására.

Olaparib.

A CYP3A4 mérsékelt gátlói, mint például a flukonazol, növelik az olaparib plazmakoncentrációját; egyidejű alkalmazása nem ajánlott. Ha a kombináció nem kerülhető el, csökkenteni kell az olaparib adagját a Lynparza (olaparib) felírási tájékoztatójában foglaltak szerint.

Orális hipoglikémiás szerek.

A flukonazol hatását a szulfonilureás orális hipoglikémiás szerek, a tolbutamid, a glipizid és a glibenklamid farmakokinetikájára három placebokontrollált crossover vizsgálatban vizsgálták normál önkénteseken. Minden alany a szulfonilkarbamidot önmagában és a 100 mg Diflucan kezelés után napi egyszeri szájon át szedett adagban kapta 7 napon keresztül. A Diflucan adása a szulfonilkarbamid Cmax-jának és AUC-jának jelentős növekedését eredményezte. E három vizsgálatban több alanynál hipoglikémiának megfelelő tünetek jelentkeztek. A glibenklamiddal végzett vizsgálatban több önkéntesnek orális glükózkezelésre volt szüksége. Flukonazol és szulfonilkarbamidok együttes alkalmazása esetén a vércukorszintet gondosan ellenőrizni kell, és a szulfonilkarbamid adagját ennek megfelelően kell módosítani.

Fenyitoin.

A flukonazol gátolja a fenitoin májmetabolizmusát. Együttes alkalmazás esetén a fenitoin-toxicitás elkerülése érdekében ellenőrizni kell a szérum fenitoin koncentrációjának szintjét.

Prednizon.

Volt egy esetjelentés arról, hogy egy prednizonnal kezelt májtranszplantált betegnél akut mellékvesekéreg-elégtelenség alakult ki, amikor a 3 hónapos flukonazol-terápiát abbahagyták. A flukonazol abbahagyása feltehetően fokozott CYP3A4-aktivitást okozott, ami a prednizon fokozott metabolizmusához vezetett. A fluconazollal és prednizonnal tartósan kezelt betegeket a fluconazol abbahagyásakor gondosan ellenőrizni kell a mellékvesekéreg-elégtelenség szempontjából.

Rifabutin.

Jelentések szerint kölcsönhatás áll fenn, ha a fluconazolt rifabutinnal egyidejűleg adják, ami a rifabutin szérumszintjének akár 80%-os emelkedéséhez vezet. Olyan betegeknél, akiknek flukonazolt és rifabutint együttesen adtak, uveitisről számoltak be. A rifabutint és flukonazolt egyidejűleg kapó betegeket gondosan ellenőrizni kell.

Szakinavir.

A flukonazol növeli a szakinavir AUC-ját és csökkenti a szakinavir clearance-ját a szakinavir CYP3A4 általi hepatikus metabolizmusának gátlása és a P-glikoprotein gátlása miatt. Szükség lehet a szakinavir adagjának módosítására.

Sirolimusz.

A flukonazol növeli a szirolimusz plazmakoncentrációját feltehetően a szirolimusz CYP3A4-en és P-glikoproteinen keresztüli metabolizmusának gátlása révén. Ez a kombináció a hatás/koncentráció mérésektől függően a szirolimusz adagjának módosításával alkalmazható.

Szulfonylureák.

Kimutatták, hogy a flukonazol egészséges önkéntesekben meghosszabbítja az egyidejűleg alkalmazott orális szulfonilureák (pl. klórpropamid, glibenklamid, glipizid, tolbutamid) szérum felezési idejét. A vércukorszint gyakori ellenőrzése és a szulfonilkarbamid adag megfelelő csökkentése javasolt az együttes alkalmazás során.

Takrolimusz.

A flukonazol akár ötszörösére is növelheti a szájon át adott takrolimusz szérumkoncentrációját a takrolimusz CYP3A4-en keresztüli metabolizmusának bélben történő gátlása miatt. Intravénásan adott takrolimusz esetén nem figyeltek meg jelentős farmakokinetikai változásokat. A megnövekedett takrolimuszszintet nefrotoxicitással hozták összefüggésbe. A szájon át adott takrolimusz adagját a takrolimusz koncentrációjától függően csökkenteni kell.

Teofillin.

Egy placebokontrollált interakciós vizsgálatban a 200 mg flukonazol 14 napon át történő adása a teofillin átlagos plazma-clearance-ának 18%-os csökkenését eredményezte. Azokat a betegeket, akik nagy dózisú teofillint kapnak, vagy akiknél egyébként fokozott a teofillin-toxicitás kockázata, a fluconazol-kezelés alatt figyelni kell a teofillin-toxicitás jeleire, és a terápiát megfelelően módosítani kell, ha a toxicitás jelei jelentkeznek.

Tofacitinib.

A tofacitinib expozíciója megnő, ha a tofacitinibet olyan gyógyszerekkel együtt adják, amelyek a CYP3A4 mérsékelt gátlását és a CYP2C19 erős gátlását is eredményezik (pl. flukonazol). Szükség lehet a tofacitinib adagjának módosítására.

Tolvaptán.

A tolvaptán-expozíció jelentősen megnő (200%-os AUC; 80%-os Cmax), ha a CYP3A4 szubsztrátnak számító tolvaptánt a CYP3A4 mérsékelt gátlójának számító flukonazollal együtt adják, ami a mellékhatások jelentős növekedésének kockázatával jár, különösen a jelentős diurézis, dehidráció és akut veseelégtelenség esetén. Egyidejű alkalmazás esetén a tolvaptán adagját csökkenteni kell, és a beteget óvatosan kell kezelni.

Vinka-alkaloidok.

Bár nem vizsgálták, a flukonazol növelheti a vinka-alkaloidok (pl. vinkrisztin és vinblasztin) plazmaszintjét és neurotoxicitáshoz vezethet, ami valószínűleg a CYP3A4 gátló hatásának köszönhető.

A-vitamin.

Egy esetleírás alapján egy betegnél, aki all-transz-retinoidsavval (az A-vitamin savas formája) és flukonazollal kombinált terápiát kapott, központi idegrendszerrel (CNS) kapcsolatos nemkívánatos hatások alakultak ki pseudotumor cerebri formájában, amelyek a flukonazolkezelés abbahagyása után megszűntek. Ez a kombináció alkalmazható, de a CNS-hez kapcsolódó nemkívánatos hatások előfordulását szem előtt kell tartani.

Vorikonazol (CYP2C9, CYP2C19 és CYP3A4 gátló).

A vorikonazol és a flukonazol egyidejű alkalmazása semmilyen dózisban nem javasolt.

Warfarin.

Normál önkénteseknek adott egyszeri adag warfarin (15 mg) 14 napos szájon át alkalmazott Diflucan (200 mg) után 12%-os növekedést eredményezett a protrombinidő-válaszban (a protrombinidő-görbe alatti terület). A 13 alany közül egynél 2-szeres növekedést tapasztaltak a protrombinidő-válaszban. A forgalomba hozatal utáni tapasztalatok szerint, más azolos gombaellenes szerekhez hasonlóan, vérzéses eseményekről (véraláfutás, epistaxis, gyomor-bélrendszeri vérzés, hematuria és meléna) számoltak be a prothrombinidő emelkedésével összefüggésben olyan betegeknél, akik flukonazolt kaptak egyidejűleg warfarinnal. Flukonazolt és kumarin típusú antikoagulánsokat kapó betegeknél a protrombinidő gondos ellenőrzése javasolt.

Zidovudin.

A flukonazol növeli a zidovudin Cmax-ját, illetve AUC-ját az orális zidovudin-clearance csökkenése miatt. A zidovudin felezési ideje szintén meghosszabbodott a flukonazollal történő kombinált terápiát követően. Az ebben a kombinációban részesülő betegeket figyelemmel kell kísérni a zidovudinnal kapcsolatos mellékhatások kialakulása szempontjából. A zidovudin adagjának csökkentése megfontolandó.

Kisebb vagy nem jelentős farmakokinetikai kölcsönhatások, amelyek nem igényelnek dózismódosítást.

Orális fogamzásgátlók.

Az orális fogamzásgátlókat egyszeri adagban adták 10 egészséges nőnek a Diflucan 50 mg napi egyszeri, szájon át történő beadása előtt és után 10 napon át 10 napon keresztül. Nem volt szignifikáns különbség az etinil-ösztradiol vagy a levonorgesztrel AUC értékében az 50 mg Diflucan beadása után. Az etinil-ösztradiol AUC átlagos növekedése 6% volt (tartomány: -47 és 108% között), a levonorgesztrel AUC pedig 17%-kal nőtt (tartomány: -33 és 141% között).
Egy második vizsgálatban huszonöt egészséges nő kapott napi 200 mg Diflucan tablettát vagy placebót két tíz napos perióduson keresztül. A kezelési ciklusok között egy hónap különbség volt, és minden alany az egyik ciklusban Diflucant, a másikban placebót kapott. Mindkét ciklus utolsó kezelési napján (10. nap) levonorgesztrelt és etinilösztradiolt tartalmazó orális fogamzásgátló tabletta egyszeri adagját adták be. A 200 mg Diflucan beadását követően a levonorgestrel AUC átlagos százalékos növekedése a placebóhoz képest 25% volt (tartomány: -12 és 82% között), az etinil-ösztradiol átlagos százalékos növekedése a placebóhoz képest 38% volt (tartomány: -11 és 101% között). Mindkét növekedés statisztikailag szignifikánsan különbözött a placebótól.
Egy harmadik vizsgálatban 21 egészséges nő heti 300 mg Diflucan adagot és 35 mikrogramm etinil-ösztradiol és 0,5 mg noretindron egyszeri adagját kapta. Az etinilösztradiol AUC értéke 24%-kal (tartomány: 3-59%) és a noretindron AUC értéke 13%-kal (tartomány: -5-36%) emelkedett.
A Diflucan többszörös adagja növelheti az orális fogamzásgátlót szedő nők hormonszint-expozícióját, és nem valószínű, hogy az orális fogamzásgátló hatékonyságának csökkenését eredményezi.

Kisebb vagy nem jelentős farmakokinetikai kölcsönhatások, amelyek nem igényelnek dózismódosítást.

Azitromicin.

Egy 18 egészséges alanyon végzett nyílt, randomizált, háromirányú keresztvizsgálatban értékelték az azitromicin egyszeri 1200 mg-os orális adagjának hatását a flukonazol egyszeri 800 mg-os orális adagjának farmakokinetikájára, valamint a flukonazol hatását az azitromicin farmakokinetikájára. Az azitromicinnel együtt adott flukonazol és az önmagában adott flukonazol átlagos AUC-értékének becsült aránya 101% volt. A fluconazollal együtt adott azitromicin és az önmagában adott azitromicin átlagos AUC-értékének becsült aránya 107% volt. Az azitromicinnel együtt adott flukonazol és az önmagában adott flukonazol átlagos Cmax értékének becsült aránya 104% volt. A fluconazollal együtt adott azitromicin és az önmagában adott azitromicin átlagos Cmax értékének becsült aránya 82% volt. (Lásd a 2. táblázatot.)