A globalizációnak számos negatív hatása van a környezetre. A globalizációból leginkább profitáló vállalatoknak a fenntarthatóság érdekében kell dolgozniuk.
By Megan Nichols (@nicholsrmegan)
Tágabb értelemben a globalizáció a nemzetek fokozott kölcsönös függőségére utal, valamint arra, hogy a különböző kultúrákból és földrajzi helyekről származó emberek többek között a szabadkereskedelemnek és az információs technológiának köszönhetően árukat kaphatnak vagy kommunikálhatnak egymással. De ennél sokkal összetettebb jelenségről van szó, és szükséges, hogy átfogóan megértsük, mit is takar. Itt megvizsgáljuk, hogyan hat a globalizáció pozitív és negatív módon egyaránt a környezetre, és milyen változtatásokkal lehetne enyhíteni a káros hatásokat egy globalizáció utáni világban.
A globalizáció olyan környezeti változásokat okoz, amelyek hatással vannak az egészségre
Egy alapos tudományos cikkben Anthony J. McMichael, az Ausztrál Nemzeti Egyetem Nemzeti Epidemiológiai és Népegészségügyi Központjának munkatársa azt állítja, hogy a globalizáció hatásai nem különálló, burkolt események, hanem sokrétű jelenségek, amelyek dominószerűen hatnak a környezetre. Kitér arra, hogy az éghajlatváltozás hogyan fogja kivételesen megnehezíteni a növénytermesztést, ami hozzájárul az élelmiszerhiányos válságokhoz, és azt jósolja, hogy a globalizáció részben felelős lesz az új betegségek egyes régiókba való behurcolásáért. Egy másik következmény, amelyet McMichael figyelembe vesz, de amely nem gyakran jelenik meg a globalizáció hatásairól szóló egyéb vitákban, az óceánok vizének változása, és az, hogy ez a halak alacsonyabb fehérjetartalmát okozza.
Bár a globalizációnak számos hátránya van, vannak pozitívumai is. Például az enyhébb telek csökkenthetik az olyan egészségügyi problémákból eredő halálozási arányt, mint a szélütés. A szúnyogok számára is nehezebbé válhat a túlélés, mivel az éghajlatváltozás miatt az időjárás melegebbé és szárazabbá válik, ami a szúnyogok által terjesztett betegségek, például a malária okozta halálesetek számának csökkenéséhez vezethet.
McMichael szerint a globalizáció már eddig is okozott egészségügyi változásokat, és még több változás fog bekövetkezni különösen gyors ütemben, ha számos fél nem avatkozik be időben. Pontosabban, az egészségügyi ágazatnak együtt kell működnie más iparágakkal, és ki kell találnia, hogyan változtathatja meg az emberek termelési és megosztási módjait, valamint a létüket alkotó tevékenységeket, miközben szem előtt tartja az éghajlatváltozást és annak hatásait.
Amerikai professzor és haiti üzleti vezető összefog egy közös cél érdekében
A globalizáció egyik pozitív hatása a környezetvédelemmel kapcsolatban az, hogy megkönnyíti a különböző hátterű emberek összefogását a környezeti problémák megoldása érdekében. Stephen Blair Hedges professzor, a Temple Egyetem Biodiverzitás Központjának igazgatója és Philippe Bayard, a Sunrise Airways vezérigazgatója és a Société Audubon Haiti, egy vezető természetvédelmi csoport elnöke együtt dolgozott Haiti első magán természetvédelmi területének létrehozásán. A rezervátum védett területei menedékként szolgálnak a kihalás által leginkább veszélyeztetett fajok számára, ami különösen nagy veszélyt jelent, tekintve az erdősültség és a biológiai sokféleség közötti kapcsolatot, valamint azt a tényt, hogy – mint Hedges rámutat – Haiti a világ egyik legjobban erdőirtott országa. A szóban forgó probléma súlyos, de a Hedges és Bayard közös projektje jól szemlélteti, hogy a globalizáció hogyan segíti az embereket abban, hogy dacoljanak a földrajzi határokkal és egyesítsék tudásukat.
Hedges olyan kutatás társszerzője is volt, amelynek egyik fő célja az erdősültségre vonatkozó jelentési adatok javítása és az eredmények összekapcsolása a biológiai sokféleséggel. Hedges szerint az ENSZ által a világ erdőinek megfigyelésére használt jelenlegi módszer nem elég részletes. A Haiti eltűnőben lévő fajainak megőrzésére irányuló erőfeszítések azonban kormányzati szinten pozitív változásokhoz vezethetnek, és hasonló együttműködéseket eredményezhetnek a szakértők között.
A fenntarthatóság a vállalati és nemzeti stratégiák részeként
Bár az egyének tehetnek személyes intézkedéseket a környezeti fenntarthatóság támogatására, Ravi Fernando, a malajziai Blue Oceans Strategy Institute működési igazgatója szerint a bolygó gyarapodásának elősegítése a vezető beosztású emberek által kidolgozott vállalati és nemzeti stratégiák részét kell, hogy képezze, mivel ők azok, akik rendelkeznek a pozitív fejlemények ösztönzéséhez szükséges hatalommal és erőforrásokkal.
A “Fenntartható globalizáció és a stratégiai vállalati és nemzeti fenntarthatóság következményei” című tanulmányában Fernando rámutat, hogy az éghajlat és a szegénység “a két mindent átható globális fenntarthatósági kihívás”. És még ha a vezetők gondolkodnak is ezeken a kihívásokon, az jellemzően csak rövid távú gondolkodásmóddal történik. Ha azonban a látnok vezetők olyan fogyasztókkal dolgoznak együtt, akik folyamatosan nyomon követik a releváns fejleményeket, és fenntartják a valós szemléletet, akkor valóban történnek változások. A nemzeti politikák jó kiindulópontot jelentenek, de csak akkor, ha kiegészülnek a fenntartható üzleti gyakorlatokkal és a fogyasztók támogatásával, akik hajlandóak a fenntarthatóság érdekében a korábbitól eltérő módon cselekedni.”
Fernando arról is beszél, hogy a leghatalmasabb nemzetek és vállalatok milyen óriási befolyásolók. Mint ilyeneknek, jelentős felelősségük van, és nem szabad elfelejteniük, hogy amikor a környezetet segítő vagy károsító lépéseket tesznek, a világ figyel, és egyesek hasonlóan fognak reagálni. Akár önállóan, akár másokkal együttműködve, a vállalatok és a kormányok egyesíthetik tudásukat és egyéb erőforrásaikat, hogy a bolygó javát szolgáló előnyöket érjenek el.
Az egyéni erőfeszítések tekintetében az emberek azzal segíthetnek, hogy kedvezően reagálnak, amikor a vállalatok és a kormányok a környezet szempontjából előnyös döntéseket hoznak. Nemtetszésüknek is hangot adhatnának minden olyan törvényjavaslattal szemben, amely potenciálisan károsíthatja a környezetet. Személyes szinten pedig elkezdhetnének változtatni az életmódjukon, például azzal, hogy fenntarthatóbb vállalatoktól vásárolnak termékeket. Mert minden erőfeszítés megéri.
Featured Image: Esther Dyson pimasz ábrázolása a globalizációról, a Flickr-en keresztül.
-Megan Ray Nichols tudományos író és a Schooled by Science című blogjának szerkesztője. Szenvedélyesen szeret tanulni és kíváncsi természetű. Kedvenc témái közé tartozik a csillagászat, a környezetvédelem és a technológia. Tartson lépést Megannal, ha követi őt a Twitteren és a LinkedIn-en.
Haiti első privát természetvédelmi területét a veszélyeztetett fajok védelmére hozták létre. (2019). Temple University.
Hedges, S. B., Cohen, W. B., Timyan, J., & Yang, Z. (2018). Haiti biológiai sokféleségét fenyegeti az elsődleges erdők majdnem teljes elvesztése. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America, 115 (46), 11850-11855. DOI:10.1073/pnas.1809753115. Abstract retrieved from https://www.pnas.org/content/115/46/11850.
McMichael, A. J. (2013). Globalizáció, éghajlatváltozás és az emberi egészség. The New England Journal of Medicine, (368)1335-1343. DOI:10.1056/NEJMra1109341.
Ravi Fernando, (2012), “Sustainable globalization and implications for strategic corporate and national sustainability”, Corporate Governance, Vol. 12 Iss: 4 pp. 579 – 589.