Grow Wild

Britanniában és Írországban mintegy 1600 vadvirágfaj él. De ne aggódjon, nem fogjuk itt mindet felsorolni!

Ez az oldal azokra a vadvirágokra összpontosít, amelyeket a Grow Wild a vetőmagcsomagjainkon keresztül terjeszt, vagy a múltban terjesztett. Ha 2019-ben kapott csomagot, megtudhatja, milyen vetőmagokat küldtünk Önnek.

Ezek az Egyesült Királyságban őshonos vadvirágok színes és könnyen termeszthető keverékei. Ezeket a Kew Science részeként működő UK Native Seed Hub szakértői kutatják és szerzik be, brit magszállítókkal együttműködve.

Mennyi idővel a vetés után számíthatok virágokra?

Az “egynyári” virágaink az első nyáron mutatják meg magukat, és gyorsan termelnek magot, miközben elpusztulnak. Ezekből a magokból a következő évben új növények nőnek ki. És így megy ez tovább.

Míg az “évelő” virágok a második nyarukon várnak arra, hogy virágba boruljanak – és még sok évvel később is folytatják.

A “kétnyári” virágok az első évben nőnek, de csak a második évükben virágoznak és termelnek magokat, bár néhányan időnként szembeszállnak a konvenciókkal, és egynyáriakként viselkednek. Miután magot termeltek, ezek a növények általában ugyanúgy elpusztulnak, mint az egynyáriak.

GYőződjön meg róla, hogy betartja ezeket a tanácsokat

Használati megjegyzés

A vadon termő magok nem használhatók természetes területeken vagy azok közelében. Tudja meg, miért.

Védelmi figyelmeztetés

A vadvirágok termesztésekor ésszerű kerti óvintézkedéseket kell betartani, ezért tartózkodjon minden olyan növény fogyasztásától, amelyről nem ismert, hogy ehető, a kerti munka után és evés vagy az ajkak és szemek érintése előtt mosson kezet, és gondoskodjon a háziállatok és a gyermekek felügyeletéről, akikben nem lehet teljesen megbízni, hogy nem fogyasztanak növényt.

Növesszen vadon élő vadvirágokat

• Agrimony (évelő)
• Őszi galagonya (évelő)
• Betónia (évelő)
• Madárlábfű (évelő)
• Hólyagtárnics (évelő)
• Hagymásvirág (évelő)
• Sziromfű (évelő)
• Kukoricamák (évelő)
• Kukorica vagy közönséges mák (egyéves)
• Kukoricakamilla (egyéves)
• Kukoricabogáncs (egynyári)
• Kukoricavirág (egynyári)
• Kukorica körömvirág (egynyári)
• Kankalin (évelő)
• címeres kutyabenge-(évelő)
• Ördögfarkfű (évelő)
• Mezőfarkfű (évelő)
• Rókagombóc (kétéves)
• Fokhagymamustár (kétéves)
• Óriás harangvirág (évelő)
• Nagy muharfű (kétéves)
• Nagy szurokfű (évelő)
• Sövényfű (évelő)
• Sövényfű (évelő)
• Évelő orbáncfű (évelő)
• Nőfű (évelő)
• Nőfű (évelő) (évelő)
• Mezei boglárka (évelő)
• Mézvirág (évelő)
• Pézsmamályva (évelő)
• csalán-leveles harangvirág (évelő)
• Éjszakai…(egynyári)
• Ökörszem százszorszép (évelő)
• Perforált orbáncfű (évelő)
• Prímvirág (évelő)
• Bíbor lúdfű. (évelő)
• Tikkasztófű (évelő)
• Rongyrózsa (évelő)
• Vörös harangláb (évelő)
• Vörös lóhere (évelő)
• Vörös holt-csalán (egynyári)
• Bordás útifű (évelő)
• Salátabürökke (évelő)
• Szagtalan pázsitfű (egynyári)
• Öngyógyító (évelő)
• Négyszárú orbáncfű (évelő)
• Édes tavaszi kikerics (évelő)
• Édes tavaszi-(évelő)
• Táncfű (évelő)
• Bükköny (évelő)
• Fennálló sövény-parlagfű (kétéves)
• Viperafű (évelő)
• Viperafű (évelő)
• Viperafű (évelő)
• Viperafű).bogáncsvirág (kétéves)
• Vad bazsalikom (évelő)
• Fehér kámfor (évelő)
• Vadrépa (kétéves)
• Fehér lóhere (évelő)
• Fehér hulla-csalán (évelő)
• Vadmajorána (évelő)
• Vad kakukkfű / közönséges kakukkfű (évelő)
• Erdei zsálya (évelő)
• Cickafark (évelő)
• Sárga csörgő (egynyári)

Agrimónia

Agrimonia eupatoria

Agrimonia eupatoria gyakran megtalálható utak mentén, erdőszéleken, mezőszéleken és más jó vízelvezetésű füves helyeken. Gyógyászati felhasználása hosszú múltra tekint vissza, nevét az Argemone-ról kapta, amely az ókori Görögországban a szemre jótékony hatásúnak tartott növényekre használt kifejezés. A bojtos magvak kivételesen jól alkalmazkodnak ahhoz, hogy természetes tépőzárként megtapadjanak az elhaladó állatok szőrén.

Őszi galagonya

A pitypangszerű aranysárga virágok júniustól októberig jelennek meg a levélrozettákból. A magok hosszúak és barnák, egyetlen szőrsorból álló ejtőernyőhöz kapcsolódnak.

Betonica

Betonica officinalis (évelő)

A betonika apró, tömbös lila virágai és fésűs levelei ideálisak nedves, napos vagy enyhén árnyékos helyeken. Néha templomkertekben is megtalálható, ahol egykor úgy hitték, hogy elűzi a gonosz szellemeket.

Madárlábfű

Egy gyakori réti vadvirág, neve hosszúkás maghüvelyeire utal, amelyek hegyén egy-egy madárlábra emlékeztető kampó található. Nektárja értékes táplálékforrást jelent a rovarok számára, ezért a méhészek gyakran termesztik.

Hólyagos kámfor

Silene vulgaris (évelő)

A hólyagos kámfor nevét a virág tövében található felfújt “hólyagról” kapta. A fehér virágok éjszaka szegfűszeg illatúak, és vonzzák a hosszúnyelű lepkéket, amelyek képesek mélyen a virágcsőbe nyúlni.

Borostyánszegfű

Pimpinella saxifraga

Kicsi, törékeny növény, amely jó vízelvezetésű, füves helyeken található. A köznapi elnevezések zavaróak lehetnek – a tagolt levelek és a drótos szárak a salátabürökére hasonlítanak, de ez a növény a sárgarépafélék családjába tartozik, és szigorúan véve nem tartozik sem a bürökéhez, sem a sziksóvirághoz.

Közönséges vagy kis bogáncs

Tövisszerű, élénk lila virágok, amelyek minden évben újra megjelennek, ha egyszer megtelepedtek. Igazi színpompát nyújtanak, és vonzzák a méheket és a pillangókat. Magfejük táplálékot nyújt a madaraknak.

Kukorica- vagy közönséges mák

A klasszikus mák – élénkpiros, majdnem fekete közepű. Virágzás után rengeteg magot termel, amelyek kicsíráznak, ha a környező talajt megzavarják. Ez azt jelenti, hogy még évekig lehet pipacsod.

Kukoricakamilla

A mezőföldi kamillaként is ismert növényen május végétől szeptemberig sárga közepű, százszorszépszerű fehér virágok tömege jelenik meg. A levelek összezúzva kellemes illatot árasztanak.

Búzavirág

A vonzó rózsaszínű lila virágokkal, amelyek zászlószerűen felhajtottak, mielőtt kinyílnak, ez a szőrös szárú vadvirág a legtöbb talajon boldog, de a legjobban napos, nyílt helyen fejlődik.

Búzavirág

Vetesse ezeket a magokat napos, jó vízelvezetésű talajba, és a nyár közepén hosszú szárakon szép élénk kék virágfejek fognak megjelenni. Vigyázzon a nektárjával táplálkozó közönséges kék pillangóra.

Kukorica körömvirág

Ezek a sárga vadvirágok a nyár nagy részében napsütötte virágaikat ontják. Nagyszerűen mutatnak csoportosan, és készséges nektárkészletet biztosítanak a beporzók számára.

Kankalin

Nem a legelegánsabb növénynév – úgy gondolják, hogy a régi angol tehéntrágya szóból származik -, de finom, bólogató sárga virágai még mindig szívesen látott látványt nyújtanak a nyílt gyepeken, és egyre inkább az utak szélén, ahol újra betelepítették.

Kutyafarkfű

Cynosurus cristatus (évelő)

A virágos rétek jellegzetes füve, a kutyafarkfű elég szívós ahhoz, hogy kiszorítsa a gyomokat, miközben lehetővé teszi a virágai növekedését. Bár meglehetősen rövid életű, a szokatlanul lapos virágfejek minden évben hatalmas mennyiségű magot bocsátanak ki, hogy a látványt fenntartsák.

Ördögharapás

A néphit szerint az ördög dühös volt ennek a növénynek az erős gyógyhatásán, és leharapta a gyökerét – innen a csonka gyökérzet. Az ibolyakék virágok tűpárnára hasonlítanak, és jó nektárforrást biztosítanak, különösen a mocsári fritilláris lepkének.

Mezei kankalin

A magas szárakon július és szeptember között nyílnak a finom lila pomponszerű virágok, amelyek vonzóak a beporzó méhek számára. Száraik szőrösek, és textúrájuk a rühes bőrhöz hasonló.

Rókagombóc

Ha megpróbálja az egyik virágot az egyik ujjbegyére illeszteni, hamarosan rájön, hogy e házikertek kedvencének tudományos neve miért jelent “ujjszerűt”. Lombja halálosan mérgező lehet, de ellenőrzött dózisban gyógyászati célra is felhasználható.

Fokhagymamustár

Alliaria petiolata (kétéves)

A sövényekre és erdőkre jellemző fokhagymamustár a nedves, árnyékos körülményeket kedveli. Korán, áprilistól virágzik, levelei és virágai fokhagymaillatúak.

Gigant harangvirág

Campanula latifolia (évelő)

A lila, harang alakú virágok magas tornyai lenyűgöző látványt nyújtanak nedves erdőkben, folyópartokon, sövényekben és kertekben.

Nagy muharfű

Verbascum thapsus (kétéves)

A nagy muharfű összetéveszthetetlen, hatalmas, akár két méter magasra is megnövő sárga virágtüskéivel és hatalmas mennyiségű magvetéssel. A nagy szőrös levelek is jellegzetesek, amelyek táplálékot nyújtanak a hernyóknak, köztük a sárga és fekete pettyes molylepkének.

Nagy varasfű

Stellaria holostea (évelő)

A vidéki utak és sövények szép tavaszi virága, amelyről egykor azt hitték, hogy gyógyítja a túl sok mozgás okozta varratokat. A magok hangos pukkanással szóródnak szét, ezért kapta a “popgun” alternatív közhasználatú nevet.

Sövényszalma

A nősziromhoz hasonló, de nagyobb és szívósabb. A júniustól szeptemberig hosszú szárakon nyíló apró fehér virágokból a legyek általi beporzás után sima fekete termések fejlődnek.

Sövényfű

Stachys sylvatica (évelő)

Egy erőteljes évelő, amely különböző körülmények között, nedves, termékeny és enyhén árnyékos sövényekben és szegélyekben is jól érzi magát. A szőrös levelek összezúzva csípős, fanyar szagúak.

Imperforált orbáncfű

Hypericum maculatum (évelő)

Szőrtelen, négyszögletes szárú növény, aranysárga virágokkal, jellemzően öt szirommal és fekete pontokkal. Szereti a nehéz, nedves talajokat, és június és augusztus között gyakran látjuk virágzásban az utak mentén és az erdőszéleken.

Nőfű

Minden évben visszatérő, burjánzó növény. Egész nyáron aranysárga virágokat hoz, amelyek táplálékul szolgálnak a kolibri sólyommolyoknak és az elefánt sólyommolyoknak.

Mezei boglárka

Csinos sárga boglárka lágyan ringatózik a finom szárak tetején. Nagyon szeretik a nedves talajt, bár a legtöbb körülmények között is produkálnak valamilyen látványt.

Mézvirág

Ez a nedvességkedvelő növény magas nyáron bolyhos fehér virágokat mutat be. Önmagát is elveti, ha olyan parcellában van, amit szeret, vagyis ha szerencsénk van, évről évre szaporodik.

Pézsmamályva

Malva moschata(évelő)

A pézsmamályva halvány rózsaszín virágai és finomra vágott levelei gyönyörű látványt nyújtanak a durva gyepeken és az utak szélén. A virágok a beporzók számára is vonzóak, amit éjszaka a növény nevét adó pézsmaillat segít.

Nedveslevelű harangvirág

Campanula trachelium (évelő)

Nagy harang alakú kék virágok teszik a sövények és erdőszélek gyönyörű vadvirágává. Szőrös levelei valóban hasonlítanak a csalánra, de nem csípnek!

Éjszakai illatú fogólepke

Silene noctiflora (egyéves)

Ez a ragadós, szőrös egyéves faj hagyományosan szántóföldi növények között, művelt vagy zavart talajon volt megtalálható. A virágok nappal szorosan zárva vannak, de éjszaka kinyílnak, hogy erős illatot bocsássanak ki és vonzzák az éjszaka repülő rovarokat.

Ökörszem százszorszép

A gyepben található százszorszépekhez hasonló megjelenésű, bár nagyobb virágokkal és magasabb szárral. Fehér szirmaik sárga közepükkel júniustól augusztusig pompáznak. A beporzó rovarok kedvelik.

Perforált orbáncfű

Ez a gyógynövény kerek szárú, két domború bordával és aranysárga virágokkal június és szeptember között virágzik. A “perforált” elnevezés a levelekről származik, amelyeknek jellegzetes áttetsző mirigyei vannak, amelyek a fény felé tartva lyukaknak tűnnek.

Primrose

Primula vulgaris (évelő)

Egyike a legkorábban virágzó vadvirágainknak, tavasszal a sövények és erdők pompás látványa. A halványsárga virágok édeskés illatúak, érdemes négykézlábra állni, hogy gyönyörködhessünk bennük!

Bíbor lúdfű

Lythrum salicaria (évelő)

Hosszúnyelvű méhek és pillangók által beporzott, gyakran megtalálható mocsári kertekben vagy tószegélyekben. A rózsaszíntől a liláig terjedő rózsaszínű virágok gyertyaszerű tüskéi nyár közepén jelennek meg a magas szárakon.

Keserűfű

Briza media (évelő)

Ez a gyönyörű fű terméketlen és lehetőleg száraz talajban fejlődik. A lilás árnyalatú virágfejek finom, drótos szárakon lógnak, lágyan “remegnek” a szélben.

Rongyos robin

Silene flos-cuculi (évelő)

A közönséges vörös csipkebogyó közeli rokona, ezt a fajt rongyos rózsaszín virágainak bősége különbözteti meg. Kedveli a nedves helyeket, és gyakran megtalálható tavak és patakok közelében.

Vörös cickafark

Silene dioica (évelő)

Ez a finom növény élénk rózsaszín virágai igazán feldobják a keveréket. Szereti a kissé árnyékos és nedves talajt, így valószínűleg akkor fog virágozni, ha a termesztési körülményei ezt lehetővé teszik.

Vörös lóhere

Trifolium pratense (évelő)

A fehér rokonánál kevésbé erőteljes vörös lóhere mindenütt a rétek és legelők ismerős vadvirága. Gazdag nektár- és virágpor-szolgáltató, különösen értékes számos őshonos poszméhünk számára.

Piros holt naspolya

Lamium purpurea (egynyári)

Ez a gyakori és könnyen termeszthető egynyári virág a tavasszal elsőként nyíló virágok egyike, amely nektárt biztosít a poszméhek és más korán repülő rovarok számára. A magok különleges alkalmazkodással rendelkeznek, amely lehetővé teszi, hogy a hangyák felszedjék és elszállítsák őket.

Bibircsvirág útifű

Plantago lanceolata (évelő)

Nem a legszebb vadvirág, de a vadon élő állatok számára nagyszerű. Kicsit elburjánzhat, de az Egyesült Királyság gyepterületeinek fontos része, ezért érdemes ápolni.

Salátabürökkenyér

Poterium sanguisorba (évelő)

A salátabürökkenyér terméketlen, meszes talajokon szívós talajtakaró növény, de kertben és cserépben is jól fejlődik. Levelei összezúzva uborkaillatúak, a lombozat felett sűrű dobverőkben tartott apró, mélyrózsaszín virágok.

Az illat nélküli májvirág

Tripleurospermum inodorum (egynyári)

Ez az egynyári növény a művelt és zavart talajokra jellemző, vidám fehér és sárga százszorszépekkel a nyár közepén és végén. Más hasonló fajokkal ellentétben összezúzva nem áraszt illatot.

Öngyógyító

Prunella vulgaris (évelő)

Ez a liláskék virágú évelő egykor fontos gyógynövény volt – leveleit összezúzva bőrsebek kötözésére használták, a virágokból és levelekből készült szirupról pedig úgy gondolták, hogy gyógyítja a torokfájást.

Négyszárú orbáncfű

Hypericum tetrapterum (évelő)

Ez a nedvességkedvelő növény, más néven Péterfű, jellegzetes szárnyas, négyszögletes szárú, halványsárga, öt szirmú virágai júniustól szeptemberig nyílnak.

Édes tavaszi fű

Anthoxanthum odoratum (évelő)

A régi réteken és legelőkön elsőként virágzó füvek egyike, az édes tavaszi fű nagy mennyiségben tartalmaz vaníliaillatú kumarint, amely a frissen vágott szénának jellegzetes édes illatát adja.

Tanitisz

Tanecetum vulgare (évelő)

A tanitisz az egyik őshonos vadvirág, amely már régóta helyet kapott kertjeinkben, finom tagolt lombozatával, élénksárga virágaival és számos gyógyászati felhasználási lehetőségével. Az egész növény összezúzva erőteljesen aromás, és bár vonzó a beporzók számára, hagyományosan rovarriasztóként használják.

Fürtös bükköny

Vicia cracca (évelő)

Fényes lila-lila borsószerű virágok jelennek meg hosszú szárakon, amelyek a növényzetben kúszva, a levelek csúcsából kinövő elágazó indák segítségével fejlődnek. Különösen népszerű a poszméhek körében.

Függő sövénypetrezselyem

Torillis japonica (kétéves)

Gyakran összetévesztik a közönséges tehénpetrezselyemmel, a függő sövénypetrezselyem a nyár későbbi szakaszában virágzik, szára felállóbb, sötét foltok nélküli. A virágok mágnesként vonzzák a beporzó rovarokat, köztük a légpárnás legyeket és a kis bogarakat.

Viperabogárfű

Echium vulgare (kétéves)

Ez a szemet gyönyörködtető, sörteszárú növény a meszes gyepeken és a sziklák tetején tűnik ki élénk, élénk kék virágainak köszönhetően, amelyek júniustól szeptemberig nyílnak. A pillangók, poszméhek és mézelő méhek számára is remek táplálékforrás.

Fehér csipkebogyó

Silene latifolia (évelő)

Ez a szőrös és gyakran ragadós egynyári vagy rövid életű évelő növény fehér virágai mindegyike öt mélyen rovátkolt szirmú. Keresztbeporzásuk a vörös kámforral gyönyörű rózsaszínű hibridet eredményezhet.

Fehér lóhere

Trifolium repens (évelő)

A fehér lóhere a gyepeken, réteken és útszegélyeken megszokott látvány, a beporzó rovarok számára nektárbankettet biztosít. Gazdag legelőt biztosít a haszonállatoknak is, ezért a gazdák évszázadok óta vetik.

Fehér holtág

Lamium album (évelő)

Előre úgy néz ki ez a növény, mint egy szúrós csalán, de ha nagy fehér virágai vannak, a levelei nem csípnek. A csőszerű virágok tövében lévő nektár fontos táplálékforrást biztosít a poszméhek számára.

Vad bazsalikom

Clinopodium vulgare (évelő)

Meglepően szívós gyógynövény, amely nyílt gyepeken, bozótosokban, erdőszéleken, sövényekben és más helyeken, általában száraz, meszes talajon képes felvenni a versenyt az erőteljes növényekkel. Ellentétben a konyhai bazsalikommal, amely Dél-Ázsiából származik, a mi őshonos növényünk szőrös, a szár körül gyönyörű rózsaszín virágokkal. A levelek kellemes illatúak – hogy bazsalikomillatúak-e, az nézőpont kérdése!

Vadrépa

Daucus carota (kétéves)

A többnyire törtfehér, lapos, ernyőszerű virágfejek szépek, de ne várjunk tőlük bő termést. A gyökerek sárgarépa illatúak, de a termesztettekkel ellentétben vékonyak, drótosak és fásak.

Wild majoránna

Origanum vulgare (évelő)

A pillangók által kedvelt, népszerű konyhai gyógynövénynek ovális levelei és sötétlila bimbói vannak, amelyekből édes illatú rózsaszín és lila virágok fürtjei nyílnak. Vessük jó vízelvezetésű, napos helyre.

Vad kakukkfű / közönséges kakukkfű

Thymus polytrichus (évelő)

A mediterrán térségből származó, ismert konyhai kakukkfűhöz hasonlóan a mi őshonos kakukkfűnk is csípős illatú, és szívesen süt a meleg, száraz, napos helyen. A rózsaszín virágtüskék is vonzóak, és mágnesként vonzzák a beporzó rovarokat.

Facskazsálya

Teucrium scorodonia (évelő)

A facskazsálya szereti az enyhén árnyékos helyeket, ahol puha lompos levelei túl sok zavarás nélkül elterülhetnek a talajon. A levelek összezúzva enyhén illatosak, késő nyáron kis tüskékben sárgászöld virágai nyílnak.

Csikafű

Achillea millefolium (évelő)

Ez a szívós növény gyakran megtalálható réteken, gyepeken, útszéleken és sövények között. Sötétzöld, tollas levelei és finom fehér virágfürtjei vannak, amelyek virágzáskor – június és augusztus között – erős illatot árasztanak.

Sárgarigó

Rhinanthus minor (egynyári)

Ha ezt a szokatlan külsejű sárga virágot fejjel lefelé fordítjuk, a felső ajak úgy néz ki, mint egy orr, innen ered a neve, görögül “orrvirág”. A virág alapja később kapszulát képez, amely éréskor laza, zörgő magvakkal van tele.