A lázról az első gondolatunk az, hogy amikor az emberek lázasak, borzonganak és fáznak. Amit valójában meg fogsz tanulni, az az, hogy a felfogásod valójában a valóság fordítottja. Mielőtt belemennénk ebbe, foglalkoznunk kell a gyulladással ahhoz, hogy mindennek értelme legyen. A gyulladásos válasz egy általános válaszreakció, függetlenül attól, hogy mi okozza a szervezet sérülését. Célja, hogy elpusztítsa a káros (ártalmas) anyagokat, és segítse a szövetek gyógyulását és gyógyulását.
A gyulladásos válasz (más néven a nem specifikus immunreakció)
A sérült szöveti sejtek gyulladást okozó vegyi anyagokat bocsátanak ki, amelyeket “a gyulladás kémiai közvetítőinek” neveznek. Ezek a vegyi anyagok elsősorban azokon a lokális területeken fejtik ki hatásukat, ahol felszabadulnak. Beszéljünk először 3 tág értelemben vett dologról, amelyek a sejteket a gyulladás kémiai mediátorainak felszabadítására késztethetik:
1) Mikrobiális fertőzések, amelyeket olyan dolgok okoznak, mint a lítiumos vírusok. A legtöbb vírus lítikus (azért nevezik így, mert lízist, a sejtek felszakadását okozzák). A bakteriális fertőzések a mikrobiális fertőzések másik típusa. Az influenza, a hepatitis, a HIV, mind lítikus sejtek, amelyek elpusztítják/sérülést okoznak a sejtekben. Megeszik a sejtjeidet. Léteznek gombás fertőzések is. Ha atlétalábad van, az leeszi a bőrödet. Ha torokgyulladása van, a baktérium felfalja a torkát.
2) A trauma nem feltétlenül jár sérüléssel. A trauma lehet egy papírvágás is. Ha megvágtál valamit, vagy megégetted a bőröd egy tűztől, vagy UV-sugárzást kaptál (napégés), az károsítja a sejteket.
3) Allergéneknek való kitettség. Mi az az allergén? Egy ártalmatlan (ártalmatlan) idegen anyag. Egyes emberek túlérzékenyek egy ártalmatlan idegen anyagra, például a virágok virágporára. A virágokban nincs semmi káros, de egyes emberek túlérzékenyek a virágporra, és tüsszögnek, könnyezik a szemük és kaparni kezd a torkuk. Ezek az emberek elkezdenek hisztamint és kinint szabadítani, mintha sérülés történt volna, pedig valójában semmi sem történt. Egyes emberek allergiásak az élelmiszerekre, olyan élelmiszerekre, amelyek a legtöbb ember számára nem jelentenek problémát. Néhányan allergiásak a gyógyszerekre, például a penicillinre (a lakosság körülbelül 8%-a). Ebben az esetben nem történik tényleges károsodás a szervezetben, de a szervezet úgy TEVÉKENYSÉGES, mintha károsodott volna.
A gyulladás kémiai közvetítői
- Hisztamin
- Kininek
- Leukotrinek
- Prosztaglandinok
- Interleukin-1 (“leukocita pirogén”)
Az interleukin-1 a leukocita pirogén újabb elnevezése (Leuken azt jelenti, hogy a vörösvértestek termelik, -cytic azt jelenti, hogy sejt. A pyro a pyrogenben tüzet/lázat jelent, a gen pedig genic/genezis/teremtés.)
A prosztaglandinok abban az értelemben különlegesek, hogy a véráramban eljuthatnak az agyba, ahol a hőszabályozó reflexközpont neuronjaira hatnak, lázat okozva. A prosztaglandinok megemelik az agyadban a beállási pontot.
Emlékszel, hogy beszéltünk a prosztaglandinokról, amikor a lipideket vettük át, mert a prosztaglandinok a zsírok egy fajtája? Amikor bármelyik sejt megsérül vagy trauma éri, az megzavarja a foszfolipidmembránt. Egy kémiai folyamat során ezekből a foszfolipidekből néhányat prosztaglandinokká alakítanak át.
A gyulladás jellemzői
Ha egy szöget kalapálsz, és véletlenül bevered a hüvelykujjadat, a hüvelykujjad kipirosodik, felmelegszik, megduzzad és fájni fog. Ha torokgyulladása van, a torka vörös, meleg, duzzadt és fájni fog.
Vörösség és melegség: A hisztamin helyi értágulást okoz, növelve a véráramlást a sérült területre. Melegség és bőrpír keletkezik, mert a sérülés közelében lévő erek kitágulnak. Miért? Ez több antitestet és fehérvérsejtet hoz a sérüléshez, mert ezeket az erek szállítják. A véráramlás fokozódása több oxigént és tápanyagot is hoz a területre. Ez magyarázza a bőrpírt és a meleget.
Ödülés: Ezek a vegyi anyagok a hajszálereket is átjárhatóbbá vagy szivárgóvá teszik. A kapillárisok csak egy sejtréteg vastagságúak (egyszerű laphám), és a fehérjék kivételével minden vegyi anyag könnyen át tud diffundálni a sejtfalakon. A véráramban lévő fehérjéket plazmafehérjéknek nevezzük. Az egyetlen új dolog, amit ez a hozzáadott áteresztőképesség lehetővé tesz, ezek a plazmafehérjék. Ahogy a fehérjék kiszivárognak az érből, ozmotikusan vizet vonzanak magukkal.”
Emlékszik, hogy azt mondtuk, hogy a cukorbetegeknek annyi cukor van a véráramukban, hogy az átfolyik a vizeletükbe, és ez még több vizet vonz a vizeletükbe, és ezért a cukorbetegség klasszikus tünete a gyakori vizelés? Ha nem, akkor kérem, tekintse át, hogy miért alakul ki ketoacidózis a kezeletlen cukorbetegségben a zsírok katabolizmusa miatt.
Még egy példa, amiről már beszéltünk: Ha sót öntesz egy csigára, az nem vonja ki a vizet a sejtből? A víz olyan területek felé húzódik, amelyekben oldott anyag van. A víz követi az oldott anyagot. Ha nem emlékszel erre, kérlek, nézd át az ozmózis sejtekre gyakorolt hatását.
Amint a fehérjék kiáramlanak a kapillárisból, és ozmotikusan vizet vonzanak magukkal, ez az, ami duzzanatot vagy helyi ödémát hoz létre (az ödéma duzzanatot jelent). Mi a célja, hogy ezek a fehérjék kijussanak a sérülés helyére? E fehérjék egy része antitest.
Fájdalom: E vegyi anyagok egy része, különösen a prosztaglandinok és a kininek aktiválják a fájdalomérző neuronokat. Mire jó a fájdalom? Arra figyelmeztet, hogy valami nincs rendben. Két gyors példa: Ha rálépsz egy üvegdarabra, és mezítláb vagy. Ha nem fájna, tovább sétálnál, és az üvegdarabot még mélyebbre vezetnéd a lábadban. Ha csupasz vezetékkel játszol, és áramütés ér, és nem fáj, akkor addig játszanál vele, amíg bele nem halsz az áramütésbe. Bizonyos szempontból szerencsétlen, hogy a rák nem okoz hamarabb fájdalmat, mert általában amikor valaki fájdalmat érez a rák miatt, a rák már túlságosan elterjedt.
Kémotaxis: A sérült sejtek által felszabaduló vegyi anyagok egy része fehérvérsejteket (a neutrofilek kis fagociták, a monociták pedig makrofágok; a makrofágok a fagociták királya) szabadítanak fel a sérült szövetek felé, és ezt nevezzük kemotaxisnak. A kemotaxis olyan mozgást (gurulást) jelent, amely abba az irányba irányul, ahonnan a vegyi anyagok (kemo-) érkeznek. A fehérvérsejtek a vegyi anyagok miatt vonzódnak a fertőzött vagy sérült területek felé. Ezek a vegyi anyagok vonzzák a WBC-ket, hogy fagocitálják a baktériumokat és az elhalt emberi sejteket is, mert a gyógyulás előtt meg kell tisztítani a helyet.
Láz: A sérült sejtekből vegyi anyagok szabadulnak fel, amelyek a véráramból az agyba jutnak, és magasabb szintre emelik a hőfokot. Ha otthonodban a termosztátot 70-ről 80-ról 85-re emelted. Ez azt fogja okozni, hogy a fűtés bekapcsol, amíg el nem éri az új, magasabb beállítási pontot. A leukocita pirogén és a prosztaglandinok hatnak a hipotalamusz neuronjaira, az agyad termosztatikus központjára, ami a termosztát beállítási pontjának emelkedését okozza.
A klasszikus lázas válasz (Láz!)
Az alábbiakban egy grafikon látható, ahol az X tengely az idő, az Y tengely pedig a hőmérséklet. Ez a grafikon két vonalat mutat. Egy szaggatott és egy folytonos vonalat. A szaggatott vonal 37°C-nál (98.6°F) kezdődik, és ez a beállítási pont. Azt mondtuk, hogy a tényleges testhőmérsékletünk e körül ingadozik, mert a szervezetünk nem aktiválja a fűtési vagy hűtési mechanizmusokat, amíg a hőmérséklet nem megy a beállított pont alá, illetve fölé.
A láz kezdete
Azt mondtuk, hogy az interleukinek és a prosztaglandinok emelik a beállított pontot. Általánosan elfogadott nézet, hogy minél nagyobb a sérülés, annál több ilyen vegyi anyag szabadul fel, és annál nagyobb mértékben emelkedik a set point. Más szóval, minél magasabbra emelkedik a hőmérséklet, annál nagyobb a sérülés. Tegyük fel tehát, hogy az új beállított pontod most 103°F, a tényleges testhőmérsékleted pedig 98,6°F, és a hőszabályozó reflexközpont összehasonlítja a kettőt, és azt gondolja, hogy sokkal hidegebb vagy, mint kellene! Mi történik ezután? Az irányítóközpont azt fogja mondani a testnek, hogy melegítse fel a tested 103°F-ra!!!
A sérült szöveti sejtek vegyi anyagokat szabadítanak fel -> a hőmérséklet beállított pontjának emelkedése -> a “hőtermelő mechanizmusok” aktiválása”
Nézzük át a homeosztatikus reflexeket, amelyek akkor aktiválódnak, amikor a testhőmérséklet a beállított pontnál KISEBB: Hideget fogsz érezni, a bőrödben lévő erek összeszűkülnek (sápadtnak látszol), és elkezdesz reszketni. Ha egy csomó takaró alatt fekszel és reszketsz, akkor nagyon melegedni fogsz. A reszketéstől és a takaróktól a hőmérsékleted az egekbe szökik.
A láz megszűnése
a gyógyító szöveti sejtek leállítják a vegyi anyagok kibocsátását -> a beállított érték visszatér a normálisra -> a “hűtő mechanizmusok” aktiválása
Tegyük fel, hogy vírusfertőzés van, így teljesen a saját immunrendszeredre van bízva a küzdelem, mert nincsenek vírusellenes gyógyszereink, amelyek bármit is tennének. Van egy bölcsessége a szervezetnek, ami lehetővé teszi, hogy túléljük ezeket a dolgokat. Vagy a vírus öl meg, és a történet itt véget ér, például a gyenge immunrendszerű időseknél. Vagy a sejtek elkezdenek gyógyulni és abbahagyják a lázat okozó vegyi anyagok (prosztaglandinok és az interleukinok) kibocsátását, visszatérnek a normál értékre, de most a tényleges testhőmérsékleted 103°F. Most mi fog történni?
Ez aktiválja a hűtésre szolgáló homestostatikus reflexeket: Nagyon melegnek fogja érezni magát (lerúgja a takarót), a bőrében lévő erek kitágulnak (kipirosodik), és izzadni kezd (egyesek annyira izzadnak, hogy eláztatják a lepedőjüket). Ezt nevezik a láz “megtörésének”, mert a beállított érték visszaáll a normális szintre.
A láz jótékony hatású?
Ne feledje, hogy ezt a saját sejtjei által termelt vegyi anyagok okozzák, legalábbis részben. A legújabb tanulmányok kimutatták, hogy a testhőmérsékletet emelő láz fokozza az immunválaszt, növeli a WBC-k és az interferon fehérjék termelését, és a láz lelassíthatja egyes kórokozók (mint mondjuk a baktériumok) szaporodását. A baktériumok optimális pH- és hőmérsékleti tartományban szaporodnak. A rosszabb baktériumok közül, amelyek megbetegedésünket, például megfázást, influenzát és tüdőgyulladást okoznak, sokan a tüdőnkben élnek. A tüdő a testünk leghűvösebb része. Miért? Mert minden kilégzéskor hőt veszítünk. A bélrendszerünk a legmelegebb rész. A testünkben szaporodó baktériumok szeretnek a tüdőnkben élni, mert ott hűvösebb. Ha a normálisnál magasabbra emeljük a testhőmérsékletünket a tüdőnkben, az magasabbra emeli azt, mint amit ezek a baktériumok előnyben részesítenek.
Tudjuk, hogy a magas testhőmérséklet veszélyes a fehérjék lehetséges denaturációja miatt, ami kómához, majd halálhoz vezet. Ha azonban a lázad 101°F, az nem nagy baj. Ha melegben sportolsz, akkor rengeteg hőt termelsz, és a testhőmérsékleted valószínűleg amúgy is 100-101°F. Egy alacsony fokú, legfeljebb 101°F-os láz nem életveszélyes. Ha magas fokú lázról van szó (több mint 101 fok), akkor hűtésre van szükség, de nagyon, nagyon, nagyon, nagyon ritka, hogy egy felnőttnek nagyon magas láza legyen, például 105 vagy 107 fok. Csak a csecsemőknél alakul ki ilyen ijesztően magas láz. A csecsemők agya még nem teljesen érett, és a hőszabályozó reflexközpontjuk még nem teljesen normális. Felnőttként azonban nagyon szokatlan, hogy ez előforduljon.
Hogyan működik az aszpirin lázcsillapítóként?
Az aszpirin, mint a legtöbb gyógyszer, sokféleképpen hat és sokféleképpen használható. Az aszpirint lázcsillapítóként írják le (a pirogén tüzet vagy lázat okoz). Az aszpirint fájdalomcsillapítóként is leírják (az algia fájdalmat jelent). Az aszpirint gyulladáscsökkentőként (NSAID) is leírják. Az aszpirin még vérhígítóként is használható.
Az aszpirint eredetileg a fűzfa kérgéből nyerték. Az 1800-as évek végén Beyer izolálta a hatóanyagot. Napjainkban léteznek paracetamol (Tylenol) és ibuprofen (Advil) és naproxen (Aleve) nevű változatai. Az aszpirin hatását csak az 1970-es években fedezték fel, és az emberek (Sune Bergstrom és Bengt Samuellson a Stockhold Egyetemről) Nobel-díjat kaptak érte. Úgy működnek, hogy megállítják a prosztaglandinok szintézisét és felszabadulását. Ezek prosztaglandin-gátlók.
Ha lázas vagy, és aszpirint szedsz, az csökkenti a lázadat, de mi van akkor, ha nincs lázad vagy sérülésed, és normális a testhőmérsékleted, és aszpirint szedsz? Az aszpirin csökkenti a testhőmérsékletedet? Nem. Megakadályozza a prosztaglandinok felszabadulását. Ha nem szabadulnak fel prosztaglandinok, akkor nincs hatása. Erről majd legközelebb beszélgetünk egy kicsit bővebben.
Miért akarja megállítani a gyulladást?
Ha a gyulladásos reakciónak általában véve jótékony hatásúnak kellene lennie, és a fájdalomnak figyelmeztetnie kellene minket arra, hogy valami nincs rendben, akkor tényleg jó ötlet lenne, hogy tilenolt szedjünk, hogy csökkentsük ezt? Ha nem túl magas a lázad, akkor az a gyógyulási válasz része, és valószínűleg nem jó ötlet gyógyszert szedni. Az orvos azt mondaná, hogy igyál sok folyadékot és pihenj sokat. Ha folyamatosan ösztökéli az orvost, hogy írjon fel magának valamit, hogy ne érezze feleslegesnek a látogatását, akkor az orvos azt mondaná, hogy vegyen be tylentol-t, de a vírusok elleni küzdelem ellen semmit sem tehetünk, ha megfázott vagy influenzás. Még ha bakteriális fertőzésed is van, a tylenol az ellen sem segít. A tylenol csak a tüneteket csökkenti, és valószínűleg késlelteti a gyógyulási folyamatot, de azért szedjük, mert egyszerűen nem szeretjük a fájdalmat.
A krónikus gyulladás azonban, ami már nem segít a szervezetnek, rosszat tesz a szervezetnek. Az ízületi gyulladás például, vagy pontosabban a reumás ízületi gyulladás nemcsak krónikus gyulladással jár, hanem olyan WBC-kkel is, amelyek szintén támadják a szervezetet. A foszfolipáz az, ami felfalja a megzavart sejtfalakat (és a foszfolipideket prosztaglandinokká alakítja). A szteroid gyulladáscsökkentők (nem NSAID-ok), mint a kortizon és a prednizon, megállítják a foszfolipázt. Ha a foszfolipáz leáll, a hisztaminok/hormonok egyike sem szabadul fel. Tehát ha szteroidos gyulladáscsökkentőt használsz, az MINDENT leállít.