- Mivel a kétéltűek száma világszerte csökken, a szervezet közzéteszi a 100 legveszélyeztetettebb és legegyedibb kétéltű listáját.
A számos tényező – többek között az élőhely pusztulása, a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás és a chytrid gomba – miatt a kétéltűek valószínűleg a legveszélyeztetettebb taxonok a világon, a fajok több mint egyharmadát fenyegeti a kihalás veszélye.
“Tragikus módon a kétéltűek általában az állatvilág figyelmen kívül hagyott tagjai, pedig jelenleg minden harmadik kétéltűfajt a kihalás fenyegeti, ami jóval nagyobb arány, mint a madár- vagy emlősfajoké” – mondta Dr. Jonathan Baillie, az EDGE szervezet vezetője, amely nemrég kétéltűvédelmi programot hozott létre.
Az EDGE, amely a londoni Zoológiai Társasághoz tartozik, hogy segítsen megmenteni ezeket a veszélyeztetett fajokat, összeállította a száz legveszélyeztetettebb és evolúciós szempontból legkülönbözőbb kétéltű listáját.
Az EDGE az idei évre tíz kétéltűt választott ki, amelyek azonnali természetvédelmi figyelmet kapnak:
- A kínai óriásszalamandra elérheti az öt láb hosszúságot, ezzel a világ legnagyobb kétéltűje.
- A Sagalla caecilian egy földigilisztára hasonlító végtag nélküli kétéltű.
- A Nasikabatrachus sahyadrensis egy lila-pigmentált béka, amelyet csak 2003-ban fedeztek fel. Az 1926 óta felfedezett első új békacsalád egyetlen tagja. Azért maradt ilyen sokáig rejtve a tudomány elől, mert az év nagy részét tizenkét láb mélyen a föld alá temetkezve tölti.
- A dél-afrikai szellembéka hat faja, amelyek közül az egyik csak az Asztalhegyen található Skeleton-szurdok hagyományos temetkezési helyein él.
- Az olm egy vak szalamandra, amely vízbarlangokban él Európában. Szaglással és elektromos érzékenységgel vadászik zsákmányára, és ellenőrzött kísérletekben bebizonyították, hogy elképesztő 10 évig képes táplálék nélkül életben maradni.
- A mexikói tüdő nélküli szalamandra a bőrén és szájnyálkahártyáján keresztül lélegzik.
- A madagaszkári szivárványos béka élénk jegyeivel méltó a nevéhez, és egyedülálló képességgel rendelkezik a függőleges felületek megmászására.
- A chilei darwini béka talán már kihalt. Az 1980-as évek óta nem látták. A Rhinodermatidae család két fajának egyike. Szokatlan módon az apa a szájába gyűjti az ebihalakat, hogy megvédje őket.
- A spanyolországi bábabéka, amelynek hímjei a hátsó lábuk köré tekerve hordják a megtermékenyített petéket, több mint 150 millió évvel ezelőtt alakult ki.
- A Gardiner-féle seychelle-szigeteki béka lehet a világ legkisebb békája. Akár 11 mm hosszúra is megnőnek – elég kicsik ahhoz, hogy egy körömnyi helyük legyen.
Kínai óriásszalamandra. Az International Cooperation Network for Giant Salamander Conservation
Kínai óriásszalamandra – Nemzetközi együttműködési hálózat az óriásszalamandra védelméért
Sagalla caecilian – John Measey
Lila béka – Sathyabhama Das Biju
Heleophryne rosei – Vincent Carruthers
Olm – Arne Hodalic
Malagasy szivárványos béka. George Sunter/ZSL
Aquatic false brook salamander – Jonathan Campbell
Darwin békája, de nem a chilei Darwin-béka – Jaime Bosch
Betűs bába varangy – Jaime Bosch
Gardiner’s Seychelles béka – Naomi Dook
A kétéltűeket eddig a legtöbb természetvédelmi szervezet figyelmen kívül hagyta. Sokan azt hiszik, hogy ha egy ökoszisztéma védett, akkor annak fajai is biztonságban vannak. Számos kétéltű azonban nem az élőhely elvesztése, hanem olyan tényezők, mint az éghajlatváltozás és a betegségek miatt fogyatkozik. A kétéltűek különösen érzékenyek a vízszint vagy a vízminőség változásaira. Helen Meredith, az EDGE kétéltűek koordinátora szerint “az EDGE kétéltűek a bolygó legfigyelemreméltóbb és legszokatlanabb fajai közé tartoznak, mégis a 100 legjelentősebb faj riasztó 85%-a alig vagy egyáltalán nem kap természetvédelmi figyelmet, és kihalófélben lesz, ha most nem teszünk lépéseket”. Nem az EDGE az egyetlen szervezet, amely idén a kétéltűekre összpontosít: a világ állatkertjeinek, botanikus kertjeinek és akváriumainak szövetsége 2008-at “A béka évének” nyilvánította, hogy felhívják a figyelmet a kétéltűekre és pénzt gyűjtsenek rájuk.
A kétéltűek sokkal régebbiek, mint az emlősök és a madarak. Először a devon korban, mintegy 365 millió évvel ezelőtt alakultak ki, és azóta négy tömeges kihalási eseményt éltek túl, köztük az állítólagos üstököst, amely kiirtotta a dinoszauruszokat. Úgy tűnik azonban, hogy a jelenlegi holocén tömeges kihalást, amelyet állítólag az ember által okozott környezeti változások okoztak, talán nem élik túl. Az EDGE honlapja szerint a világ kétéltűinek közel fele visszaszorulóban van, míg 165 faj már kihalófélben lehet. Dr. Baillie őket a “kanáriknak a szénbányában” nevezi. Ha elveszítjük őket, más fajok is elkerülhetetlenül követni fogják őket. Az EDGE program arra törekszik, hogy megvédje a világ elfeledett fajait, és biztosítsa, hogy a legfurcsább fajok túléljék a jelenlegi kihalási válságot, és rendkívüli egyediségükkel lenyűgözzék a jövő generációit.”
A 2007 januárjában elindított EDGE már az első évben számos sikert ért el. A program bizonyítékot talált arra, hogy a hosszúcsőrű echidna még mindig életben van Pápua Új-Guineában, és elkészítette az első felvételeket a vadon élő hosszúfülű jerbóról. A program helyi ösztöndíjasokat is létrehozott a törpe víziló, a baktriai teve és a dongó denevér tanulmányozására és védelmi tervek kidolgozására. Talán a legfontosabb, hogy a szervezet számos, régóta figyelmen kívül hagyott (de nagymértékben veszélyeztetett) fajra hívta fel a közvélemény figyelmét.