Land area: Alaszka 586 412 négyzetmérfölddel, azaz mintegy 365 000 000 hektárral az unió legnagyobb állama, és; egyötöde az alsó 48 állam területének.
Egy főre jutó terület:
Átmérő: Körülbelül 0,91 négyzetmérföld/fő:
Kontinens: 6 640 mérföld, pontról pontra; a rendelkezésre álló legrészletesebb térképeken mérve, beleértve a szigeteket is, Alaszka 33 904 mérföldnyi partvonallal rendelkezik. A becsült árapályos partvonal, beleértve a szigeteket, öblöket és a tidewater fejéig tartó partvonalat, 47 300 mérföld.
A szomszédos sós víz: Csendes-óceán, Bering-tenger, Beaufort-tenger, Csukcs-tenger, Jeges-tenger.
Alaska és Kanada határa: 1538 mérföld hosszú; a Jeges-tenger és a Szent Elias-hegy közötti határ hossza 647 mérföld; délkeleti határ Brit Columbia és a Yukon Területtel 710 mérföld; vízi határ 181 mérföld.
Geográfiai központ: Északi szélesség 63° 50′, nyugati hosszúság 152°, Denalitól kb. 60 mérföldre északnyugatra.
Legészakibb pont: Barrow-fok, 71° 23′ 25″ északi szélesség, 156° 28′ 30″ nyugati hosszúság.
Délső pont: Amatignak-sziget csúcsa, Aleuti-lánc, 51° 15′ 44″ északi szélesség, 179° 06′ 31″ nyugati hosszúság.
A legkeletibb és legnyugatibb pont: A legkeletibb és legnyugatibb pont attól függ, hogy globális földrajzi szempontból nézzük, figyelembe véve a hosszanti meridiánokat, vagy csak nyugat=balra, kelet=jobbra.
A 180. hosszúsági kör (az angliai Greenwichben lévő főmeridiántól félúton a világ körül) a globális választóvonal az összes keleti és nyugati hosszúsági kör között, és történetesen áthalad az alaszkai Aleut-szigetláncon. Ez azt jelenti, hogy globális földrajzi szempontból nézve Alaszkában van az egész ország legkeletibb és legnyugatibb pontja is! A legnyugatibb hosszúsággal rendelkező földdarab az Amatignak-sziget 179° 06′ 31″ nyugati hosszúsági fokon, a 180. hosszúsági körtől alig marad el. Mindössze 70 mérföldre, nyugati irányban, de a hosszúsági kör másik oldalán található a Semisopochnoi-szigeten a Pochnoi-fok, amelynek legkeletibb hosszúsága 179° 46′ keleti hosszúság.
A lánc nyugati irányban még körülbelül 300 mérföldön át folytatódik az Attu szigeten lévő Wrangell-fokig, amely a legtávolabbi szárazföld, ahová az államban nyugati irányban el lehet utazni. Ha észak felé nézünk, és nem vesszük figyelembe a globális hosszvonalakat, akkor ez tekinthető az állam legtávolabbi nyugati pontjának. Ha jobbra, kelet felé tekintünk, és ugyanezeket a kritériumokat alkalmazzuk, azaz nem vesszük figyelembe a globális hosszvonalakat, akkor az állam legtávolabbi keleti pontja az Alaszka délkeleti részén fekvő Camp Point közelében található.
A legmagasabb hegy: A Denali a maga 20 320 lábával Észak-Amerika legmagasabb hegye. Alaszkának 39 hegyvonulata van, amelyeken az Egyesült Államok 20 legmagasabb hegycsúcsa közül 17 található.
A legnagyobb természetes édesvízi tó: Iliamna, 1 150 négyzetmérfölddel. Alaszka több mint 3 millió tava közül 94 olyan tó van, amelyek
felülete meghaladja a 10 négyzetmérföldet.
A leghosszabb folyó: Yukon, 1875 mérföld Alaszkában és összesen 2298 mérföld. Az államban több mint 3000 folyó található. A Yukon folyó az amerikai folyók közül a Mississippi és a Missouri folyók mögött a harmadik helyen áll hosszát tekintve.
A legnagyobb sziget: Kodiak, az Alaszkai-öbölben, 3588 négyzetmérfölddel. Az államban 1800 elnevezett sziget található, ebből 1000 Délkelet-Alaszkában.
Nagyobb gleccser: Bering-gleccserkomplexum, 2 250 négyzetmérfölddel, magában foglalja a Bagley-jégmezőt. A jégmezők az állam mintegy 5 százalékát, azaz 29 000 négyzetmérföldet borítanak.
Nagyobb város lakosságszámban: Anchorage, 250 006 lakos (1994-es becslés).
A legnagyobb területű város: Sitka, 4,710 négyzetmérfölddel, amelyből 1,816 négyzetmérföld a víz. Juneau a második, 3.108 négyzetmérfölddel, amelynek egy része jégmező.